Interjú

Gyűjteményhez ad
bányászat
deportálás
Szovjetúnió
visszacsatolás
Erdély
I. világháború
át- és kitelepítések
Románia

Kálmándi svábok a XX. században

2763 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Témakörök: GULAG/GUPVI
Leírás: 0:00 beszél a kálmándi svábok történetéről a XVIII. századi betelepítéstől kezdve 6:04 gyermekkor, családi háttér, tizedik gyermek volt, az édesapja négy és fél évig volt a fronton az első világháborúban 9:04 otthon egymással németül beszéltek, az édesapja a német óvoda után magyar iskolába íratták, de a világháború után románul kellett tanulniuk, majd 1940-től ismét magyarul 12:44 1944-ben összeszedték a katonaviselt embereket, és elvitték a földvári román lágerba, köztük volt a sebesült bátyját, aki meghalt a fogságban, 14:07 iskolába menet látta, hogy az oroszok körülvették a falut, ezt követően összegyűjtötték őket háromhavi élelemmel, és a vasúthoz meneteltették őket, ahol bevagonírozták őket, és deportálták a Szovjetunióba 17:32 a Donyeck-medencébe vitték őket, a vasúttól 15 km-re volt a láger, ahova meneteltették őket, ott szénbányában dolgoztak, majd őt áttették egy kőbányába 19:48 a ruháit el kellett adnia, a hidegben rövidnadrágban dolgozott, de végül felöltöztették, viszont nem fizették meg a munkájáért 22:19 egy másik bányában már kapott rendes fizetést, mesél a bányászmunkáról 26:05 1947 nyarán Magyarországra akarták őket hazahozni, mert nem tudták, hogy Romániához tartoztak, később pedig a románok nem fogadták vissza őket, ezt követően eltették őket egy másik lágerba, ahol egy földalatti bunkerban éltek 33:00 egy ló megdöglése miatt öt évet akartak rájuk sózni, de egy politikai tiszt megmentette őket 36:44 végül hazatért, megnősült, de elvitték 1950-ben katonaság helyett kényszermunkát 38:31 1960-ban jött a kollektivizálás 40:54 Ceausescu halála után feloszlatták a kollektívát, saját földje lett, és gazdálkodni kezdett
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Interjúalany neve: Schlakter István
Interjúalany lakhelye: Kálmánd
Interjúalany született: Kálmánd, 1927
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2010. december 10.
Felvétel helyszíne: Debrecen
Interjút készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:51:00
00:00 -01:50 Család 00:51-03:14 Gyerekkor 03:15 - 06:31 Második világháború 06:32- 14:25 Általános iskola 14:26- 15:36 Munkalehetőség 15:37 -23:26 Katonaság 23:27 -29:33 Budapesti élet 29:34- 32:51 Tanulás munka mellett 32:5246:04 Életkörülmények, kultúra 46:0549:55 Kádár-korszak 49:5650:58 Rendszerváltoztatás 50:58 - 51:42 Nyugdíjas évek
Interjúalany: Göncz Elemér
Felvétel időpontja: 2011. június 24.

Hossz: 00:45:00
Tárgy: Holokauszt
0:00 családi háttér, Székelyudvarhelyen született, 1937-ben azonban egy 50 kilós csomaggal átküldték őket a határon 1:35 16 évesen kerül be a Magyar Királyi Egyetemi Rohamzászlóaljba, csak kézifegyvereik voltak, Budán az ostrom idején őrzött egy lövészgödröt 7:23 felidézi Budapest ostromának napjait, amit katonaként élt át 11:02 felmentik őket az esküjük alól, mert a 600 fős alakulatból alig 50-en maradtak meg, ezért a kitörés idején már nem volt katona, mikor eljutott Újpestre, a mozi már működött 14:36 az önkéntes zászlóaljat azért találták ki, mert az egyetemistákat kivitték Németországba 16:13 a zászlóaljban volt három-négy zsidó, de nem adták ki őket a nyilasoknak 19:41 a gimnáziumban folytatta a tanulmányait, nem derült ki az, hogy a rohamzászlóaljban szolgált, egykori parancsnokával a kilencvenes években találkozott ismét 24:11 egy alkalommal egy láb nélküli lány kérte meg őket, hogy lője le inkább 25:30 tovább járt a gimnáziumba, elindult a MADISZ, a cserkészparancsnokuk azonban a Független Ifjúság nevű kisgazda ifjúsági szervezetbe invitálta őket 1945-ben, ott ifjúsági titkár lett 27:12 korengedménnyel felveszik a Kisgazda Pártba, amely akkor sem a német, sem pedig a szovjet orientációval nem értettek egyet 30:02 1950-ben behívták katonának három évre, először tüzérnek, majd a sportszázadba kosárlabdázott 30:51 felidézi 1956-os tapasztalatait, Újpesten szervezte a Kisgazdapástot, akkor jelentkezett nála Torgyán József is, de ő volt a gyár munkástanácsának titkára 33:32 megúszta átmenetileg 1956-ot, de később kirúgták az állásából és rendőri megfigyelés alá került 36:15 a rendszerváltoztatás idején elkezdte szervezni a kisgazdapártot, de 1989-ben kizárják, mert polgári tagozatot akart szervezni, de később rehabilitálták, 1998-ban pedig a budapesti listáról bekerült képviselőnek 39:28 volt a honvédelmi bizottság elnöke, felidézi ezt az időszakot 42:28 mesél a kosárlabdázásról és a teniszről, a sportokról, amiket űzött
Interjúalany: Lányi Zsolt
Felvétel időpontja: 2011. április 05.

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél arról, hogyan döntött a lelkészi hivatás mellett (0:05), a teológiai tanulmányok helyzetéről a Rákosi-rendszerben (02:09). Rátér arra, hogy hogyan ellenőrizték a vallási életet a szocializmusban, és hogy hogyan zsarolták a besúgókat (07:56). Beszél az Állami Egyházügyi Hivatal működéséről, az egyházak pénzügyi függéséről (13:58). Rátér az Egyház elé gördített anyagi akadályokra (20:53), majd külföldi útjáról mesél, miután megpróbáltak információkat szerezni tőle (23:32). Végül arról beszél, hogy valamennyire az állami szervekre is tudtak hatni az egyházak (30:20).
Interjúalany: Cserháti Sándor
Felvétel időpontja: 2011. március 03.