Interjú

Gyűjteményhez ad
gettó
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Wehrmacht
légitámadás
zsidóság
SS
holokauszt
Auschwitz
'40-es évek

A szenvedés stációi

2907 megtekintés

Hossz: 00:55:00
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja üzletvezető, édesanyja háztartásbeli volt, az édesapja keresetéből szerényen megéltek 2:16 kereskedelmi lányiskolába járt, de ebből csak két évet végzett el, mert a német megszállás után leállt az oktatás, később 1965-ben levelező tagozatba végezte el az iskolát, és így érettségizet 3:28 mesél a német megszállás napjáról, egy iskolai mulatságon éri őket a hír, másnap német katonák várják őt az iskolában, az iskolájukat bezárták, később jött a sárga csillag viselése, majd a gettóba zárás 6:21 a gettóba költöztetik őket, ott pár hétig laktak; a jómódú zsidókat kivallatták, hogy hova dugták az értékeiket 8:25 pár hét után összepakolt mindenki egy zsákba, és a téglagyárba meneteltetik őket, ott kb. két hétig voltak, reggel egy transzporttal indították őket zsúfolt vagonokban, Kassánál németek váltották a magyar őrséget, Katowicét felismerik, így tudják meg, hogy Lengyelországban vannak, Auschwitzba viszik őket 11:08 a férfiakat külön választják, édesanyjával is sorba állították, később egy SS-katona szétválasztja őket; az ő csoportját fürdőbe küldik, de előtte lemeztelenítik őket, és leborotválták 14:23 beterelték őket egy lágerba, amiről később megtudta, hogy megsemmisítő volt, enni alig kaptak, a csupasz földön aludtak egy hétig, minden reggel sorakozó és névsorolvasás volt 17:02 voltak sorozások különböző munkákra, a kápójuk egy lengyel nő volt, aki szintén fogoly volt, ezek a kápók működtették a tábort; mosdani egy patakban tudtak, rendes ivóvizet viszont nem kaptak 21:07 Ők szeptember 18.-án tartották az újévet, és ekkor határozták el, hogy jelentkeznek sorozásra, elvitték őket egy másik lágerba, Bergen-Belsenbe 23:27 az ellátásuk Auschwitzhoz képest jobb volt, de feladatot nem kaptak 25:55 később név szerint vagonírozzák be, és Duderstadtba viszik őket, egy kőbarakkba került, szerencsére ismerősök közé 27:36 egy közeli gyárban dolgoztak, lőszer-hüvelyeket ellenőriztek; őt azonban az út megviselte, mert nem tudott felállni a vagonban, de sikerült meggyógyítania őt egy lengyel doktornőnek; egy szerény születésnapi ünnepséget is tartottak 32:01 tartottak egy kis Mikulás-napi műsort is, a felszabadulást tavasszal már nagyon várták, mert hallották a közeli bombázásokat, a fogságban is a „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország” c. dalt énekelték 37:12 a közeledő front elől ismét bevagonírozták őket, három hétig vonatoztatták őket, enni alig kaptak, marharépán éltek 39:09 a Prága melletti Theresienstadt-ba vitték őket, ott május 9.-én jöttek be az orosz csapatok, és felszabadultak 41:16 kimentek a városba, de a tífusz miatt karanténba kerültek később, majd jún. 26.-án értek haza Budapestre 42:22 a nagybátyjához igyekezett, ott sikerült megtalálni őt, ekkor még reménykedett abban, hogy a szülei túlélték a koncentrációs tábort 44:47 hazament Miskolcra, hogy hátha várják őt, de nem volt hova mennie; a házukból mindössze ketten élték túl a holokausztot 49:35 1946-ban férjhez ment ehhez a férfihoz, aki sokkal idősebb volt nála, le is akarták ezért beszélni őt a házasságról, a lakását visszakapta, egy vasüzlet pénztárosa lett 1945 novemberében 51:21 ott nem voltak jók a körülmények, ezért a férje üzletében dolgozott tovább; az első két gyermeke meghalt fejlődési rendellenességben, amit a tábori élet okozott 54:51 a férje munkaszolgálatos volt 1941-től, 1944-ben aknaszedés közben szenvedett súlyos sérülést a fronton
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Weinberger Katalin
Interjúalany lakhelye: Miskolc
Interjúalany született: Miskolc, 1927
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas közgazdasági technikus
Felvétel időpontja: 2011. május 16.
Felvétel helyszíne: Miskolc
Interjút készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:47:00
Tárgy: GULAG/GUPVI
Az interjúalany 1924-ben született Mérken (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Beszél családjáról. Hatan voltak testvérek, bátyját a nyilason leventeként elhurcolták, fogságba esett. 1945 januárjában a család három felnőtt tagját az oroszok vitték el a Szovjetunióba málenkij robotra, 3 évre. Miután hazatértek, mindenüket elvette a TSZ. (02:58) Részletesen beszél elhurcolásáról. (06:56) Elmondja a viszontagságos kiutazás után a táborban uralkodó körülményeket. (12:50) Kolhozban kellett dolgozniuk, beszél az ottani orosz civilekkel együtt végzett munkájáról. (15:32) Megemlíti a magyarok és orosz civilek között kialakult kapcsolatokat. A magyarok összetartottak, segítettek egymásnak, mindenkinek loptak ételt. (21:14) Az interjúalany három évig disznók mellett dolgozott, elmondja munkájának részleteit. (23:28) A lágerben és a kolhozban sem erőszakoskodtak a nőkkel. Beszél az életkörülményekről. (31:46) Az interjúalany nagyon megbetegedett, hazajöhetett volna, de nem volt hajlandó egyedül hagyni húgát. Felgyógyulása után tovább kellett dolgoznia. (35:10) Fizetést nem kapott, mivel "adóssága volt". Ezt már idegileg nagyon nehezen bírta elviselni, sokat sírt. (39:46) Beszél hazatéréséről. Alig ismerték fel. Akkor még egész jó életkörülmények voltak a faluban, mindenki dolgozhatott a saját földjén, meg tudtak élni. (46:54)
Interjúalany: Marosi Istvánné
Felvétel időpontja: 2010. október 16.

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany a Szent Orsolya Rend soproni rendházának tagja. Mesél a II. világháború és a szovjet megszállás időszakáról (00:00), s beszámol a rend feloszlatásáról (6:14), az egyházi személyek sorsáról a Kádár-korban. Elbeszélését az iskola és a rend újjászervezésével (33:21) zárja.
Interjúalany: Krausz Mária
Felvétel időpontja: 2010. június 22.

Hossz: 00:37:00
Tárgy: GULAG/GUPVI
Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan szállították el málenkij robotra, milyen munkát végzett itt, majd hogyan szökött meg és jutott végül haza. 0:9--születés, gyermekkor, milyen mezőgazdasági munkákban vett részt gyermekként; 1:35--az orosz megszállás, hogyan viszik el őket málenkij robotra, 3:44--hol és mit kell dolgoznia, milyen körülmények voltak a táborban; 15:28--hogyan szökött meg egy társával a lágerből és hogyan jutottak haza;
Interjúalany: Szilágyi István
Felvétel időpontja: 2010. november 27.