Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
beszolgáltatás
kulák
padlássöprés
1956
Rákosi-korszak
'50-es évek
békekölcsön
földosztás
II. világháború
batyuzás

Hadakozás a szegénységgel

2524 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Leírás: Az interjúalany beszél szülőfalujáról, családja középparaszti helyzetéről. 2:20: Beszél a háborús évekről, a háború alatti paraszti beszolgáltatásról, a háború utáni batyuzásról és a falusi életről. 7:40: Beszél az 1945-ös földosztásról. 11:10: Beszél a család anyagi helyzetének látványos javulásáról 1948-ig. 17:45: A termelőszövetkezetek létrejöttéről beszél. 19:50: A kuláklistáról tesz említést és annak a családra ért hatásáról. 22:15: A Rákosi-rendszer parasztságot érintő intézkedéseiről (beszolgáltatás, padlássöprés, békekölcsön) beszél. 32:25: Kitér az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeire. 35:00: Mesél a család TSZ-be kényszerítéséről.
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Rattinger László
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Birján, 1939
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas tanár
Felvétel időpontja: 2010. december 10.
Felvétel helyszíne: Pécs
Interjút készítette: Janus Pannonius Gimnázium, Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 4:44 1956-ban három nappal a forradalom előtt házasodtak össze, felidézi a forradalommal kapcsolatos emlékeit, az apósát megválasztották a forradalmi tanács vezetőjének, ami miatt később 13 hónap börtönt kapott, mesél a kistarcsai börtönlátogatásukról 10:18 13 hold földjük volt, azt munka mellett művelték, a beszolgáltatás kötelező volt 1956 előtt a birtokosoknak 14:45 mesél a háborús emlékeiről, de akkor még kisgyerek volt 16:43 a férje olvasta fel a 12 pontot egy gyűlésen, de neki ebből nem lett gondja, sőt, az apósát kiszabadítandó még Kádár Jánossal is beszélt, de nem történt semmi, ezért belépett a pártba, de az sem segített 20:43 a gyerekeket beíratták hittanra, de a tanácselnök kötelezte őket, hogy írassák ki őket, mesél a rendszer negatív megkülönböztetéseiről, különösen a beszolgáltatásokról 24:45 a gyerekeknek is be kellett segíteniük a mezőgazdasági munkákba, nem volt gépesítve még semmi, amikor fiatalok voltak 28:14 a fő szórakozási lehetőségeket a bálok jelentették 31:20 az első háztartási eszközökről mesél 41:13 a rendszerváltoztatás nem hozott nagy változást az életükben, egyedül a közbiztonság romlását érzik nagyon
Interjúalany: özv. Piroska Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. február 11.

Hossz: 00:30:00
0:00 családi háttér, az édesapja a MÁV alkalmazottja volt 2:02 az apácákhoz járt óvodába, és elemibe 2:34 édesapját az orosz katonák lelőtték 1945-ben, az édesanyja egyedül kényszerült eltartani a családot 5:49 az apácák iskolájának államosítása után iskolát vált, később kereskedelmi iskolában tanult 7:46 felveszik az egyetemre, de bizonytalan körülmények közepette 10:36 mesél az egyetemi évekről 12:43 az ötvenhatos eseményekben kevésbé vett részt 16:07 az egyetem elvégzése után segédkutatói állást kapott Sopronba 18:19 mint kutató, már tudott utazni, de csak szocialista országokba a hatvanas években 20:22 nagyon nehezen jutottak lakáshoz 23:14 a rendszerváltoztatás ellenére az elmúlt negyven év reflexei nagyon beleivódtak az emberekbe 25:53 a rendszerváltoztatás elhozott bizonyos szabadságot, de sokan életszínvonal-emelkedést vártak, ugyanakkor a tudományos elismerést meghozta nekik a rendszerváltoztatás 27:27 sokkal több lehetőség van utazni
Interjúalany: dr. Verő Józsefné, Hetényi Mária
Felvétel időpontja: 2010. június 10.

Hossz: 00:24:00
Az interjúalany beszél a tanulmányairól (0:26), második világháborús emlékeiről (1:25), arról, hogy az 1956-os forradalom idején házasodott, majd két évvel később megszületett az első gyermekük (6:52). Elmondja a véleményét Kádár Jánosról (11:54), a rendszerváltoztatás utáni helyzetről (13:46), bölcsődei munkájáról (18:10).
Interjúalany: Haramura Lászlóné Kolozsvári Margit
Felvétel időpontja: 2011. június 29.