Az interjúalany beszél a faluról (Rozsály), amelyben felnőtt (0:28), családjáról (1:55), a szovjet megszállásról, a jegyrendszerről és a beszolgáltatásról (6:35), arról, hogyan dolgozott gyermekkorában napszámosként, ennek kapcsán kitér családja anyagi körülményeire (9:55). Megemlíti apja katonai szolgálatával kapcsolatos élményeit (12:05), majd sógoráról mesél, aki Recsken raboskodott (14:46). Ismét kitér a Rákosi-korszak beszolgáltatásaira, valamint a szovjet megszállásra (17:22). Beszél a család ünneplési szokásairól (20:05), férje munkájáról (20:57), a korabeli falusi temetkezési szokásokról (22:26), iskolai élményeiről (25:35), a vallási ellentétekről (26:36), majd összehasonlítja a Rákosi-, és Kádár-korszakot, és megemlíti, hogy a '70-es évektől szakácsnőként dolgozott (28:43), végül a korábbi falubeli körülményeket összehasonlítja a maiakkal (34:05).

Az interjúalany a Kópházán élő horvát kisebbség történelméről beszél. 0:16--hogyan került a horvát nemzetiség Magyarországra, milyen különböző horvát nemzetiségek vannak az országban; 7:20--Kópháza alapításának története; 9:40--a helyi horvátok szerepe az 1848-as forradalomban és a magyar történelem más eseményeiben; 14:48--a Trianon utáni soproni népszavazás horvát szemmel; 14:49--hogyan élik meg a II. világháborút a horvát nemzetiség tagjai; 18:50--a rendszerváltoztatás, a horvát kisebbség részvétele a Páneurópai Pikniken; 22:5--milyen a horvát nemzetiség helyzete manapság Kópházán

Az interjúalany a Hortobágyra való kitelepítéséről mesél. Először az elhurcolásának éjszakáját tárja elénk(0:08).Marhavagonokba rakták őket és még több családot is, sőt ahogy elindult a vonat és más településeken is megállt felvenni a kitelepítendő lakosokat(6:57).Az interjúalanynak volt már erről személyes tapasztalata: az apja testvére csendőr volt, őt is elhurcolták az oroszok(9:17).Egy rendőr segített a családnak, amikor még nem volt biztos, hogy nem a Szovjetunióba viszik ki őket(11:37).Megérkezés után szétválogatták a betegeket, öregeket és a gyerekeket, valamint a nagyobb ingóságokat, háziállatokat elkobozták a fogvatartottaktól(13:43).Az Árkus tanyára érve egy hodáj és egy gémes kút fogadta őket - ide szállásolták el őket. Ennek körülményeit meséli el(15:41).Másnap reggel sorakozót fújtak majd közölték velük, hogy dolgozniuk kell a hortobágyi pusztaságban(17:12).Ezután pedig az ottani munkákról és körülményekről mesél az interjúalany(19:54).Folyamatosan hozták az embereket, így a végén már 800-an éltek ott a tanyán(24:45).Sokszor nem is kaptak ebédet, ekkor azt a keveset is el kellett osztani, amit egy személy kapott(25:51).Az interjúalany kőművesek mellé került dolgozni, ez volt a legfárasztóbb ott végzett munka(29:57).Volt egy táborparancsnokuk is, aki a kitelepített közül való volt, emiatt hamar le is váltották, helyette pedig egy besúgót neveztek ki(30:51).A helyi juhászok több esetben is segítséget nyújtottak az interjúalanynak, főként ennivalóval kínálták - ez kiderült, a karhatalom meg is verte őt(34:39).Emiatt elkerült a kőművesektől és Faluvéghalmara a borjúnevelőkhöz helyezték át. Ezzel kapcsolatban mesél el egy történetet(37:15).Szombat-vasárnap vályogvetést kellett végezniük a fiataloknak, ez idő alatt egy koholt ügy kapcsán az ÁVÓ-sok nagyon elverték az interjalanyt is és másokat is(39:55).A hozzátartozók leveleit a fogvatartók vagy előre elolvasták, vagy pedig soha nem is kézbesítették a címzetteknek(42:35).Nagy Imre parancsára végülis felszabadították őket(43:18).