Interjú

Gyűjteményhez ad
1956
'40-es évek
'70-es évek
60-as évek
Református Egyház
II. világháború
Kádár-korszak
hadifogság
'50-es évek
kényszermunka
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
tanács
katonaság
Gulág - Málenkij robot
egyház
állambiztonság
börtön
ÁVO/ÁVH

Szalay Lajos református lelkész visszaemlékezései

6292 megtekintés

Hossz: 00:49:00
Témakörök: Mindennapi élet , egyházak, 1956
Leírás: Bemutatja az Alföldről származó családját (-3:23), majd beszél édesapja elhurcolásáról málenkij robotra. (-7:40) Kitér a Dunapatajon töltött gyermekkori évekre, majd a középiskolai tanulmányaira (-11:23) Visszaemlékszik az 1956-os forradalom fővárosi eseményeire. (-23:00) Beszél tanulmányai folytatásáról (esti gimnázium) és a teológiai tanulmányairól. (-31:25) Kitér arra, miért nem vitték el sorkatonai szolgálatra. (-32.30) Beszél Kecskemétre történő kihelyezéséről és lelkészi hivatásáról, majd áthelyezéséről Pécsre 1970-ben. (-35:00) Kitér a református egyház helyzetére, lelkészi feladatokra. (-39:33) Részletezi az Állami Egyházügyi Hivatal szerepét a Kádár-korszakban. (-47:28) Beszél a rendszerváltoztatás előidézte változásokról és börtönlelkészi és tábori lelkészi hivatásáról. (-49:30)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Szalay Lajos
Interjúalany lakhelye: nincs megadva
Interjúalany született: Pécs, 1945
Interjúalany foglalkozása: református lelkipásztor
Felvétel időpontja: 2011. május 12.
Felvétel helyszíne: Pécs
Interjút készítette: Janus Pannonius Gimnázium, Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:33:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 1:14 édesanyja családja erdélyi volt, de a családját kitoloncolták, mert nem akartak hűségesküt tenni a román államnak, így kerültek Szolnokra 3:03 gimnáziumba csak külön engedéllyel mehetett, mert a családja politikailag osztályidegennek számított, egyetemre nem vették föl, ezért zenei pályára került 5:20 mesél az osztályidegen kategória meghatározásáról 5:52 a háború alatt Budapestre költöztek a nagybátyjához, mert édesapja akkor már katona volt a fronton, a Nyugati pályaudvar környékén laktak, amit gyakran bombáztak 8:30 két német katona húzta meg magát náluk, ők ellenálltak, ezért a pincében lelőtték a magyar katonákat és a nagybátyját is, a nagyapja pedig szívinfarktust kapott ennek hallatára 12:31 a bátyja részt vett politikai megmozdulásokban már diák korában, versei miatt görbe szemmel nézett rá, a Pázmányon bekerült egy mozgalomba, koncepciós per volt belőle, 15 évet kapott 1952-ben, másodfokon pedig 12 évre csökkent a büntetése 15:24 a bátyja Tatabányán volt börtönben, de nem bírta az ottani munkát, ezért a váci fegyházba került, ott ült 1956 júniusáig, amikor is szabadon engedték, az ottani cellákban több költővel találkozott, de oda zárták be a pálos rend tagjait, vagy korábbi diplomatákat és vadászpilótákat 20:04 a bátyja végül bárzongorista lett, mert nem kapott máshol állást 22:37 ő részben találkozott azokkal, akik együtt raboskodtak a bátyjával 23:50 a börtönlátogatásokról mesél 25:50 az édesanyja nem tudott elmenni óvónőnek, mert „ilyen fiút nevelt föl”, az édesapjának pedig a politikai ünnepek előtt utcát kellett söpörnie 28:45 korabeli vicceket mesél 30:24 a bátyja a börtönből való távozása után nem írt többet verset, és sajnos azt sem érhette meg, hogy a perújrafelvétel során semmisnek nyilvánítsák az ítéletet
Interjúalany: Szathmáry Judit
Felvétel időpontja: 2011. február 26.

Hossz: 00:50:00
00:00 A család bemutatása, különös tekintettel az édesapjára, aki katonatiszt volt 07:00 Az ormánsági egykézésről 13:15 Életmód a két világháború között 16:04 A család sorsa 1945 után 18:55 A kitelepítésről (1950-től) 44:53 A kitelepítés utáni életről 47:00 1956-os szerepéről 47:44 Konszolidáció a Kádár-korban
Interjúalany: Bede-Fazekas Zoltán Zsolt
Felvétel időpontja: 2010. október 20.

Hossz: 00:35:00
Az interjúalany beszél családi hátteréről, kisgyerekként átélt második világháborús emlékeiről (0:18), tengerésztiszt édesapjáról, annak Horthy Miklóssal kapcsolatos emlékeiről (2:06), jegyrendszerről, beszolgáltatásokról, padlássöprésről (5:28), a fűtőanyagról (6:53), deportálásokról, szerzetesrendek feloszlatásáról, a ferencesek elhurcolásáról, édesapja B-listázásáról (7:43), munkahelyi viszontagságairól, az erőszakos TSZ-szervezésről (10:12), tanulmányairól, testvéreiről (11:09), az 1956-os eseményekről, és az azt követő megtorlásról (15:03), TSZ-ekről, a magyar mezőgazdaság tönkretételéről (22:56).
Interjúalany: Várfalvi Mária
Felvétel időpontja: 2010. december 20.