Interjú

Gyűjteményhez ad
leventemozgalom
Varsói Szerződés
kiugrás
Horthy Miklós
Kárpátalja
rekvirálás
partizán
szovjet megszállás
II. világháború
szövetkezetek
propaganda
Sztálin
munkaszolgálat
párttagság
Délvidék
kényszermunka
Szovjetúnió
Csendőrség
'50-es évek
Rákosi-korszak
front
államosítás
Szálasi Ferenc
Rákosi Mátyás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
nyilasok
kulák
katonaság
TSZ

Menekülés a háború elől

2335 megtekintés

Hossz: 01:00:00
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, különösen a leventemozgalomról (0:00). Beszél arról, miként fogták el magyar katonák és elvitték Nyugatra (3:48). Szól arról, hogy hogyan szökött meg a hadseregből (7:55), majd arról, hogyan kapták el rövid időre a csendőrök ismét hazafelé menet (12:55). Hazafelé menet magyar katonák még háromszor megállították, de mindannyiszor elengedték (16:15). Mikor hazaért, még visszamentek apjával az elhagyott fogatért, amit vissza is tudtak vinni (23:30). Az orosz megszállásról, a katonák viselkedéséről, a fosztogatásról is szól (30:20). Majd a harmincas évek propagandájáról szól, és értékeli a II. világháború eseményeit (37:31). Beszél az ötvenes évek elejének katonai szolgálatáról, és arról, hogyan kényszerítették be a pártba azért cserébe, hogy az öccsét áthelyezzék a munkaszolgálatról a rendes hadseregbe (45:02). Szól munkájáról, a katonai és polgári repülőterek építésében való részvételről (48:48), valamint az 1950-es évek mindennapi életéről (51:12). (54:25). Végül a korai hatvanas évekről szól, valamint a szövetkezetesítésről, és arról, hogyan rúgták ki, mikor nem akart elmenni agitálni (54:25).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Interjúalany neve: Patik János
Interjúalany lakhelye: Zsombó
Interjúalany született: Zsombó, 1927
Interjúalany foglalkozása: ÁFÉSZ-előadó
Felvétel időpontja: 2011. február 06.
Felvétel helyszíne: Zsombó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:23:00
Az interjúalany 1924-ben született Bodméren (Fejér megye). Beszél családjáról, gyermekkoráról. Fiatalon a helyi református lelkésznél szolgált cselédként. Apja megbetegedett, ezért otthon kellett a ház körül dolgoznia. (01:26) Beszél a II. világháború végén az orosz megszállásról. Bujkálniuk, menekülniük kellett, szinte mindenüket elrabolták a szovjet katonák. (03:02) Az interjúalanynak 6 gyermeke született. Legkisebb lánya 17 éves korában meghalt. 14 évig volt tanácstag. (04:26) Az interjúalany katolikus, férje református, de sem ő, sem családja nem vallásos. (06:42) Sokat dolgozott a TSZ-ben: állattenyésztéssel majd kertészkedéssel foglalkozott. (07:32) Beszél a tanácsban végzett munkájáról, a mindennapi életről. (08:28) Elmondja milyenek voltak az életkörülmények a II. világháború után. (09:44) Véleménye szerint a kommunista rendszer jobb volt, mint a jelenlegi. (12:00) Beszél a falusi hagyományokról, ünnepekről. (13:40) Tanács-, szövetkezet- és TSZ-tagként 9 országban járt külföldön. (16:50) Beszél arról, hogyan lett egyre jobb az életszínvonal (mosógép, telefon, TV, gáz). (17:52) Férje bányában dolgozott. (18:40) Beszél a nyaralásokról. (20:34) Beszél az orosz megszállás menetéről. (22:18) Visszaemlékszik, hogy a háború előtt a térségben nagy Esterházy birtok volt. (22:50)
Interjúalany: Horváth Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. április 17.

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél tanulmányairól, melyeknek egy része egybeesett a háborús időszakkal (0:36), a második világháborúról, a légiriadókról és arról, hogy édesapját elvitték Málenkij-robotra (2:20). Beszámol a háború utáni nehéz hétköznapokról, és az iskola újrakezdéséről (7:13), az úttörőmozgalomról (9:18), a KISZ-ről és végzettségéről (11:52), a szakszervezetekről és a munkaidőről, munkakörülményekről (13:13), a szocialista brigádokról és a tervek túlteljesítéséről (16:34), állami lakásukról (19:02), arról, hogy egyházi esküvőjük nem lehetett (20:53), a békekölcsönről és a gyermektelenségi adóról (21:53), a korabeli szórakozási lehetőségekről (22:40), az 1956-os forradalomról (25:14), és arról, hogy este a Nemzeti Színház előadásán ült (27:00). Mesél az élet megbénulásáról, az élelmiszergondokról (27:52), november 4-ről és a konszolidációról (28:34), a kiegyensúlyozott életfeltételekről (30:02), végül a rendszerváltoztatás hatásairól (31:02).
Interjúalany: Gyémánt Ervinné
Felvétel időpontja: 2011. március 14.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél édesapja évtizedes oroszországi fogságáról az első világháborúban (1:20), a román, majd a magyar oktatás jellegéről a két világháború közötti Székelyföldön (8:37). Részletesen mesél arról, hogyan telepítették ki Erdélyből a Muraközbe (16:16), a fronton végzett munkaszolgálatról (24:00), majd "jugoszláv" partizánként való hazatéréséről (29:10).
Interjúalany: Lukács László
Felvétel időpontja: 2010. december 27.