Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
úttörőmozgalom

Egy úttörő visszaemlékezései

2832 megtekintés

Hossz: 00:28:00
Leírás: 1948-ban született Rákóczi-bányatelepen, Kisterenyén, édesapja vándortanító, édesanyja a helyi bányában adminisztrátor. Beszél középiskolás éveiről, tanulmányairól(0:38). Az '50-es években Kisterenyén lakott a család. Az 1956-os forradalom alatt a házukhoz közeli Sztálin szobrot a bányászok egy karóval szétverték, 1957-ben vagy 1958-ban a helyére egy fából készült Lenin-szobrot állították(2:06). Egy Salgótarján felé tartó, vörös csillaggal "díszitett" vonatot megtámadták és a felkelők szétlőtték rajta a vörös csillagot(3:39).A november 4-ei orosz bevonulásról és a november 8-i salgótarjáni sortűzről is beszél - egy Ravasz István nevű költő is ott lelte haláltát(4:30). Majd innen Mátraverebélyre költözött, ekkor Zánkára került egy 1 hónapos őrsvezetői képzésre (6:05). 1973 augusztusától Zánkán dolgozott, mint a tábor később pedig a város sport és turisztikai szervezője(6:53). Egy év után otthagyta ezt a munkát(8:13). A kommunista ifjúsági szervezetekről beszél, többek között az úttörőkről, KISZ-esekről, és az általuk szervezett programokról(8:20).Úttörőolimpiák, versenyek(9:09). Más mozgalmi szervezetbe nem lépett be, csak úttörő volt(10:00). A rendszerváltoztatás után hiába szüntek meg ezek a mozgalmi szervezetek, a táboroztatást tovább folytatta, télen is, nyáron is(10:26).A Kádár korszkban, 1956 után, a '60-as években egy kis fellendülés volt érezhető (11:04). A rendszer negatívumait gyerekként nem lehetett annyira érezni, érteni(12:20).Hiába tagadták, hogy Recsken nem volt munkatábor, a környékbeliek pontosan tudták, mi az igazság(12:38). A tanulási lehetőségek számára teljesen nyitottak voltak - pár mondatban összefoglalja az akkori oktatási rendszerért(13:38). A szocialista felvonulásokon részt vett, mivel azokon kötelező volt a részvétel(15:23). A marxizmus, a szocialista államvezetés és az egyház kapcsolatáról beszél(15:50).A tiltások ellenére Fenyvesi József és nagyapja is eljártak templomba(16:43). Az 1956 utáni megtorlásokból a környezetében nem sokat észlelt, de természetesen tudtak az intézkedésekről. Édesapja is célkeresztben volt, mert Salgótarjánban elszavalta a "Talpra magyart"(17:23).Fenyvesi József az iskolaévek utáni munkalehetőségekről és az akkori megélhetésről mesél(18:47). A komolyabb ingóságok beszerzésére, pl autó sokat kellett várni(20:54).Kisterenye és a többi Nógrád megyei telepükés infrastruktúrális, valamint gazdasági helyzetéről beszél. A TSZ-ek,a bányák,a mezőgazdasági földek,a sportélet jellemzése(22:05). A rendszerváltoztatásről az a véleménye, hogy nem ment végbe teljesen, valamint hozzá nem értő emberek vették át a gyárak irányítását(25:40).Pár szóban beszél a zalaegerszegei Kozmetikai és Háztartásipari Vállalatról, mely a rendszerváltoztatás után teljesen lepusztult(27:22). Jelenleg nyugdíjas, nyugodtan éli az életét(27:57).
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Fenyvesi József
Interjúalany lakhelye: Zalaegerszeg
Interjúalany született: Nemti, 1948
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas tanár
Felvétel időpontja: 2011. március 30.
Felvétel helyszíne: Balassagyarmat

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
00:00 A cslád bemutatása 06:00 Tanulmányok, tanárairól, Fejes Sándorról, Busznyai Árpádról, hogyan választotta a tanári pályát 11:36 A második világháború eseményeiről, hatásairól, pl. arról, hogy egy német tank a menekülés közben szándékosan árokba lökte a családot szállító lovaskocsit 16:54 Az orosz megszállás személyes következményeiről 18:10 A 45-ös fordulat hatásairól, arról, hogy édesanyja nyilvánosan lemondott a földekről 19:10 A Rákosi-rendszer mindennapjairól, beszolgáltatásról, az elnyomásról, az iparnak a mezőgazdasági kihágások miatt elítéltek kényszermunkájából való felépítéséről 23:26 A vallásosság üldözéséről, pl. arról, amikor valaki figyelmeztette, ne a Kálvin térre, hanem egy eldugott helyre járjon templomba 26:46 Az 56-os forradalom élményeiről 30:25 A puha diktatúráról 31:16 a megfigyelésről, arról, hogy meglepetésre kapott útlevelet, és kiment Bécsbe, hogy könyvet írjon Várpalota történetéről az ottani források alapján 37:52 A rendszerváltoztatás koráról, a képviselőválasztásról, melyen 2. helyezést ért el 41:42 Közéleti szerepléseiről, a Páneurópai Unióról
Interjúalany: Huszár Pál
Felvétel időpontja: 2011. április 13.

Hossz: 00:29:00
0:00 családi háttér, édesapja földművelő gazda volt, édesanyja is a földdel foglalkozott 1:15 a nagyapja az első világháborúban esett el, ezért édesanyja félárván nőtt föl 2:56 az iskoláira emlékezik vissza, az órákon esett szó Trianonról is 5:20 a tanulmányait már a háború idején folytatta, egy idő után a diákvonatok megszűntek, így gyalog jártak iskolába 7:03 látják bevonulni a német katonákat 9:04 mesél az orosz megszállásról, csendben vonultak be a településre, kitűzték a fehér zászlót a faluban, a bajt azonban a rablócsapatok okozták, rekvirálták az állatokat, a gabonát, és a zsírt, részegeskedtek, a lányokat pedig el kellett dugni a katonák elől 15:27 az újrakezdés nagyon nehéz volt, mivel mindent elvittek, nem volt mivel vetni, 17:15 az államosítás során elvették tőlük a földet, be kellett adni a termelőszövetkezetbe, volt akiket csak erőszakkal tudtak rávenni a csatlakozásra, a kárpótlás során visszakapta a földeket 20:00 kötelező beszolgáltatás volt, padlássöpréseket tartottak 22:12 1956-ban a falubeli eseményekben részt vett, mert mindenkinek elege volt a Rákosi-rendszerből 24:11 a forradalom után volt megtorlás, bár nem olyan mértékben, mint máshol 26:58 a háztáji részben pótolta a termelőszövetkezetbe bevitt földeket 28:32 a rendszerváltoztatás egy felszabadulást jelentett, kivették a földjeiket a TSZ-ből
Interjúalany: Matics Károlyné
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 09.

Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:46), a második világháborúról (2:11), tanulmányairól (2:45), az 50-es évekről, nehéz gyerekkoráról, osztályidegennek nyilvánított családjáról, bátyjai továbbtanulásának ellehetetlenítéséről, a padlássöprésről, beszolgáltatásról (3:23), az 1956-ban munkaszolgálatosnak behívott bátyjáról, aki megszökött, és katonaszökevényként üldözték (9:04). Mesél a család sorsának alakulásáról 1956 után, saját főiskolás tanulmányairól, első munkájáról tanítóként, a pedagóguskölcsönről (17:12), az úttörő- és kisdobos szervezetekről (21:41), arról, hogy az iskolaigazgató tiltakozott az ellen, hogy az interjúalany lányát megkereszteljék (22:55), a 80-as évek Csurgójáról (24:40), a politikai enyhülésről (30:15), a rendszerváltoztatásról (32:19).
Interjúalany: Sebestyén Jánosné
Felvétel időpontja: 2010. december 09.