Interjú

Gyűjteményhez ad
1956
Marosán György
Pozsgay Imre
koncepciós per
Kodály Zoltán
sztrájk
tüntetés
Kádár-korszak
megtorlás
hadifogság
'50-es évek
Rákosi-korszak
hétköznapi kommunizmus
sortűz
ÁVO/ÁVH
jegyrendszer
Rákosi Mátyás
Rajk László
úttörőmozgalom
Szabad Európa Rádió
oktatás
kommunista diktatúra
kivándorlás
disszidálás
MHK
KISZ
börtön

1956 Nagy János tanár úr szemszögéből

2537 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, származásáról, szülőfaluja és a háború utáni világ szegénységéről (0:40). Szól arról, miként tér haza édesapja a Leningrád melletti hadifogságból és hogyan kezdett el Szabad Európa Rádiót hallgatni. Szól a Rákosi-rendszer terrorjának működéséről, a szektásodásról, az elvtársak börtönbe vetéséről is (4:45). Beszél a Rákosi-rendszer mindennapjairól, a kommunista propagandáról, a felvonulásokról, a jegyrendszerről, illetve szórakozási lehetőségekről (8:50). Beszél a nyári munkákról, hogy a szülei miként szoktatták a munkára, illetve az úttörőmozgalomról (14:20). Szól az 1956-os forradalomról, amit nyolcadikos balassagyarmati diákként élt meg, például arról, miként ment haza gyalog, mikor a tanítás abbamaradt (18:10). Értékeli a forradalmat és céljait, valamint beszél különböző elnevezéseiről, a rádió Egmont-nyitányáról és az új kommunista himnusz megírásának ötletéről (25:05). Beszél arról, miként lőtt a tömegbe a karhatalom december 8-án. Az interjúalany is áldozatul eshetett volna (29:06). Utána a bátyjával kimentek a temetőbe megnézni a halottakat, útközben találkoztak egy szovjet katonával, aki könnyezett (35:55). A megtorlásokkal kapcsolatban elmeséli, hogy testvérét börtönbe csukták röpcédula-terjesztés miatt (38:10). Mikor osztályában megalakult a KISZ és ő kommunista-ellenességéről tett tanubizonyságot, az igazgató megfenyegette, hogy ha folytatja, akkor kizárják az ország összes középiskolájából (40:20). Végül a Kádár-korszak jobb megélhetési körülményeiről és Kádár János személyiségéről beszél (42:30).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Nagy János
Interjúalany lakhelye: Salgótarján
Interjúalany született: Zabar, 1941
Interjúalany foglalkozása: tanár
Felvétel időpontja: 2011. március 24.
Felvétel helyszíne: Salgótarján

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
A harmincas évek elején született interjúalany mesél Aszódon töltött iskolai éveiről, a vidéki élet nehézségeiről, a II. világháború helyi hatásairól,a Kádár-korszakban a helyi baptistákat ért megpróbáltatásokról. 00:54--család, születés 04:24--iskola, oktatás helyzete vidéken 07:10--napszámos munka 08:50--az Aszódi Gimnáziumban töltött évek 19:46--a Budapesti Közlekedési Vállalatnál végzett fizikai munka 21:45--II. világháború, bombázások, német és orosz megszállás 29:25--földosztás 30:20--Rákosi rendszer megtorló intézkedései, baptisták elleni megtorlások 34:08--az 1956-os forradalom eseményei 38:00--elhelyezkedés nehézségei 41:05--élet a Kádár-rendszer alatt
Interjúalany: Kovács Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 30.

Hossz: 00:25:00
0:00 mesél a háborúról, novemberben bombázták a falut, a szülei házát találat érte, a szovjet katonák beköltöztek a házukba 3:34 visszaemlékezik a falu háborús tapasztalataira 4:41 az édesapját kuláknak nyilvánították, mert cselédet foglalkoztatott, be kellett szolgáltatniuk mindenből, a kenyeret Pestről hozta 6:03 1956-ban volt besorozva katonának, beosztják nemzetőrnek 7:01 elmegy tanulónak, de nem akarták fogadni, mert kulákcsemete volt, de végül a KTSZ-ben dolgozik 7:45 a felesége veszi át a szót, mesél a háború idejéről, és az orosz katonák bejöveteléről, nagyon féltek az orosz katonáktól, különösen a fiatal lányokat féltették 11:34 az 1956-os eseményekről mesél, a rádiót mindig hallgatták, de nagyon sokan meghaltak a forradalom alatt 12:14 a férj beszél, az óvóhelyük az udvaron volt, de őket megtalálják a szovjet katonák 14:11 kulákként nem vihették be az udvarba a terményt, kint kellett őriznie éjjel 16:48 a feleség mesél az ötvenhatos rádióhallgatásokról, a szomszédok is hozzájuk jártak rádiót hallgatni 17:53 a férj mesél a helyi forradalmi eseményekről, a diósgyőri munkások egy része a faluból származott, meséli, hogy leverik a vörös csillagot, meg a szovjet katonák emlékművét 18:59 a Kádár-rendszerről a beadás, és a hadisarc jut az eszébe, ennek során megadott számú termést kellett beszolgáltatniuk, mert kulákok voltak 22:48 hétvégenként dolgoztak, hogy legyen elég takarmány az állatoknak, nem volt sok idejük a kikapcsolódásra 24:15 a Kádár-rendszer volt a legjobb, mivel tudtak lakást építeni, volt munkájuk
Interjúalany: Kis János
Felvétel időpontja: 2010. július 16.

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél családjáról, nagyszülei kitelepítéséről (0:25), a második világháborúról (4:28), a szülei ’50-es évekbeli emlékeiről (6:07), a kisiskolás korában ért hátrányos megkülönböztetésről (8:15), középiskolás élményeiről (9:30), főiskolás éveiről (10:31), arról, hogy nem volt kisdobos, úttörő, és KISZ-tag (11:37), a hit életében játszott szerepéről (14:12), pályaválasztásáról (16:33), párválasztásáról, családalapításról (19:01), és missziós tevékenységéről (20:51).
Interjúalany: Bayer György
Felvétel időpontja: 2011. február 16.