Interjú

Gyűjteményhez ad
disszidálás
egyház
katonaság
Szabad Európa Rádió
1956
Kultúra
hétköznapi kommunizmus
hadifogság
Kádár-korszak
II. világháború

Szeretet és hit

2250 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Leírás: Az interjúalany beszél édesapjáról (1:16), aki hadifogságba esett a II.világháborúban, majd hazatérése után osztályidegen lett, végül 1956-ban disszidált (2:13), ezután kiköltöztették a családot a lakásukból (4:15). Mesél arról, hogy tanárnő édesanyja csak takarítónőként kapott állást, és az interjúalany nagyszüleinek halála után egyedül maradt a gyerekekkel (5:43). Beszél a vallás üldözéséről (10:34), édesanyja pedagógiai érzékéről és a színház és a zene szeretetéről (11:00), a szórakozási lehetőségekről a Kádár-korszakban (16:39), az állami ünnepségekről és az egyházi ünnepek megváltoztatásáról, valamint a pártállam jellegzetességeiről (19:50), a tiltott dolgokról (24:15), a katonaságnál eltöltött éveiről (28:12), a besúgókról (30:17), valamint arról, hogyan kapott „kék útlevelet” (33:22).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Interjúalany neve: Kecskeméti László
Interjúalany lakhelye: Andornaktálya
Interjúalany született: Dorog, 19530915
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. május 01.
Felvétel helyszíne: Eger

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:43:00
dr. Pavlovits Miklós 1910-ben született. Tüzér főhadnagyként részt vett az első- és második bécsi döntést követő területvisszacsatolásokban. Budapest ostromát (10:30) a Központi Pénzintézet légópincéjében vészelte át családjával. Beszél arról, miként rabolta ki a pénzintézetet a szovjet hadsereg (21:19). A második világháború után - többek között - a külkereskedelmi minisztérium alkalmazásában állt. Beszélt a Rákosi-rendszer kiépüléséről és a társadalom terrorizálásáról (29:56).
Interjúalany: dr. Pavlovits Miklós
Felvétel időpontja: 2010. november 27.

Hossz: 00:30:00
Az interjúalany röviden áttekinti családja történetét, kitérve az ötvenes évekre és a hitéletre is (0:17). Rátér gyermekkorára, a mezőgazdasági munkákra (7:50). Szól arról, hogy fiatalon hogyan kedvelte meg a kézimunkázást, hogyan járt kézimunka-szakkörbe (10:50, 23:55). Feleleveníti a II. világháborúval kapcsolatos emlékeit, az óvóhelyre menekülést, valamint a román és orosz katonákkal való kapcsolatot (17:10). Röviden kitér a helyi zsidó és magyar közösségek együttélésére (20:33). Beszél a régi szórakozási lehetőségekről, és arról, hogyan dobtak ki egy bálról orosz katonákat a helyi fiatalok, mikor azok erőszakoskodni kezdtek (22:03). Értékeli a régi és mai vallási életet, leírva az Úrnapi körmenet helyi szokásait (24:24).
Interjúalany: Szepesi Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. március 05.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:24). Kitér arra, hogy az első bécsi döntést hogyan fogadták falujának, a felvidéki Alsószeli lakói (1:33). Részletezi az érsekújvári iskolai éveit és a II. világháború időszakát (3:00). Bemutatja, hogy a Felvidék visszakerülése Csehszlovákiához, miként hatott a családjára (7:40) és környezetére (10:00). Beszél arról, miként értesítették őket az áttelepítésről (10:50). Ismerteti a falujából a Szudéta-vidékre kitelepített magyarok sorsát (12:30). Részletezi a Magyarországra történő áttelepítés menetét, a csomagolást, az utazást, és az állomásokat (15:30). Rátér az új lakóhely bemutatására és a beilleszkedésre (23:20). Beszél a személyes sorsának alakulásáról 1947-85 között (26:00), majd a család többi tagjának sorsáról, például arról, hogyan szöktek át az Ipolyon rokonai, hogy részt vehessenek nagyapja temetésén (34:30).
Interjúalany: Székely Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. április 14.