0:00 családi háttér, szülei földművelők voltak, iskoláit Jászapátin végezte el, az oktatásban nagy hangsúlyt kapott a revízió 1:44 1956-ban egy pesti kórházban dolgozott, beszél 1956 előzményeiről, az ötvenes évekről, és az SZKP XX. kongresszusáról 3:52 1956 októberében az egyetemen tartott gyűlések vezettek október 23.-a délutánján a tüntetésekhez 6:29 részt vett a Kossuth téri tüntetésen, de elhagyta a tüntetés helyszínét, és a feleségével haza indultak 8:10 a Kossuth térről a tömeg ezalatt a rádióhoz vonult, ahol lövöldözés kezdődött 9:19 orvosként fiatalokat látott el lőtt sebbel 10:24 jött a szovjet beavatkozás, ami súlyos harcokat hozott, de végül a szovjet csapatok távozásához vezetett, az élet kezdett visszatérni a normális kerékvágásba 12:20 a szovjet tankok azonban november 4.-én hajnalban leverik a forradalmat, a rádióban hallja Nagy Imre végső beszédét, kedden újabb nagy lövöldözés kezdődött, az Üllői út környékét szétlövik a szovjetek 14:08 a forradalom leverése után jöttek a megtorlások, összehasonlítja a mai állapotokat a Kádár-rendszerrel, a legfontosabb 1956 külső megítélése volt, mert ez a Szovjetunió valódi természetét leleplezte 17:16 a Kádár-rendszerben őt személyes hátrány nem érte, de például a pedagógus ismerőseit kirúgták; a diktatúra főleg az egzisztenciális oldalról helyezte nyomás alá az embereket 21:40 a családja a Kádár-rendszerben középosztálybelinek számított, volt önálló lakásuk, kocsijuk, nem volt okuk a panaszra, mesél a külföldi utazásairól 23:44 a rendszerváltoztatásról beszél, a felszabadultabb életet megkapta a rendszerváltoztatástól, de a munkanélküliség és az életszínvonal esése még máig érezteti a hatását

Az interjúalany 1943-ban született Debrecenben. Beszél gyermekkoráról, családjáról. Szülei erdélyi származásúak, testvére nem született. Apja vasút-igazgatóságon dolgozott, ezért nem kellett bevonulnia. A front elől elmenekültek Debrecenből egy közeli kisvárosba, amelyet nem bombáztak. (05:32) 1945-ben visszaköltözött a család Debrecenbe. Beszél a háború utáni évekről az újjáépítések nehézségeiről. Édesapja kollégáival együtt 100 hold földet bérelt, hogy megélhessenek. Nehezen éltek, de boldogan, az emberek segítették egymást. (10:02) Beszél a hiperinflációról, a pengő elértéktelenedéséről, a cserekereskedelem kialakulásáról. (11:30) Beszél gyermekkoráról, a debreceni körülményekről. (14:10) A Rákosi-korszakban a debreceni parasztpolgárokból kulákok, osztályidegenek váltak, először az állataikat, majd földjüket, végül egyeseknek a házát is elvették. (15:38) 1949-ben kezdte meg az interjúalany iskoláit. Részletesen beszél diákéveiről, tanárairól. (21:36) Elmondja a B-listázások menetét. (29:06) Beszél a debreceni 1956-os forradalomról. A városban hatalmas tüntetések voltak. A budapesti eseményekről a rádióból értesültek. Hallotta Mindszenty beszédét is. (37:56) Beszél a forradalom leveréséről, arról, hogyan vonult be a Vörös Hadsereg Debrecenbe. (39:26)

Az interjúalany beszél a háború előtti függetlenségi, ellenállási mozgalmakban való részvételéről (1:15), 1944 decemberi letartóztatásáról, a kivégzésekről, börtönélményeiről, többek között az Andrássy út 60-ban töltött időszakról (6:43), Tildy Zoltánnal való találkozásáról, akinek a segítségével kikerült a fogságból (25:01). Mesél a debreceni Ideiglenes Kormányról, a nemzeti bizottságokról, közéleti tevékenységéről (27:09), a kisgazdapárt megszervezéséről (33:40), az 1945-ös önkormányzati és nemzetgyűlési választásokról (33:13), az infláció megfékezéséről (37:21), a békeszerződés előkészítéséről és a koalíció szükségszerűségéről (38:57), a szovjet álláspont megváltozásáról 1947 elején (41:51), az 1956-os forradalom kirobbanásának okairól (44:08), 1947-es letartóztatásáról és 1956-os szerepvállalásáról (46:31), a Szovjetunió álságos hozzáállásáról (48:00), Erdély visszatérésének esélyeiről (51:28), a rendszerváltoztatásról, végül hazatéréséről (54:25).