Az interjúalany beszél a családjáról (0:24). Kitér arra, hogy az első bécsi döntést hogyan fogadták falujának, a felvidéki Alsószeli lakói (1:33). Részletezi az érsekújvári iskolai éveit és a II. világháború időszakát (3:00). Bemutatja, hogy a Felvidék visszakerülése Csehszlovákiához, miként hatott a családjára (7:40) és környezetére (10:00). Beszél arról, miként értesítették őket az áttelepítésről (10:50). Ismerteti a falujából a Szudéta-vidékre kitelepített magyarok sorsát (12:30). Részletezi a Magyarországra történő áttelepítés menetét, a csomagolást, az utazást, és az állomásokat (15:30). Rátér az új lakóhely bemutatására és a beilleszkedésre (23:20). Beszél a személyes sorsának alakulásáról 1947-85 között (26:00), majd a család többi tagjának sorsáról, például arról, hogyan szöktek át az Ipolyon rokonai, hogy részt vehessenek nagyapja temetésén (34:30).

0:00 bemutatkozás, családi háttér, gyermekkor; a piarista gimnáziumban tanult 3:36 járt táncórára is, de a szülők akkor még elkísérték a lányokat; felidézi a szórakozási lehetőségeket 7:53 a középiskola után katona volt öt évig 9:05 1941-ben ment ki először a frontra, a szállítóalakulatoknál szolgált 13:30 karácsony után leváltották fél éves frontszolgálat után, 1943-ban ment ki ismét, de akkor már menekültek a szovjet hadsereg elől 15:34 1944-ben még egyszer kivezényelték a frontra, de akkor már Debrecennél voltak a szovjetek, Győrben köt házasságot még abban az évben, 1945 áprilisában pedig átmentek Ausztriában, onnan gyalog jött haza 17:46 hazaérve lefogták, mert németbarátnak tekintették, de egy hónap után kiszabadultak 18:50 a Horthy-korszak ünnepeit idézi fel, majd összehasonlítja ezt az ötvenes évek ünnepeivel 21:58 felolvas a katonanaplójából

Székesfehérváron született 1938-ban(0:25).A világháború alatt gyermek volt, de jól emlékszik pl német megszállásra is. Erről mesél(0:50).Ekkor pedig a Székesfehérvár elfoglalásáról, bombázásáról és szovjet megszállásáról beszél(3:52).Az interjúalany a háborús pusztításokról számol be(8:41).A nagyapja által épített óvóhelyet majdnem megsemmisítette egy orosz repülőgép. Ezzel kapcsolatosan újabb személyes élményeket mesél el Székesfehérvár ostromairól(10:43).Az interjúalany a iskoláséveiről is előad néhány történetet(15:03).Édesapja megjárta a keleti frontot, bár a harcokban nem nagyon vett részt(16:30).A háború után a város szinte teljesen lepusztult képet mutatott(17:44).Az interjúalany az '50-es évek mindennapjairól, az államosításról, a kulákokról mesél(19:19).Stermeczky Jenő beszámol a középiskolai és egyetemi képzéséről(21:40). Mivel műszaki egyetemista volt 1956-ban részt vett a diáktüntetésekben, stb. Erről hallhatunk pár történetet(22:56).A Sztálin szobor ledöntésekor és feldarabolásakor is jelen volt(34:25).Az egyetem elvégzése után tervezőmérnök lett. Ekkor került kapcsolatba a Kommunista párttal, igyekezte elkerülni, hogy be kelljen lépnie(35:57).