Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
katonaság
hadifogság
II. világháború
'40-es évek

Frontszolgálat, hadifogságok

3821 megtekintés

Hossz: 00:37:00
Leírás: 0:00 édesapja beállt katonának a huszárokhoz, Trianon után Szegedre jöttek haza, utána pedig Hajdúböszörményben szolgált 2:42 besorozták katonának, a tüzérekhez hívták be Marosvásárhelyre 4:36 kiviszik őket a Kárpátokba, ott beásták őket, megtámadták őket, mesél a háborús tapasztalatairól 9:44 egy héten egyszer mehettek el a fronttól 15:30 Mezőkövesdnél közvetlenül az orosz csapatokkal találkoztak 16:40 kikerülnek Csehszlovákiába, majd Németországba 20:25 összeállítják őket, és megadják magukat, előbb amerikai, majd orosz fogságba kerül 22:14 sorakozót fújatnak, azt mondják, hogy hazaviszik őket, és kiviszik őket Oroszországba, de szerencséjére ő az első transzportról lemaradt 257:13 kiviszik őket Romániába, egy laktanyába 28:15 végül Szegedre kerülnek haza, három év távollét után 31:00 onnan mindenki úgy ment haza, ahogy akart, ők az orosz vagonok tetején próbáltak hazamenni 33:03 1947-ben érkezett haza, jelentkezett a kiegészítő parancsnokságon, mert az kötelező volt, le kellett adni a katonaruháját, a végkielégítésből pedig egy doboz cigarettát tudott venni 34:51 mesél a téeszesítésről, és az agitálásról, semmije nem maradt 36:16 a vízműben dolgozott ezután, majd az izzó következett
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Interjúalany neve: Papp Lukács Imre
Interjúalany lakhelye: Hajdúböszörmény
Interjúalany született: Hajdúböszörmény, 1922
Interjúalany foglalkozása: műszerész
Felvétel időpontja: 2011. március 16.
Felvétel helyszíne: Hajdúböszörmény

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:31:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, egy kisgyerekként túlélt a családja egy bombatalálatot 2:30 nagyapja hivatásos katona volt, az ő katonatörténeteit az édesanyja révén ismerte meg 4:02 az iskoláira emlékezik vissza, főleg a soproni éveire, a szüleiről is mesél, a családban sok volt a tanító 6:12 1956 idején gyerek volt, az iskolai szünet miatt örültek neki 8:11 az úttörőmozgalomról beszél, sok programot szerveztek a fiataloknak 9:39 a Kádár-rendszerben megtalálta a számítását, dolgozott és azt csinálhatta, amit szeret, nagy előnye volt a kiszámíthatóság 14:30 a hobbijairól mesél, a természetjárás az egyik meghatározó tevékenysége 18:41 1956 után az osztályuknak csak harmada maradt ott tanulni, mert a többiek kivándoroltak, 1957-ben viszont már Veszprémben tanult, látták a súlyos veszprémi harcok nyomait 21:01 mesél a KISZ-ről, és a KISZ szerepéről, ezt mindenki azzal töltötte meg a KISZ-t, amivel akarta, volt aki politikával, volt aki viszont más programokkal 22:02 a párttagság előnnyel járt, de igazgató-helyettes ő akkor volt, amikor még nem lépett be a pártba 23:43 pedagógusként sok elismerést kapott 25:11 1959-ben ki tudtak menni külföldre, meglátogatni az ott élő rokonokat, de utána csak 1975-ben jut csak ki 28:09 az egyetemi szórakozási lehetőségekről beszél
Interjúalany: Mascher Jenő
Felvétel időpontja: 2010. december 17.

Hossz: 00:53:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a játékokról (0:20), majd az orosz megszállásról való emlékeiről (3:50). Szól arról, hogy a megszállás idején tilos volt németül beszélniük otthon, nehogy baj legyen belőle (6:00). Szól arról is, hogy mikor döntött az orvosi hivatás mellett (7:05), illetve családja más orvostagjairól (12:00). Ballagásáról, a SOTE-n töltött egyetemi éveiről (13:10), majd a váci kórházban kapott első munkájáról kiemelten szól (17:30). Elemzi, hogy az akkori és mostani idők között mi változott az egészségügyben, amelynek válságát betegként is átélte (19:30). Szól munkájáról, valamint mentősként szerzett tapasztalatairól (22:20). Elmeséli, hogyan szerzett tudomást a lehetőségről, hogy külföldre lehet menni orvosnak (24:00), majd szól arról, hogy milyen kellemesen töltötték idejüket az algériai Béjaïa városában (29:00). Szól a kellemetlenségekről, így a betegségekről és a viharokról is (32:10). Elmeséli azt is, hogyan utazott ki a TESCO szervezésében, és hogyan kellett a Brenner-hágón megállnia, mert "autómentes nap" volt az 1973-as olajválság miatt (33:45). Szól arról, miként lett háziorvos (36:00), majd arról, hogyan kényszerítették be annak idején a pártba (37:30). Szól az 1956-os forradalom előtti erjedésről, amit az egyetemen is érzékelt (41:45), majd a rádió ostromáról, és arról, hogyan morzsolódott le barátjával a tömegről (46:20). Végül az egyetemi élet visszatéréséről szól (49:48).
Interjúalany: Bea Mátyás
Felvétel időpontja: 2010. december 21.

Hossz: 00:30:00
Az interjúalany beszél fiatalkoráról, munkáiról, kovács képzettségéről (0:15), majd elmeséli, hogyan ismerte meg későbbi feleségét (2:20). Fehérvárra vitték katonának, ahol először patkolókovács lett, majd mikor már nem nagyon voltak lovak, fuvaros szolgálatot látott el német katonák számára. Lengyelországba került, s közben néha német, néha orosz katonák tüze alá került (3:20). Beszél arról, hogy orosz fogságba esett, de a háború végét nagy örömmel élte meg (13:52). Szól arról, hogy milyen munkákat kellett végezni az orosz katonák számára, és hogyan lőtte agyon egyik társát egy orosz katona (15:00). Beszél arról, hogy Kijev környékére került egy táborba, és mesél az élelmezési körülményekről (18:35). Beszél arról, hogy később a kovácsműhelybe került (23:00), illetve a fertőtlenítésről és a rovarokról (24:20). Végül 1948-es hazajöveteléről szól (27:00).
Interjúalany: Papacsek András
Felvétel időpontja: 2010. október 14.