Interjú

Gyűjteményhez ad
Kádár-korszak
cigányság

Híd a romák és nem romák között

2998 megtekintés

Hossz: 00:25:00
Témakörök: rendszerváltoztatás
Leírás: 0:00 családi háttér 3:20 mesél az iskolai évekről, korán elkezdett dolgozni az építőiparban 5:43 a gyermekeivel szemben már éreztették azt, hogy roma, azt tapasztalta, hogy a szülők cigányellenesnek nevelték a gyermekeiket 6:22 beszél a házasságáról, és az első évekről 8:43 a nyolcvanas években még sok volt a munkalehetőség 10:18 a rendszerváltoztatás körüli leépítések után kisvállalkozásoknál próbáltak elhelyezkedni, vagy feketemunkát vállaltak, de mostanában a szakmunkásvégzők szintén munkanélküliek lettek hivatalosan 13:11 a cigány kisebbségi önkormányzatba ismét visszakerült, mint képviselő 14:28 felidézi gyermekkora környezetét, a romatelepet, és az árvíz utáni újjáépítés menetét 21:51 televíziójuk már igen korán volt, fürdőszoba viszont csak a nyolcvanas években épült 24:00 az önkormányzatban betöltött szerepéről esik szó
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: Baranyi Gusztáv
Interjúalany lakhelye: Szirák
Interjúalany született: Szirák, 1969
Interjúalany foglalkozása: CKŐ képviselő, építési vállalkozás
Felvétel időpontja: 2010. november 05.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany 1961-től kárpitosként, később pedig már szakmunkás oktatóként is dolgozott. Az interjúban mesél különböző munkáiról, a kisiparosok Kádár-korszak alatti túlélési stratégiáiról (fusizás), a korszak mindennapjairól, az államhatalom részéről az egyént érintő kellemetlenségekről, a rendszerváltoztatás hatásairól. 0:47--születés, család 1:27--apja II. világháborús katonai szolgálata 1:55--tanulmányok, pályaválasztás, a kárpitos szövetkezet működése, külföldi megrendeléseik 4:52--a Kádár-korszak hétköznapjai, a fusizás, a kor életmódja, SZOT üdülők, fogyasztói viselkedés a Kádár-korszakban 13:30--egy bécsi megrendelés története 17:38--mit kifogásolt a Kádár-rendszerben, milyen vegzatúráknak volt kitéve a hatalom részéről, miért gondolkodott a disszidáláson 31:00--vizsgamunkája, első munkája, hogyan és miért válik szakmunkás oktatóvá
Interjúalany: Michtits János
Felvétel időpontja: 2010. július 21.

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél a hetvenes évek soproni fellendüléséről (1:35), szüleiről és tanulóéveiről (2:11), illetve a Kádár-kori és a rendszerváltoztatás utáni életviszonyokról (3:54). Később a kalapos műhelymunkába tekinthetünk be (9:58).
Interjúalany: Horváth Péter
Felvétel időpontja: 2010. július 29.

Hossz: 00:39:00
Tárgy: Kádár-korszak
0:00 családi háttér, gyerekkor, a szülei horvát anyanyelvűek voltak; a tovább tanulását anyagiak miatt nem tudták vállalni 4:40 asztalosként végzett 5:44 1950-ben behívják katonának, ott egy iskolát végeztettek vele, de jól jött neki a későbbiekben a rendszerszemlélet a későbbi szervezőmunkáinál 8:00 leszerelése után a kanizsai faipari vállalathoz került, először mint művezető, majd mint igazgató, ezalatt elvégezte a nagykanizsai közgazdasági technikumot 9:34 elkerül Budapestre, két éves politikai főiskolára 10:32 a nagykanizsai tanácsnál kezdett dolgozni, a város akkor le volt maradva a fejlődésben 18:26 minden osztályvezetőjét lecserélte a városvezetése kezdetén, létre kellett hozni egy új apparátust 22:00 Nagykanizsát kereskedővárosból egy ipari várossá alakították át, de az ipari lehetőségeiket bővíteni kellett, az összes fontosabb vezetővel tárgyalt a különböző lehetőségekről 25:36 csinálni kellett egy másik városrendezési tervet 29:50 az új csapatot visszafogottan fogadta a város, mivel vidéki volt, nem a városban született 34:18 kudarcnak élte meg, hogy a város régi hagyományaira nem fordítottak elég figyelmet, és azt is, hogy a város régi címerébe betetették a vörös csillagot
Interjúalany: Mózes Pál
Felvétel időpontja: 2011. január 26.