Interjú

Gyűjteményhez ad
bányászat
deportálás
Szovjetúnió
visszacsatolás
Erdély
I. világháború
át- és kitelepítések
Románia

Kálmándi svábok a XX. században

2770 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Témakörök: GULAG/GUPVI
Leírás: 0:00 beszél a kálmándi svábok történetéről a XVIII. századi betelepítéstől kezdve 6:04 gyermekkor, családi háttér, tizedik gyermek volt, az édesapja négy és fél évig volt a fronton az első világháborúban 9:04 otthon egymással németül beszéltek, az édesapja a német óvoda után magyar iskolába íratták, de a világháború után románul kellett tanulniuk, majd 1940-től ismét magyarul 12:44 1944-ben összeszedték a katonaviselt embereket, és elvitték a földvári román lágerba, köztük volt a sebesült bátyját, aki meghalt a fogságban, 14:07 iskolába menet látta, hogy az oroszok körülvették a falut, ezt követően összegyűjtötték őket háromhavi élelemmel, és a vasúthoz meneteltették őket, ahol bevagonírozták őket, és deportálták a Szovjetunióba 17:32 a Donyeck-medencébe vitték őket, a vasúttól 15 km-re volt a láger, ahova meneteltették őket, ott szénbányában dolgoztak, majd őt áttették egy kőbányába 19:48 a ruháit el kellett adnia, a hidegben rövidnadrágban dolgozott, de végül felöltöztették, viszont nem fizették meg a munkájáért 22:19 egy másik bányában már kapott rendes fizetést, mesél a bányászmunkáról 26:05 1947 nyarán Magyarországra akarták őket hazahozni, mert nem tudták, hogy Romániához tartoztak, később pedig a románok nem fogadták vissza őket, ezt követően eltették őket egy másik lágerba, ahol egy földalatti bunkerban éltek 33:00 egy ló megdöglése miatt öt évet akartak rájuk sózni, de egy politikai tiszt megmentette őket 36:44 végül hazatért, megnősült, de elvitték 1950-ben katonaság helyett kényszermunkát 38:31 1960-ban jött a kollektivizálás 40:54 Ceausescu halála után feloszlatták a kollektívát, saját földje lett, és gazdálkodni kezdett
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Interjúalany neve: Schlakter István
Interjúalany lakhelye: Kálmánd
Interjúalany született: Kálmánd, 1927
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2010. december 10.
Felvétel helyszíne: Debrecen
Interjút készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:23:00
Az interjúalany beszél tanyasi tanító édesapja munkájáról (0:06), édesapja katonai beosztásáról (4:00), a második világháborúról, kocsisként folytatott tevékenységéről (4:33), amerikai hadifogságba kerüléséről, a fogsággal kapcsolatos élményeiről (6:33), az 1956-os forradalomról és az azokban a napokban összeszedett betegségéről, és arról, hogy nem piszkálták az eseményekben játszott tevékenység miatt (12:50). Mesél munkájáról (17:40), végül egy párttitkárról, aki korábban nyilas volt és folyamatosan piszkálta (20:10).
Interjúalany: Pálfi György
Felvétel időpontja: 2010. november 22.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a hagyományos bábákról, a magyar katonák közelségéről és az ebből adódó katonásdi játékokról (0:44), majd rátér édesapja honvédségi szolgálatára a visszacsatolásoknál, illetve a II. világháborúból való kimaradására (5:03). Szól arról, miként kezdett el érdeklődni a történelem, a helytörténet és a néprajz iránt (7:23), valamint arról, hogyan került fel mégis Budapestre ipari tanulónak (11:26). Beszél az 1956-os forradalmat illető emlékeiről, illetve értékeli a forradalmat (13:42). Szól munkájáról (16:00), és arról, hogyan lett a Honismereti Klub elnöke (18:05). Beszél a Kiskunmajsa monográfia elkészítésében, főleg a vallási élet kutatásában végzett munkájáról (22:35), valamint az erőfeszítésekről egy múzeum felállításában (25:00). Visszatér egy II. világháborús családi emlékre (30:18), szól Kiskunmajsa fellendüléséről (34:40) majd a Kádár-korszakot és a rendszerváltoztatás óta eltelt éveket hasonlítja össze (32:40).
Interjúalany: Csík Antal Mihály
Felvétel időpontja: 2011. március 22.

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany mesél a II. világháborút megelőző visszacsatolásokról, az orosz megszállásról és arról, hogy a forradalom után hogyan éled újra az élet. 0:18--születés, család, szülők, hogyan érintik őket a területelcsatolások az I. világháború után 2:25--visszacsatolások a II. világháború alatt, hogyan történt a területátadás Kassán, hogyan mond itt ezután Horthy beszédet 4:50--hogyan kap a visszacsatolás után Magyarországon munkahelyet 5:50--a zsidók deportálása, a helyi gettó 8:38--a megszállás hogyan történt a környéken, az oroszok beérkezése és az ezt megelőző harcok Jánoshalmán 12:58--hogyan indítják meg az életet a megszállás után, hogyan indítja meg a helyi kommunista pártot 17:30--milyen állásokat kap a Rákosi-rendszer alatt, hogyan éli meg az 1956-os forradalmat, mi történik vele utána, milyen volt a munkahelyzet akkoriban, mi változik azóta 22:53--a rendszerváltoztatás hatása az életére
Interjúalany: Virágh Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. november 03.