Az interjúalany beszél arról, hogyan költözött családja Debrecenből Beregszászra a bombázások elől (0:30). Szól arról, hogyan tűnt el édesapja, hogyan derült ki, hogy a Szovjetunióba vitték, ahonnan már nem tért vissza többé. Arról is beszél, hogy a szovjetek célja Kárpátalja etnikai homogenizációja volt (1:48). Beszél az ukrajnai gyűjtőtáborról (04:02), majd rátér arra, hogy édesanyja, a vidéken rekedt városi lány hogyan találta fel magát, miután a férje eltűnt (6:11). Részletesen leírja, hogy miként lehetett kommunikálni a szovjet-magyar határ túloldalán élő rokonokkal (06:55). Szól arról, mit meséltek az orosz hadifogságból hazajöttek, mikortól kezdve lehetett a témáról nyilvánosan beszélni, és milyen nehézségekbe ütközött a kárpótlás (9:28). Beszél nehéz életkörülményeikről a háború után, valamint a Rákosi-rendszer mezőgazdasági terrorjáról, és a megélhetés lehetőségeiről (17:22). Szól oktatásáról, a propaganda-gépezet beindulásáról, és az ezzel szemben álló hagyományos nevelésről, a művelődésről, például arról, hogyan olvasott fel édesanyja Jókai regényeket a fonóban (26:16). Visszatér a oktatásra (29:18), külön kiemelve a hittan kérdését a vallásos faluban (30:48).

Az interjúalany 1927-ben született Ográn (Erdély). Szülei nem hagyták, hogy 16 évesen önként belépjen a Waffen SS-be, de elmehetett Németországba tanulni. Elmondja kiutazásának körülményeit. (02:38) Hannoverbe került, először egy kiképzőtáborba, ahol egy féllábú hadirokkant pilóta volt a parancsnok. Katonai kiképzést kapott, de mellette semmiben nem szenvedett hiányt. Hat hét után Göttingenbe vitték, itt tanulhatta ki a hentesszakmát. (08:22) Szokatlan volt számára a göttingeni élet. Semmilyen ünnepet nem tartottak, még Karácsonykor sem állítottak karácsonyfát, nem ajándékoztak, nem mentek templomba. (09:36) Mivel nem akart tovább hentesnek tanulni, belépett a Hitlerjugendbe. Felnőtt férfi ekkor már nem is nagyon volt Németországban, csak a sérültek és a külföldi foglyok. Egyre kevesebb élelmet kapott, de tudott magának lopni, így nem élt rosszul. A Hitlerjugendben tűzoltómunkát vállalt, azért elég jó pénzt kapott. (16:18) A bombázások miatt Hannoverbe helyezték át tűzoltónak. A leégett város, a halottak látványa szörnyen hatottak rá. Göttingent, mint egyetemi várost a megállapodások értelmében nem bombázták a szövetségesek. (18:12) Amikor 17 éves lett, behívót kapott a katonasághoz, tisztiiskolába szerették volna küldeni, de főnöke elbújtatta egy hentesüzletben. (20:20) Elmondja, milyen szigorú volt a Hitlerjugend-kiképzés. (22:54) A világháború után még évekig kellett inaskodnia, mire teljesen kitanulta a hentesszakmát. Azokkal, a fiatalokkal, akikkel együtt Németországba ment, nem tudta tartani a kapcsolatot, csak azt tudja, hogy egyikük tagja let az 1954-ben világbajnokságot nyert fociválogatottnak. Ő haza nem mehetett, útlevele sem volt. (26:04) Megismerkedett egy német lánnyal, gyermekük született. 1946-ban elindult gyalog Romániába. Át kellett jutnia a zóna- és országhatárokon. 3 hónap után érkezett meg Segesvárra. (29:58) Az mentette meg, hogy Németországban volt, mivel egykori osztálytársait a szovjetek elvitték málenkij robotra, 5 évig voltak távol. Elhatározta, hogy visszaszökik nyugatra, de Hegyeshalomnál elkapták és Budapestre szállították. A fogságban is jól élt, mivel a konyhára került. Azt hazudta, hogy osztrák, ezért egyik éjszaka átküldték a határon. (37:46) Elmondja, hogy még Göttingenben egy szemlén találkozott Hitlerrel és kezet fogott vele. (41:42)

Volák János 1930-ban született Kiskőrösön. Mesél a két világháború közötti időszakról, levente volt, népfőiskolára járt. Beszél a kiskőrösi kommunista hatalomátvételről, a parasztellenes politikáról. Mesél 1956 kiskőrösi eseményeiről. Beszámol a szakszövetkezeti formáról, a szakszövetkezetek megalakulásáról, a későbbi egyesítési folyamatról, elnöki tevékenységéről és a kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezet felbomlásáról. (00:00-00:39) bemutatkozás, csalási viszonyok; (00:39-01:30) iskolák, leventeélet; (01:30-03:35) háború, német majd orosz megszállás; (04:10-08:52) népfőiskola, "életszemlélet"; (08:52-10:10) kommunista hatalomátvétel Kiskőrösön, a nyilasok összegyűjtése, parasztellenes politika; (10:10-15:52) TSZ-szervezés helyett szakszövetkezetesítés, a TSZ és a szakszövetkezet közötti különbségek; (15:52-17:23) tagszervezés, a lakosság viszonyulása a szakszövetkezethez; (17:23-20:40) szakszövetkezetek Kiskőrösön, elnökjelölés, elnöki munka, a család vallásos élete és a párt nemtetszése; (20:40-24:27) a kiskőrösi szakszövetkezetek egyesülésének folyamata, névválasztás; (24:27-26:17) szakszövetkezeti újság; (26:17-27:03) a szakszövetkezeti elnök feladata, a vezérkar működése; (27:03-27:35) a felsőbb utasítások szerepe a szakszövetkezet életében, önállósodás; (27:35-28:24) a szakszövetkezeti tagság előnyei és hátrányai; (28:24-31:45) a párt szerepe a szakszövetkezetek belső életében, a párt és a szakszervezeti forma viszonya, az ellentétek, vádak kivédése; (31:45-36:28) a Kossuth Szakszövetkezet fénykora, piaci viszonyok, infrastrukturális fejlesztések, szociális szerepvállalás, kulturális élet, a sportélet támogatása; (36:28-39:50) a szakszövetkezet felbomlása