Interjú
Gyűjteményhez ad
Egy élet a zene szolgálatában
2406 megtekintés
Hossz: 00:45:00
Leírás:
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, és arról, hogyan kezdett énekelni a pécsi fiúkórusban, majd arról, hogyan lehetetlenítette el, majd szüntette be a kórus működését az állambiztonság (0:06). Szól a két világháború közötti életkörülményekről, a II. világháborúról és arról, hogyan élte meg gyermekként a bombázásokat (4:30). Szól arról, hogy milyen nehezen találták meg a közös hangot az újonnan betelepített csángók és a svábok maradéka (8:00). Szól arról, miként került a pécsi kollégiumba (11:30), valamint arról, hogyan tört ki Pécsett az 1956-os forradalom (12:48), majd arról, hogy a forradalom után fél évre eltörölték az orosz nyelv tanítását (16:36). Szól a Kádár-korszak konszolidációjáról (17:40), majd arról, hogyan került a pécsi zeneiskolába (19:53), és arról, milyen személyes emlékeket őriz Kodály Zoltánról (22:28).
Elmesél egy történetet, mikor a forradalom ötödik évfordulóján semmiség miatt zaklatták őket a titkosrendőrök (27:55). Beszél családalapításáról és munkahelyeiről (31:28). Elmeséli, hogy megbízták egy zenetagozatos iskola megalapításával (33:42). Végül a megélhetésről és a Kádár-korszak hétköznapjairól beszél (38:10).
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Interjúalany neve:
Murányi Ferenc
Interjúalany lakhelye:
Tatabánya
Interjúalany született:
Budapest,
1941
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas pedagógus
Felvétel időpontja:
2011. február 18.
Felvétel helyszíne:
Tatabánya
Kapcsolódó interjúk
Cseh Bertalan élete
Hossz: 00:26:00
Tárgy:
Mindennapi élet
Cseh Bertalan beszámol a második világháború alatti tapasztalatairól, a német és román katonák viselkedéséről. Kiemelte, hogy a román hadsereg katonái több alkalommal erőszakoskodtak a civilekkel,vagy házakat fosztogattak, stb. (4:30)
Az '56-os forradalom és szabadságharc idején vidéken tartózkodott, bár párttag volt (kényszerítették rá), ennek ellenére Ő is üdvözölte a forradalmat. A fegyveres ellenállásban nem vett részt.(22:32)
Már az 1956-os év tavaszán TSZ-be kényszerült adni földjeit és jószágait (16:25), de eme TSZ a forradalom előtt nem sokkal meg is szűnt. Viszont 1960-ban új TSZ-t szerveztek, amibe Cseh Bertalan be is lépett és annak 1990-es megszűnéséig ott is dolgozott. A rendszerváltoztatással kapcsolatban megjegyzi,hogy a '80-as években a TSZ már egészen jól működött (10:25), de a '90-es években, a rendszerváltoztatás után a mezőgazdasági tevékenység nehézkesebb lett, sokan veszítették el vagyonukat, földterületeiket, jószágaikat (11:44).
Interjúalany: Cseh Bertalan
Felvétel időpontja: 2011. március 12.
Készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc
14 évesen a fronton
Hossz: 01:07:00
Az interjúalany beszél családjáról, gyerekkoráról, tanulmányairól, a kollégiumban töltött időszakról (0:22), édesapja első világháborúval kapcsolatos emlékeiről, kitüntetéséről (11:09), a cserkészetről és a levente egyesületekről (19:17), második világháborús bevetéseikről (26:03), a magyar és a német katonák felszerelése közötti különbségről, és további háborús emlékeiről (32:58), hazajutásukról, a szovjetek „házkutatásáról” (40:58), a kézigránátokról (53:20), édesapja angol fogságbeli élményeiről (55:45), a háború utáni újrakezdésről, munkájáról (1:03:05).
Interjúalany: Ozsváth Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. május 02.
Interjú Budai Jánossal
Hossz: 00:25:00
0:00 családi háttér, gyermekkor
3:04 a származása miatt középiskolába nem vették föl
5:11 mesél a gyermekkora emlékeiről
7:24 a tanyáról kilakoltatták őket 1952-ben, és csak 1956-ban költözhettek oda vissza
8:41 az orosz katonák beköltöztek hozzájuk a második világháborúban, a gyerekeket szerették, de a harcok alatt nagyon eldurvultak
12:33 a debreceni reformátusokhoz járt gimnáziumba, de csak másfél évig járt oda, abban az időben azonban mindent elvettek tőlük a beszolgáltatás miatt
14:33 1956 után az édesapját becsukják, mert a helyi mozgolódásnak az egyik szervezője volt, a faluban nem volt semmi; a kommunista funkcionáriusok elmenekültek, ezért a helyükre új vezetőket választottak
18:59 Szolnokra költöztek 1959-ben, a házasságuk után, mert megalakult a TSZ, és a földjeiket, gépeiket elvették
Interjúalany: Budai János
Felvétel időpontja: 2011. január 24.
