Interjú
Gyűjteményhez ad
A Don-kanyartól a Hadkiegészítő Parancsnokságig
2367 megtekintés
Hossz: 00:33:00
Leírás:
Az interjúalany mesél a Don-kanyarban katonaként átélt tapasztalatairól, ezt követő hadifogságáról, és a Kádár-korszakban befutott katonai pályafutásáról.
0:10--bevonulása a katonaságba, szolgálata a második magyar hadseregben;
1:30--gyermekkora a Horthy-korszakban;
3:39--milyen küzdelmekben vett részt a Szovjetunióban, hogyan zajlottak az itteni harcok, milyen ellátásbeli problémáik voltak;
10:16--hogyan zajlott a visszavonulás a Don-kanyarból;
12:50--hogyan esik hadifogságba, milyen volt a hadifogság, milyenek voltak a körülmények a fogolytáborban;
19:15--hogyan került a fogolytáborból egy antifasiszta iskolába, hogyan találkozott Maléter Pállal;
21:00--hogyan került Debrecenbe az ideiglenes kormány megalakulásakor, hogyan lesz Maléter Pál katonája, majd pedig kormányőr;
21:50--hogyan kerül a Néphadsereg tiszti iskolájába, milyen volt a katonai szolgálata a Hadkiegészítő Paracsnokságon;
28:40--egyéb emlékei a Don-kanyarban lezajlott eseményekről
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve:
Kaszás János
Interjúalany lakhelye:
Szécsény
Interjúalany született:
Nemti,
1919
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas
Felvétel időpontja:
2011. február 16.
Felvétel helyszíne:
Szécsény
Interjút készítette:
LIPTHAY BÉLA MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM, Szécsény
Kapcsolódó interjúk
Gyönyörű 40 év
Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél a II. világháborúról (1:40, 17:56), zöldávós bátyjának meghurcolásáról és hadbírósági peréről (8:54). Később az 1956-os forradalom helyi hatásairól (25:40), illetve az oktatói éveiről beszél (30:09).
Interjúalany: Bálint Andrásné
Felvétel időpontja: 2010. december 18.
Interjú Zsár Ferencnével
Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél családjáról, édesapja munkájáról (2:05), a II. világháború alatti mindennapokról (4:05), a szovjet megszállásról (10:00), majd rátér a kollektivizálásra (14:20). Mesél a tanári pályájáról (22:40), az 1956-os forradalom helyi történéseiről (27:10). Bemutatja a Kádár-korszak hétköznapjait (32:20).
Interjúalany: Zsár Ferencné
Felvétel időpontja: 2010. október 26.
Készítette: Vetési Albert Gimnázium, Veszprém
Kitelepítésünk története
Hossz: 00:57:00
Az interjúalany beszél szüleiről (0:52), a proletárdiktatúráról és a feszült vidéki hangulatról (2:07), édesapja Kistarcsára történő internálásáról (5:19), a család 1952-es alföldi kitelepítéséről (8:44), a kitelepítés helyszínéről, a Vértes-tanyáról (19:22), hazatérésükről (21:58), a visszatérés utáni nehézségekről (23:28), az 1956-os forradalomról, és arról, hogy a rendőrség kötelékeiben is voltak olyanok, akik már a forradalmat megelőző években is arról beszéltek, hogy egy forradalom esetén a felkelőket támogatnák (23:55). Mesél az 1956 utáni történésekről, iskolai emlékeiről (30:47), az orosházi katonai szolgálatról (37:33), egyetemi éveiről (41:46), a rendszerváltoztatásról (43:25), végül a félresiklott gazdasági átmenetről (48:33).
Interjúalany: Berkes Gábor
Felvétel időpontja: 2010. október 29.
