Az interjúalany beszél gyermekkoráról, oktatásáról (0:30), majd arról, hogy a II. világháborúban édesapja gazdászati tiszt lett (3:30). Szól Trianon következményeiről és az I. bécsi döntésről, amit édesapja így kommentált: "az a baj, hogy nem azok adják vissza, akik elvették" (5:13). Szól a Pápai Református Kollégium életéről, szervezetéről (6:45), a hazaszeretetre és polgári ízlésre nevelésről (10:00). Beszél a Horthy-korszakról, és arról, hogy Horthy István testesítette meg az ideált a fiatal lányoknak (12:22). Szól arról, hogy a front közeledtével ki akartak menni önkéntes munkára Németországba, ám ehelyett Lengyelországba vitték őket marhavagonban, ahol gyári munkát kellett végezniük. Miután vőlegénye beállt katonának, gyorsan hazaengedték őket (17:30). Szól arról, hogyan élték át korábban a bombázásokat, illetve hogyan viselkedtek az orosz megszállók: bombatölcséreket töltöttek fel könyvekkel, mikor cseresznyét vittek sebesült társaiknak, az egész fát kivágták (20:15). Szól a háború utáni életről, a cserekereskedelemről, inflációról, valamint az egész környékről kezelésre érkező megbecstelenített lányok és asszonyok (24:30). Szól arról, hogy ők maguk hol bújkáltak az oroszok elől (26:18), a háború utáni életkörülményekről, hogy például csak 2 méter anyagot lehetett vásárolni (31:50). Szól Pápa lakosságának menekültekkel való felduzzasztásáról, arról, hogy lakásukból csak a hálót tarthatták meg, de az is tele volt ismerős menekültekkel (35:08), a "fasiszta" könyvek bezúzásáról (39:00), valamint Sulyok Dezsőről és a politikai rendszer megszilárdulásáról (39:50). Elmeséli, hogy az erőszakoskodó oroszok nagyon féltek a tisztjeiktől, valamint azt, hogy a hasonló német katonákat egy pofonnal le lehetett rázni (42:20). Végül az 1950-es évek mindennapjairól, kulturális életéről és az 1956-os forradalomról szól (44:20).

00:00--bemutatkozás, gyermekkor; 06:30--'56 és az azt követő időszak; 09:45--milyen volt a kőműves élet; 13:55--fiatalsága; 16:00--mit dolgozott; 18:00--hogyan működött a TSZ, hogyan fusiztak; 19:45--hogyan udvarolt, hogyan alapított családot; 22:30--hogyan zajlott a fusizás; 28:15--milyen volt a rendszer; 36:45--mi történt a rendszerváltoztatástól kezdődő időszakban;

Cseh Bertalan beszámol a második világháború alatti tapasztalatairól, a német és román katonák viselkedéséről. Kiemelte, hogy a román hadsereg katonái több alkalommal erőszakoskodtak a civilekkel,vagy házakat fosztogattak, stb. (4:30) Az '56-os forradalom és szabadságharc idején vidéken tartózkodott, bár párttag volt (kényszerítették rá), ennek ellenére Ő is üdvözölte a forradalmat. A fegyveres ellenállásban nem vett részt.(22:32) Már az 1956-os év tavaszán TSZ-be kényszerült adni földjeit és jószágait (16:25), de eme TSZ a forradalom előtt nem sokkal meg is szűnt. Viszont 1960-ban új TSZ-t szerveztek, amibe Cseh Bertalan be is lépett és annak 1990-es megszűnéséig ott is dolgozott. A rendszerváltoztatással kapcsolatban megjegyzi,hogy a '80-as években a TSZ már egészen jól működött (10:25), de a '90-es években, a rendszerváltoztatás után a mezőgazdasági tevékenység nehézkesebb lett, sokan veszítették el vagyonukat, földterületeiket, jószágaikat (11:44).