Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
kulák
oktatás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
svábok
forint
munkaszolgálat
zabrálás
óvóhely
zsidóság
II. világháború
szovjet megszállás

Egy tanyasi szülésznő

2270 megtekintés

Hossz: 00:28:00
Leírás: Az interjúalany beszél a II.világháború alatti élelmezési viszonyokról, a háború helyi történéseiről (0:42), férje háborús szerepéről és további háborús eseményekről (5:50), a szovjet katonák viselkedéséről (12:10), a forint bevezetéséről, arról, hogy egy kitelepített sváb család házába költöztek, valamint megemlíti a háború utáni kitelepítéseket is (14:30). Mesél arról, hogy felkerültek a Hortobágyra kitelepítendő kulákok listájára, de végül deportálták őket (20:54). Beszámol arról, hogy édesapja nem volt hajlandó belépni a TSZ-be (21:42), és beszél gimnáziumi végzettségéről (25:00).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Bényei Jánosné
Interjúalany lakhelye: Taszár
Interjúalany született: Madaras, 1928
Interjúalany foglalkozása: szülésznő
Felvétel időpontja: 2011. április 21.
Felvétel helyszíne: Taszár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:23:00
Az interjúalany beszél tanyasi tanító édesapja munkájáról (0:06), édesapja katonai beosztásáról (4:00), a második világháborúról, kocsisként folytatott tevékenységéről (4:33), amerikai hadifogságba kerüléséről, a fogsággal kapcsolatos élményeiről (6:33), az 1956-os forradalomról és az azokban a napokban összeszedett betegségéről, és arról, hogy nem piszkálták az eseményekben játszott tevékenység miatt (12:50). Mesél munkájáról (17:40), végül egy párttitkárról, aki korábban nyilas volt és folyamatosan piszkálta (20:10).
Interjúalany: Pálfi György
Felvétel időpontja: 2010. november 22.

Hossz: 00:43:00
00:05-04:09 - család, körülmények, oktatás, 04:10-07:39 - zsidóság, mezőgazdaság, 07:40-15:05 - II. világháború, '56-ig, infláció, bombázás, katonaság, 15:07-18:17 - Szovjet megszállás, munkatáborok, kulákság felszámolása, mindennapi élet, 18:18-28:49 - TSZ, államosítás, rádió, Rákosi rendszer, 28:50-32:12 - házasság után, munka, mezőgazdaság, vallás, 32:22-42:59 - utazás, TSZ, oktatás, munka
Interjúalany: Borbély Jánosné
Felvétel időpontja: 2010. október 19.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:29), arról, hogy férjét 1945-ben behívták katonának, de végül nem kellett bevonulnia (2:01). Beszámol a szovjet megszállásról, a katonák viselkedéséről (3:53), a Rákosi-korszakról, arról, hogy bátyja hogyan úszta meg a letartóztatást (15:42). Mesél a téeszesítésről, beszolgáltatásról (20:16), jegyrendszerről (21:16), a feketevágásokról (22:22), arról, hogy a bátyját hat hónapra internálták az ’56-os forradalom után (26:55). Kitér tanulmányaira (31:11), arra, hogy a karhatalmisták közül többen nemzetőrnek öltöztek, hogy becsapják a forradalmárokat (31:56). Megemlíti, hogy mennyi halottat követelt az aknaszedés (33:35), majd rátér a forradalom utáni disszidálásra, az internálásokra (36:24).
Interjúalany: Gerencsér Györgyné
Felvétel időpontja: 2011. február 11.