Interjú

Gyűjteményhez ad
cselédség
Don-kanyar
szovjet megszállás
Városliget

1943. január 12-én írta az utolsó lapot a férjem

2683 megtekintés

Hossz: 00:44:00
Leírás: Kaszás Jánosné, akasztói parasztasszony először a gyermekkoráról beszél, ennek kapcsán kitér az elemi iskolára és a tanyai szolgálatra. Szemléletes beszámolót hallhatunk az aratásról egy nap munkarendjének bemutatásával. Az alany később Budapesten cselédkedett, a munka mellett kitér a vasárnapi kimenőre a Városligetben. A budapesti évek után otthon férjhez ment, férje a fronton elesett. Nővéreivel megszenvedték az orosz megszállást. (00-08:30) család, gyermekkor, iskola, tanyai szolgálat; (08:30-14:40) aratás: egy nap keresztmetszete; (14:40-23:47) cselédélet Budapesten, vasárnap a Városligetben; (23:47-26:27) otthon férjhez megy; (26:27-29:26) a férj halála a Don-kanyarban; (29:26-43:20) orosz megszállás Akasztón
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
Interjúalany neve: Kaszás Jánosné
Interjúalany lakhelye: nincs megadva
Interjúalany született: Akasztó, 1918
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. január 12.
Felvétel helyszíne: Akasztó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél családjáról, gyermekkoráról (0:30), oktatásáról (5:10), különös tekintettel a kollégiumi életre (7:24). Elmeséli, hogyan követte rádióban a híreket a bécsi döntésről (10:40). Beszél arról, miként barátkoztak meg a környékükre tévedt német katonákkal (16:30). Részletesen elmeséli Sopron 1944-es bombázását, amit személyesen átélt (25:23). Végül Sopron szovjet megszállásának emlékeit eleveníti fel (33:42).
Interjúalany: Kóthy István
Felvétel időpontja: 2010. június 25.

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany beszél magáról, családjáról (0:11), gyerekkoráról (1:06), tanulmányairól (2:32), a tanítóképzőről, tanítói gyakorlatáról (5:50), második világháborús emlékeiről, édesapja megöléséről (7:30), a pedagógiai főiskola elvégzéséről, későbbi munkájáról (11:56), az MHK-mozgalomról (14:19), a politika és az oktatás viszonyáról (16:03), a korabeli ünnepekről (17:50), osztályfőnöki munkájáról (18:30), esküvőjéről (20:03), vöröskeresztes munkájáról (21:10), lány tanítványainak érettségiztetéséről (22:25), sportbemutatókról (23:52), az Országos Sportnapokról (24:47), kitüntetéseiről (25:20).
Interjúalany: Lovas Antalné
Felvétel időpontja: 2011. március 09.

Hossz: 00:36:00
0:00 családi háttér, édesanyja első világháborús emlékeiről beszél 4:30 a II. világháborúban a családjából sokan meghalnak a II. világháborúban, Auschwitzban is 5:25 a Rákosi-korszakban nem élt Magyarországon, így közvetlen élmény nem érte ebből a korszakból, de Sztálin halálára emlékszik 7:11 1978-ban költözött Magyarországba, mert Romániából a hatóságok elűzték, a magyarországi befogadásra öt évet kellett várni, elsősorban az ellenzékiekkel kereste a kapcsolatot, rövid ideig a budapesti egyetemen tanított, de onnan politikai okokból eltávolítják 11:00 külföldi nyomásra kapott útlevelet, és taníthatott külföldön, így az Egyesült Államokban is, a a Kádár-korszakról lesújtó a véleménye 12:09 a nyugati kultúra egyetemi közege megkönnyebbülést hoz, a barátai a külföldön maradásra biztatták 14:02 1988. június 16.-án őrizetbe veszik egy tüntetésen, de a rendőrség sem hitt már abban, hogy ez a rendszer fenntartható 15:27 a rendszerváltoztatás jelentős lépés volt, noha nem mindenben értett egyet a megvalósult tényekkel, de felesleges tagadni, hogy rendszerváltozás volt, megszűnik a pártnak az egyeduralkodó jellege, megszűnt az állami gazdaságirányítás, intézményesült a pluralizmus és a szólásszabadság 19:58 a rendszerváltoztatás megbukott, mert a legfontosabb morális és szociális céljait nem érte el, ezért az emberek rendszerváltoztatással szembeni érzéseinek van alapja 21:44 a rendszerváltoztatás idején nem volt ennyire szkeptikus a rendszerváltoztatás eredményeivel szemben, a kritikus hang pár évvel később jött, egy elitista liberális kapitalizmust eredményezett a nép demokratikus akaratával szemben 24:53 az ellenzéki lét előnyeiről és hátrányairól vall, különösen a kétértelműségből történő kiszakadás jelentett felüdülést a hatalom biztosította miliővel szemben, 1990-ben például elmentek hozzá kiszerelni a lehallgató-készülékeket, a lehallgatást egy idő után meg lehetett szokni 31:26 a rendszerváltoztatás és a puha diktatúra között egy nagyon komoly cezúra van, még akkor is, ha a korábbi rendszernek voltak bizonyos előnyei, amelyek azonban nem ellensúlyozzák a hátrányait, az új rendszernek a kerete a jogállam, a Kádár-rendszer soha nem fog visszatérni, az új fejlemények nem visszatérést jelentenek 34:10 a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban rossz tapasztalatai vannak, a legjobb példa az Alkotmánybíróság jogköreinek megvonása
Interjúalany: Tamás Gáspár Miklós
Felvétel időpontja: 2011. február 13.