Interjú

Gyűjteményhez ad
határőrség
katonaság
1956
'50-es évek
Jugoszlávia

Nálatok fiatalabbak harcoltak

2406 megtekintés

Hossz: 00:37:00
Leírás: 0:00 családi háttér, Budapesten született, szülei egyszerű munkások voltak 0:59 1944-ben már légitámadások voltak, kijárási tilalom, elsötétítések, ennek ellenére tudott polgári iskolába járni 2:59 a koreai háborút térképen követték, hogy lássák, hogyan verik ki a kapitalistákat, de egy idő után megszűntek a térképezések 4:45 a különböző politikai jelszavak mindent áthatottak 6:01 a jugoszláv határra kerül, ami akkor egy éles határszakasz volt, voltak átlövések, szögesdrót, nyomsáv stb. 8:34 később Zalaegerszegre került a határőrséghez, ott valamivel lazábbak voltak a viszonyok, mint a többi katonai alakulatnál 12:58 tíz nap szabadságot kap 1956. október 20.-án, elment Budapestre, majd Szegedre, de ott 22.-én már mozgolódás volt 15:49 a Blaha Lujza téren már nagyon sok embert talált, a rádióhoz is elment, ott nagyon nagy tömeg volt, mesél a Sztálin-szobor ledöntéséről is, amit személyesen látott, a Blaha Lujza téren a Nemzeti Színház előtt fegyvereket is osztogattak 23:25 az utcákat estére a fiatalabbak vették át, akiknél fegyverek voltak 24:57 az orosz katonák már a megmozduló függönyökre is lőttek 28:36 mesél a harcokról, az orosz tankok a Práter utcában beszorultak az épületek közé, ellenük gyerekek harcoltak, Molotov-koktéllal lőtték ki az elsőt és az utolsót 31:16 a harcok után látta a Kilián-laktanya szétlőtt környékét
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Gulyás György
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1934
Interjúalany foglalkozása: gépkocsivezető
Felvétel időpontja: 2011. január 29.
Felvétel helyszíne: Budapest
Interjút készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany 1940-ben született Tiszapolgáron (Szabolcs megye). Apja faipari munkás volt. Szülei 1948-ban elváltak. (03:30) Beszél diákéveiről, elmondja az iskolában uralkodó körülményeket. Elmondja, hogy húga tüdőgyulladásban meghalt fél éves korában. Beszél tanárairól, diáktársairól. (11:10) Beszél tágabb rokonságának történetéről, több családnál is élt, legtöbbet nagyszüleinél Nyíregyházán. (17:06) 1954-ben ipari tanulóként kezdte el kitanulni a bognár szakmát. Alacsony termete miatt hátrányban volt a társaival szemben. 1958-ban tett szakvizsgát. (20:56) Beszél a Rákosi-korszakról, a könyörtelen beszolgáltatásokról. Gyerekként ő is nehezen élte meg ezt az időszakot, sokat kellett dolgoznia. (28:10) Az 1956-os eseményekről csak az újságokból értesült. Életére nem hatott ki a forradalom, dolgoznia kellett. Látta a bevonuló szovjet tankokat. (36:42) Elmondja, hogyan került Budapestre. Esti tagozaton elvégezte a technikumot. Beszél munkájáról. (44:52)
Interjúalany: Palla Kálmán
Felvétel időpontja: 2011. február 02.

Hossz: 01:03:00
Az interjúalany 1930-ban született Kunhegyesen. Beszél családjáról, származásáról. Nagyszülei Horthy Miklós szüleinek voltak szomszédai. (03:04) Délvidék visszatérése után (1941) a család visszaköltözött a Zomborba (Bácska), ahonnan az apa származott és ahol újra állást kapott. Itt éltek 1944 októberéig. Az utolsó vonattal jöttek vissza, amivel a teljes hivatali gárda is. Sok szerbet, akik együttműködtek a magyarokkal, kivégeztek a partizánok. Beszél a Délvidéken kialakult harcokról, a család bajai letelepedéséről. (10:02) Részletesen beszél a cserkészetről, a törvényekről, elvekről. 4. elemiben csatlakozott a cserkészekhez. Zomborban is aktív cserkészmozgalom volt a terület elveszítéséig. (13:32) A világháború végén nehezen zajlott az oktatás, össze kellett vonni az osztályokat, ideiglenes tantermek voltak, mivel az iskolák többségéből hadikórházat alakítottak ki. (16:48) 1948-ban érettségizett. Mivel barátaival együtt nem léptek be egyik kommunista mozgalomba sem és korábban cserkészek voltak, 1951-ben behívták őket munkaszolgálatra. Az interjúalanyt laktanyaépítésre vezényelték. (23:18) A második laktanya építésekor, több hónap után kapott Karácsonykor pár nap szabadságot. Később javult a helyzet, villanyszerelőként társaival már felügyelet nélkül dolgozhatott. Két év után térhetett haza. (28:50) 1951-es behívásáig titokban szervezte a cserkészetet. Munkaszolgálata alatt koncepciós perekkel próbálták teljesen ellehetetleníteni a bajai cserkészeket. A cserkészek a Horthy-korszakban egyszerre kaptak lelki- és (fél)katonai kiképzést is. Kiemeli Teleki Pál cserkésszervező tevékenységét és az 1933-as gödöllői jamboreet. (37:24) 1951-ig a "föld alatt", egyenruha és jelvények nélkül, de sikeresen működött a bajai cserkészcsapat. (38:46) 1953-as leszerelése után az interjúalany vízhordalékmérő vállalatnál helyezkedett el, majd a betonútépítőhöz került. (40:20) Az 1956-os forradalom Mezőkövesden érte. Elindult munkatársaival Budapestre, de egy szovjet katonai hadoszlopba ütköztek. Bezárták őket és készültek a kivégzésükre, amikor elkezdték az oroszok a kivonulást és elengedték a munkásokat. Az interjúalany nem is hitte volna, hogy elbukhat a forradalom. (43:22) A szabadságharc leverése után el akarták fogni, de értesült róla, hogy keresik, menekülnie kellett Jugoszláviába, ahol a szerbek elfogták. Beszél a Jugoszláviában uralkodó körülményekről, folyamatos átszállításairól, dolgoztatásáról. Végül Franciaországba sikerült utaznia. (54:20) Beszél Franciaországi munkájáról, életéről. Elmondja, hogyan ismerkedett meg már kint élő magyarokkal. (58:56) Rövid idő után az NDK-ba került, ahol cipőgyárakban dolgozott, majd több mint 30 éven keresztül teherautósofőrként dolgozott. (01:00:04) Haza nem jöhetett, 1961-ben tudott először apjával Bécsben találkozni. A rendszerváltoztatás után visszakapta magyar állampolgárságát is, azóta mindkét országban lakik. (01:03:34)
Interjúalany: Tárkányi Tibor
Felvétel időpontja: 2011. április 27.

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél családjáról, édesapja munkájáról (2:05), a II. világháború alatti mindennapokról (4:05), a szovjet megszállásról (10:00), majd rátér a kollektivizálásra (14:20). Mesél a tanári pályájáról (22:40), az 1956-os forradalom helyi történéseiről (27:10). Bemutatja a Kádár-korszak hétköznapjait (32:20).
Interjúalany: Zsár Ferencné
Felvétel időpontja: 2010. október 26.