0:00 családi háttér, gyermekkor, egy Dráva-menti faluban, Piskóban nőtt fel 4:15 mesél a korabeli iskoláról, a falu mestereiről 7:00 1948-ban egyik napról a másikra megszüntették a templomba járást, és az imádkozást 10:04 egy éjjel a rendőrség kopogtatott náluk, az édesapját elviszik a községházára, majd közlik velük, hogy ki kell költözniük, a rendőrök nem is engedték közel az embereket hozzájuk elbúcsúzni 14:20 bevagonírozzák őket, mesél az utazásról 17:01 Polgárig vitték őket, a nyílt vágányon állt meg velük a vonat, ott összeszedték a holmijukat, és elveszik, a gyerekeseket vontatókkal viszik be Lenin-tanyára 19:42 egy 12*10 méteres barakkba költöztették be a 384 embert, a férfiakat gyalog meneteltették oda, éjjel értek oda 23:46 volt két lóistálló, az egyikbe be lehetett költözni, ahogy egy birkahodályba is, utóbbiból kézzel hordták ki a birkatrágyát 27:37 mesél a tábori élet megszervezéséről, és a nehéz mezőgazdasági munkákról 32:10 télire vályogot vetettek velük, és két vályogbarakkot építettek 35:09 a gyerekeket összeírták, és az egyik táborlakó tanítgatta őket, később kaptak füzetet és könyvet is 38:10 édesapját a táborból Budapestre vitték börtönbe, a családot szétszakították, éjjelente gyakran tartottak sorakozót és névsorolvasást, és ezért vihették el, hat hónappal később hozták vissza 41:20 az oda elhurcolt orvosok nélkül sokkal többen haltak volna meg, Debrecenbe mentek kórházba, oda is rendőr kísérte őket, kórházba került, ott két hónapot töltött 43:47 végül szeptemberben szabadultak, így középiskolába nem tudott menni, csak magántanulóként végezhette el a középiskolát, de szerencsére minden nap bejárhatott 45:12 a debreceni egyetemre jelentkezett, de x-es volt, a fizikusi felvételije nem sikerült, de átirányították a matek-fizika tanári szakra, el is végezte

Bárczy Klára édesapja, Bárczy Jánosról, annak családjáról mesél. Bárczy János nagyapja jómódú körülmények között élt és maga Arany János volt a magyartanára. A távoli felmenőkkel kapcsolatban hallhatunk családi történeteket(0:15).Bárczy János piarista iskolába járt, amit nagyon kedvelt. Sík Sándor volt a magyartanára. A piarista iskola légköréről, oktatási rendszeréről mesél az interjúalany(4:24). A középiskola után Ludovika katonai akadémiára jelentkezett és korábbi kirívó sporteljesítményei(vívás, ejtőernyőzés,úszás stb) miatt ezt ingyen végezhette el(6:29). A Ludovika elvégzése utána gyalogsági százados lett, majd Pápára került a légierőhöz. Végül pedig vezérkari tiszt lett és Budapesten szolgált(9:49). A fronton gépkocsiját támadás érte, így ennek következtében később, a háború után egy megerőltetés miatt elveszítette a látását(11:40).A nemesi származás miatt több ízben is megkülönböztetés érte a családot. Az interjúalany az "x-es származásról", a deportálásáról és más diszkriminációról mesél(14:54). 1956-ot gyerekként élte meg, ahol a család lakott, azt az épületet is szétlőtték a szovjetek. Ekkor veszítette el a banki munkáját(18:59). Az interjúalany édesapja ezután kezdett el írni, novellákat, családi történeteket fabrikált - majd a miskolci rádió egyik műsorát is ő írta meg(23:02).A Tények és Tanúk könyvsorozatban is megjelentek a visszaemlékezései(24:42).A '60-as, '70-es években az édesapja külön figyelmet fordított a gazdasági kérdéseknek is. Édesanyjának nagyon nehéz dolga volt, hiszen szinte ház körüli munkát neki kellett végeznie - bár nehéz körülmények között éltek, de az interjúalany szerint boldog gyerekkora volt(26:11). A rendszerváltoztatás után az édeapja több írását is meg tudta jelentetni. Bár óriásit nem változtak az életkörülmények, de mégis szabadabb lett a légkör(31:08).

0:00 családi háttér, gyermekkor, egy nagyobb nazarénus közösséggel rendelkező faluból, Dévaványáról származik 2:19 1974-től kerültek be az ébredési mozgalomba 4:24 felidézi a gyermekkorát, a földjeiket elvették 10:10 nem volt úttörő és KISZ-tag sem 12:50 bátyja a hitbeli meggyőződése miatt nem fogott fegyvert, ezért börtönt kapott 16:35 mikor őt hívták be, ő sem vállalt fegyveres szolgálatot, de ő már mehetett fegyver nélküli katonai szolgálatra 20:00 a rendszerváltoztatás szabadságot hozott, amivel nem mindenki tudott élni