Az interjúalany beszél családjáról (0:19) és diákéveiről (1:25). Rátér a II. világháborúra, Debrecen bombázására (6:48), arra, hogyan költöztek Budapestre, majd hogyan állt be katonának Németországba (9:31). Mesél arról, miként adták át a németek a parancsnokságot az angoloknak (15:32), miként kerültek az orosz hadsereg kezére (18:44), és a menetelés közben miként szökhetett volna meg (20:12). Beszél a vonatútról (21:51) és a megérkezésről Üzbegisztánba (25:22). Szól a táborról és a magyarok helyzetéről (27:20), majd arról, hogy a helyiek rokonként tekintettek a magyarokra (32:40). Végül hazajutásának körülményeit beszéli el (40:26).

Julika néni nagy átéléssel és szeretettel mesél a Kőrös-mentén megélt gyermekkoráról: a recesszió korai emlékéről (00:55), édesapja háborús fogságáról (02:15), a mezőberényi polgári iskolás éveiről, a dolgos hétköznapokról. Férjhezmenetele után is gazdálkodtak, beszolgáltattak, termeltek (14:30), majd a téeszesítés után, az '50-es évek második felétől, családi gazdálkodásuk is "bement" a téeszbe. Itt téesz-könyvelő lett. (16:35) Majd Gyömrőre kerültek és 44 éve él itt. (17:25). Kitér a sok-sok, szorgos munkával végzett mezőgazdasági munkákra (24:25), állattartás, rizstermelés a településhatárban (30:11) Ma egyedül él, már Gyömrőhöz kötődik.

0:00 családi háttér, gyermekkor, egy Dráva-menti faluban, Piskóban nőtt fel 4:15 mesél a korabeli iskoláról, a falu mestereiről 7:00 1948-ban egyik napról a másikra megszüntették a templomba járást, és az imádkozást 10:04 egy éjjel a rendőrség kopogtatott náluk, az édesapját elviszik a községházára, majd közlik velük, hogy ki kell költözniük, a rendőrök nem is engedték közel az embereket hozzájuk elbúcsúzni 14:20 bevagonírozzák őket, mesél az utazásról 17:01 Polgárig vitték őket, a nyílt vágányon állt meg velük a vonat, ott összeszedték a holmijukat, és elveszik, a gyerekeseket vontatókkal viszik be Lenin-tanyára 19:42 egy 12*10 méteres barakkba költöztették be a 384 embert, a férfiakat gyalog meneteltették oda, éjjel értek oda 23:46 volt két lóistálló, az egyikbe be lehetett költözni, ahogy egy birkahodályba is, utóbbiból kézzel hordták ki a birkatrágyát 27:37 mesél a tábori élet megszervezéséről, és a nehéz mezőgazdasági munkákról 32:10 télire vályogot vetettek velük, és két vályogbarakkot építettek 35:09 a gyerekeket összeírták, és az egyik táborlakó tanítgatta őket, később kaptak füzetet és könyvet is 38:10 édesapját a táborból Budapestre vitték börtönbe, a családot szétszakították, éjjelente gyakran tartottak sorakozót és névsorolvasást, és ezért vihették el, hat hónappal később hozták vissza 41:20 az oda elhurcolt orvosok nélkül sokkal többen haltak volna meg, Debrecenbe mentek kórházba, oda is rendőr kísérte őket, kórházba került, ott két hónapot töltött 43:47 végül szeptemberben szabadultak, így középiskolába nem tudott menni, csak magántanulóként végezhette el a középiskolát, de szerencsére minden nap bejárhatott 45:12 a debreceni egyetemre jelentkezett, de x-es volt, a fizikusi felvételije nem sikerült, de átirányították a matek-fizika tanári szakra, el is végezte