Interjú

Gyűjteményhez ad
emigráció
amerikai hadsereg
Ausztria
Református Egyház
Andrássy út 60.
II. világháború
megtorlás
besúgó
ünnepek
hadifogság
Németország
államigazgatás
ÁVO/ÁVH
Kultúra
rendszerváltoztatás
1956
oktatás
kommunista diktatúra
határőrség
egyház
disszidálás
cserkészet
állambiztonság

Hazatelepülés Argentinából

2570 megtekintés

Hossz: 00:23:00
Témakörök: Mindennapi élet
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, arról, hogyan disszidált politikailag üldözött édesapja Magyarországról 1946-ban, illetve hogyan vándorolt ki Csehszlovákiából édesanyja (0:06). Beszél az argentínai magyar közösségről, az ünnepekről, rendezvényekről (2:30), valamint a cserediákprogramról és a magyar iskoláról (04:43). Szól a magyarok asszimilációjáról, és az ez ellen fellépő Zrínyi Ifjúsági Körről, ami az iskolát működteti (7:20). Beszél arról, hogyan gondoltak a magyar nagykövetséggel, és mennyit tudtak a Kádár-korszak Magyarországáról (11:20). Beszél magyarországi és csehszlovákiai látogatásáról az 1980-as években és a szocialista országokra jellemző szürkeségről, levertségről (12:50). Összehasonlítja a nyolcvanas évek Argentínáját és Magyarországát (17:33). Arról is beszél, hogy hogyan viszonyultak az argentinok a magyarokhoz (19:15). Végül arról szól, mivel foglalkozott Argentínában, és miként költözött haza 2001-ben (20:56).
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Szalay András
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: nincs megadva, 1956
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. március 10.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:42:00
Iskolák - 01:25, Katonaság - 03:35, Vasúti szolgálatok 05:20, front, rádiós kiképzés - 5:30-13:23, Kórházi körülmények 13:25-14:50, Háborús újítások 14:00-20:22, Felszerelés, ellátás, gyakorlatozás 20:30-24:48, Háborús hétköznapok 25:16-31:33, Kapcsolattartás a családdal 32:00-33:34
Interjúalany: Érdélyi Imre
Felvétel időpontja: 2011. január 20.

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany 1936-ban született Szakolyon (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Nehéz volt az élete, két fia született, mindkettő fiatalon elhunyt. (00:46) Szegény családba született, de boldog életet élt. Beszél gyermekei és férje haláláról. (02:10) Beszél iskoláiról. Mivel nem akart oroszul tanulni, 7. osztály után otthagyta az iskolát. 8 éves korától kezdve dolgozott. A II. világháború után szovjet katonákat szállásoltak el a családnál. Az orosz tisztek is vallásosak voltak, együtt imádkoztak a családdal. Jó volt velük a kapcsolat, ezért nem vittek el minden állatot. (07:56) 1956-ban ment az interjúalany férjhez. Mindketten földművesek voltak, 1962-ben csatlakoztak a TSZ-hez. A Kádár- és Rákosi-korszakban is vallásos életet éltek. (11:22) Az interjúalany beszél testvéreiről, a rokonságról. (13:00) Beszél a mindennapi falusi életről, a munkákról. Szegények voltak, de nagy szeretetben éltek. Mindenki ismerte egymást a faluban. (17:52) Elmondja az orosz megszállás menetét. Az egész falu nagyon félt, a lányokat el kellett bujtatni. (21:10) Újra beszél családjáról, a falusi közösség változásáról. (22:22) A II. világháború után 7 embert vittek el a faluból a Szovjetunióba kényszermunkára. A Rákosi-korszakban nagyon rosszak voltak az életkörülmények. (28:40)
Interjúalany: Kiss Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. január 13.

Hossz: 01:07:00
Az interjúalany beszél családjáról, gyerekkoráról, tanulmányairól, a kollégiumban töltött időszakról (0:22), édesapja első világháborúval kapcsolatos emlékeiről, kitüntetéséről (11:09), a cserkészetről és a levente egyesületekről (19:17), második világháborús bevetéseikről (26:03), a magyar és a német katonák felszerelése közötti különbségről, és további háborús emlékeiről (32:58), hazajutásukról, a szovjetek „házkutatásáról” (40:58), a kézigránátokról (53:20), édesapja angol fogságbeli élményeiről (55:45), a háború utáni újrakezdésről, munkájáról (1:03:05).
Interjúalany: Ozsváth Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. május 02.