0:00 családi háttér, Iregszemcsén született, édesanyja helyi lány volt, édesapja pedig egy lengyel katonatiszt volt, aki 1939-ben menekülni volt kénytelen a szovjet-német invázió elől, 1942-ben házasodtak össze a szülei 4:03 az iskoláit ott végezte el, a középiskolát pedig Pécsett, egyetemet pedig Keszthelyen végzett 5:09 a háború után egy ideig a földet művelték, édesapja pedig egy műhelyt tartott fent 8:17 a beszolgáltatásokat nem lehetett teljesíteni, ekkor voltak a padlássöprések 10:03 35 hold nagyságú földjük volt, és emiatt kuláknak számítottak, ezért a rendszer ellenségeinek tekintették őket, az iskolai énekkarral kivonultak heti egy-két alkalommal kiénekelni a kulákokat 14:42 az ötvenes években a téeszesítés erőszakos eszközökkel történt, egészen 1953-ig 17:00 ők a földjeiket már az ötvenes évek elején elvesztették 18:41 mesél az 1956-os eseményekről, a bátyja Pécsett maradt, és sokáig nem hallottak róla, Iregszemcsén egy gyűlés volt, ő szavalta el a Nemzeti Dalt 21:10 a hatvanas évek elejére fejeződött be a kollektivizálás, eleinte nagy tőkehiánnyal küszködtek a TSZ-ek, ő is egy TSZ-hez került, ahol hiányoztak a termelés és a gazdálkodás feltételei 25:39 az 1968-as földtörvényről beszél, a falu lakosságának nagy része a városba távozott, a földtulajdon viszont ott maradt, amit a szövetkezet köteles volt megváltani, a szövetkezetben maradóknak pedig részarany tulajdonuk maradt 28:51 a TSZ-ben eltöltött időről mesél, a helyi paraszti társadalom nem fogadta be könnyen, mivel sok sérelem élt bennük 32:21 1974-ben összevonták a két TSZ-t, akkoriban ugyanis a jól és rosszul működő TSZ-eket összevonták, a TSZ veszteséges volt, mert a vezetők a maguk számára használták a TSZ erőforrásait, mikor szó tették ezt, áthelyezték őket 39:34 a rendszerváltoztatásra emlékezik vissza, 1990-ben ki lehetett válni egy szövetkezetből, és egy másikat alapítani, ő pedig élt ezzel a lehetőséggel 43:12 eleinte az új szövetkezettel sem volt könnyű, de a szövetkezet azóta is létezik

A nagykanizsai interjúalany beszél gyermekkoráról. Anyai ágon horvát, apai ágon magyar családból származik. (02:10) Német nyelven kezdte el iskolai tanulmányait, közben Magyarország is belesodródott a világháborúba, ez az oktatásra is kihatott, több iskolába is áthelyezték osztályát. (04:36) A háború után piarista gimnáziumban tanult, amelyet átalakítottak általános iskolává, majd államosították az iskolát és a tanulókat szétszórták Nagykanizsa különböző oktatási intézményeiben. 1949-ben fejezte be az általános iskolát. (06:10) Ezután kezdte el újra gimnáziumi tanulmányait humán szakon, kiváló pedagógusok oktatták. Beszél a tudós tanárokról, a diákéletről. (12:30) Nem vették fel a BME-re, elsősorban családja és saját vallásossága miatt. 1953-tól Budapesten autószervizben kapott segédmunkási állást. (15:30) 1954-ben felvételt nyert a Miskolci Egyetem gépészmérnök szakára. Beszél egyetemi éveiről, tanárairól, hallgatótársairól. (19:34) Miskolcon élte át az 1956-os eseményeket. A budapesti események hatására Miskolcon is forradalmi események zajlottak, több ember életét veszítette. Az egyetemen nemzetőr zászlóaljat hoztak létre, ebbe az interjúalany is belépett. (23:30) November 4-én vonultak be Miskolcra az orosz katonák, több helyen tűzharc alakult ki, két egyetemi hallgató is életét veszítette, sok volt a sérült. (27:20) A túlerővel szemben a forradalmárok megadták magukat, megpróbáltak hazaszökni, de a még tartó harcok miatt ez nehézségekbe ütközött. Az interjúalany 4 nap alatt ért haza Nagykanizsára. (30:28) Pár hét után visszatérhetett Miskolcra. Hallgatótársaival többször tiltakoztak a szovjet és állami ünnepélyeken. 1956 fordulópontot jelentett az interjúalany életében. (33:28) Egyetemi évei után a MÁV-nál majd a Nagykanizsai Gépgyárban dolgozott. Elmondja itt végzett munkáját. A 80-as években igazgatóvá, majd vezérigazgatóvá nevezték ki.

0:00 családi háttér, gyermekkor, a bátyja harcolt a második világháborúban, meg is sebesült 6:25 a háború után sokat zaklatták a családot, megbüntették őket pl. kutyaugatásért is, jegyezniük kellett békekölcsönt is 10:00 a beszolgáltatások alatt mindent elvittek, 1960-ban pedig jött a TSZ, akkor is mindent elvittek 14:30 a Szovjetunióba két testvérét is elvitték 18:37 éjfélre még haza kellett menniük, ha pedig elmentek, akkor azt csoportosan tették 20:55 a vallásos nevelés az ő generációjára még jellemző volt, de a gyermekeire már nem 25:54 gyermekként dolgozniuk kellett a ház körül 30:29 miután az orosz hadsereg feldúlt mindent, nehéz volt az újrakezdés 39:44 a mai napig megmaradt a vallásos élete