Fuchs József, 81 éves, nyugdíjas, orosz szakos tanár egy szegény sváb családba született Szendehelyen. Édesanyja belépett a Volksbundba, ezért a szovjet csapatok elől Németországba menekültek. Ott érte a háború vége, tanúja volt az amerikai megszállásnak. Innen önként hazatértek, de ezt megbánta, és a kitelepített svábokkal illegálisan visszaszökött Németországba. Ott próbált dolgozni, majd miután az anyagi helyzete némiképp stabilizálódott, hazajött, hogy testvéreit segíthesse. Bekapcsolódott a háború utáni "cserekereskedelembe". 03:30-ig a család bemutatása; 03:30-06:00 német toborzás a svábok körében; 06:00-08:30 szlovák-magyar viszony; 08:30-09:00 édesanyja belép a Volksbundba; 09:00-09:50 menekülés; 09:50-12:50 élet Németországban; 12:50-18:40 amerikai megszállás; 18:40-22:20 az orosz nyelv tanítása; 22:20-25:46 hazatérés Németországból; 25:46-26:35 visszaszökés Németországba a kitelepítettekkel; 26:35-31:48 munkahelyek; 31:48-34:30 hazatérés, vizsgálóbizottság; 34:30-36:13 cserekereskedelem.

1923-ban született, gyermekkorát a tanyán élte meg. 10 testvére volt, az interjúalany volt a második szülött. Szülei földművesek voltak(0:17).A második világháború előtt jól éltek, de utána és alatta több gond lett(2:05).Az édesapja megjárta az első világháborút, orosz fogságba esett 7 évre. Onnan gyalog jött haza. Erről az időszakról hallhatunk különböző történeteket(3:30).Dobák Jánosné első osztályba 1927-ben került, tanulni nagyon szeretett, erről mesél (7:48).A második világháborúból (de szerintem az 1956-os forradalommal kapcsolatban) visszaemlékezik a szovjet benyomulásra és megszállásra(10:02).Visszaemlékszik a szovjet katonák fosztogatásaira, erőszakoskodásaira(12:08).Dobák Jánosnénak is bujkálnia kellett, mert az orosz katonák sokmindenkit megerőszakoltak volna. Az akkori helyzetről és saját élményeiről is hallhatunk történeteket(14:08).A háború végén a szovjetek igyekezték összevonni a katonákat, mert rengeteg panasz érkezett a nőkkel szembeni erőszakoskodások miatt. De valamikor a magyar férfiak is bosszút álltak a sérelmek miatt(19:38). A háború után laktanyák épültek a szovjet katonák számára - s az interjúalany felháborodva emlegette fel a 40 éves megszállást(21:04). A politikával nem foglalkozott, igyekezte túlélni a rendszert(23:13). 1946-ban férjhez ment, majd gyermeke született, de emelett kemény mezőgazdasági munkát végzett(23:54). Az interjúalany a Horthy korszak alatti szórakozási lehetőségekről számol be(24:34). Dobák Jánosné testvérei tanulmányairól, elhelyezkedéseiről és életútjairól mesél(26:04).Az általános iskolában korábban sokkal nagyobb volt a fegyelem, kevesebb tanár volt, más volt az egész oktatási rendszer. Ezt részletezi az interjúalany(28:05).

0:12 Az interjúalany baranyai sváb család gyermeke. 1941-ben vonult be a M. Kir. Honvédségbe, utászként szolgált. Rohamkiképzésben a visszacsatolt felvidéki terepen részesült. 1:48 Beszél a pontonhíd építéséről, a hadsereg felszereléséről. 3:34 Kitér a frontra vonulásra 1942 májusban, valamint a Vörös Hadsereg arcvonalának áttörésére Tymnél. 10:36 A partizánok elleni harcokról beszél. 11:56 Hőstettéért ezüst kiskeresztet kapott. 12:35 Ismerteti a Donhoz vonulás részleteit. 14:21 Beszél a téli őrségről, az ellátásról. 16:45 Leírja a második védelmi vonal kiépítését Osztrogozsszk térségében munkaszolgálatos zsidókkal. 19:36 Beszél az ellátásról, majd a doni katasztrófáról. 25:08 A visszavonulás és a hazajutás körülményeit ismerteti, kitérve az orosz civilek segítőkészségére. 29:24 1944. februárjában SAS-behívóval ismét bevonult Bajára, itt érte a német megszállás, innen 1944-áprilisába a Kárpátokba vezényelték. 31:35 A Prut-folyónál hidat építettek. 33:36 Egy munkaszolgálatos zsidónak segített levelezni családjával. 35:55 Beszél sebesüléséről és lassú felépüléséről.