Az interjúalany beszél családjáról, édesapja megélhetéséről és nagybátyja szocialista érzelmeiről (0:10). Beszél a magyarok délvidéki bevonulásáról, a csetnikek (4:55), majd a partizánok elleni harcokról, illetve az újvidéki razziáról (7:55). Szól arról, hogy esett áldozatául a partizánok elleni razziának egy rokona (11:28), majd arról, hogy 1944-ben Magyarországra jöttek, és később már nem tudtak visszamenni a megtorlás miatt (12:37). Szól arról, hogy az otthon maradottak hogyan szenvedtek a szerbek bosszújától (17:12). Beszél egy német titkosszolgálati tiszttel (22:23), illetve az ideiglenes németpárti lengyel kormány (28:16) tagjaival való ismeretségéről. Végül iskolaéveiről, a különböző nyelvek tanulásáról szól (32:40), illetve a kommunizmus mibenlétét elemzi (38:38).

Az interjúalany 1940-ben született, gyerekkorában tanyán élt. 5 évesen élte meg a front átvonulását. A szovjet katonák erőszakosak voltak a nőkkel, elvették a javakat, jószágokat. (02:00) Elmondja emlékeit az iskoláról, a tanyasi munkákról. (06:22) Nem tanulhatott tovább, otthon kellett dolgoznia. Tánciskolába járt, ott ismerkedett meg kulák származású férjével. Titokban tudtak összeházasodni. (07:30) Vallásos neveltetést kapott, mai napig tartja vallását. (08:28) Beszél a korabeli szórakozási lehetőségekről: a bálokról. A hétköznapok munkával teltek, csak vasárnap nem dolgoztak. (09:10) A Rákosi-korszakban mindent elvettek a parasztoktól, nagyon rosszul éltek. (10:04) Először a család saját földjén dolgozott, majd a téeszesítéskor mindent (ház, föld) elvesztettek, a pécsi TSZ-ben tehenészként kezdett dolgozni férjével 1960-ban. 1964-ben visszavásárolhatták korábbi házukat, teljesen tönkretett állapotban. (12:04) Beszél munkákról, mindennapokról, a tanyasi életről. (13:48) Makó környékére csak a hírek jutottak el az 1956-os forradalomról. (15:02) Beszél egy átlagos tanya, iskola, táncház működéséről, a korabeli divatról. (20:56) Elmondja a beszolgáltatások menetét. (24:38) Összehasonlítja a Rákosi- és Kádár-korszakot. Kiemeli a párttagok előnyös helyzetét. (28:20) Beszél a Kádár-korszak ifjúságpolitikájáról, az úttörőmozgalomról és a vallásos fiatalok ellehetetlenítéséről. (29:24) Beszél a kommunista ünnepekről. (30:30) Sokan disszidáltak az országból, az interjúalany rokonai közül is többen. (32:50) Beszél a rendszerváltoztatásról. (33:12)

Az interjúalany beszél családjáról (0:18), az iskola bezárásáról a II. világháború alatt (1:38), a szegénységről (2:28), a német katonákról és a megépített bunkerről (3:39), a szovjetek bevonulásáról (5:18), a háború alatti áruhiányról (6:39), az óvóhelyekről és a bombázásokról (7:01), a német megszállásról (7:28), a szovjetekkel szembeni antipátiáról (8:05), a helyi zsidó családok elhurcolásáról (8:30). Mesél a feketevágásokról (9:42), a beszolgáltatásokról és a kulákokról (10:28), Mindszenty koncepciós peréről (11:07), 1956-os emlékeiről (12:02), egy ismerőse disszidálásáról (13:56), a salgótarjáni sortűzről (14:47), az erőszakos téeszesítésről (15:57), arról, hogy teljes foglalkoztatottság volt a Kádár-korszakban (17:10), munkájáról, munkahelyeiről (18:09), a korabeli kereseti viszonyokról (20:38), az üdülési lehetőségekről (22:40), a kötelező szakszervezeti tagságról (23:38), a párttagok kedvezményeiről (24:21), az ünnepekről, felvonulásokról és az akkor végzett munkákról (25:07), végül a rendszerváltoztatásról (26:13).