Interjú

Gyűjteményhez ad
Hortobágy
'40-es évek
cigányság
át- és kitelepítések
Horthy Miklós
FKGP
II. világháború
Kádár-korszak
pengő
megszállás
egyház
'50-es évek
Rákosi-korszak
1956
Rákosi Mátyás
Wehrmacht
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
oktatás
kulák
Gulág - Málenkij robot

Így éltünk Kiskunfélegyházán

2272 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Leírás: Az interjúalany 1924-ben született Kiskunfélegyházán. Beszél családjáról, gyermekkoráról. Középosztálybeli családban, nagy szeretetben nőtt fel. Beszél iskolás élményeiről. Egy zárbába járt iskolába, ahol kötelező volt az egyenruha viselése. Kifejti a szórakozási lehetőségeket, elsősorban gramofonon hallgatott zenét, vagy rádiót hallgatott. (07:30) Beszél az ünnepekről, a hagyományokról. Nyaralni nem tudtak, de nem is volt erre igény. Megemlíti a kulturális életet, énekkarban énekelt, amellyel hangversenyeken vett részt, egyszer maga Kodály Zoltán vezényelt. (12:56) Beszél Horthy Miklósról és családjáról. Elmondja azokat a híreszteléseket, amelyeket Horthy István haláláról hallott. Beszél arról, hogyan jelent meg Horthy a nagy állami, vallási ünnepeken. (15:46) Beszél Kiskunfélegyháza mezővárosi jellegéről. A városban mindig a Kisgazdapárt nyert a kormánypárttal szemben. A környéken kis- és középbirtokos parasztok éltek. A családok általában békésen megoldották az öröklődést, tisztességes parasztemberek voltak. A környékbeli cigányokat is rendes, dolgos embereknek ismerte. (19:58) Beszél a mindennapi házimunkáról, hogyan kellett kislányként testvérével együtt édesanyjának segítenie. (21:02) Beszél gimnáziumi apáca tanárairól. Már a háború kitörésekor is azért imádkoztak, hogy Isten védje meg a magyar nemzetet a némettől. Az oroszokról a családnak voltak első világháborús emlékeik, amelyek alapján vallásos, tisztességes embereknek hitték őket. Sajnos a szovjet katonák többségében csalódniuk kellett. (24:22) Beszél a II. világháború harcairól, az oroszok bejöveteléről. Az idősebb katonák tisztességesek voltak, de a fiataloktól féltek. Tüzérséggel lőtték a várost. (29:14) A korábbi német megszállás nem volt kemény, csak néhány katona érkezett Kiskunfélegyházára, akikkel nem álltak szóba. Az interjúalanynak és nővérének is akkori udvarlói harcoltak a fronton. Fél év után szerencsésen visszatértek mindketten, de összességében a városnak nagy volt a vesztesége. (32:50) Azokkal, akiket később elvittek málenkij robotra vagy kitelepítették őket, nem volt kapcsolata, mivel elsősorban a falusiakat vitték el, az ő városi ismerőseit kevésbé érintették az atrocitások. A háború után nem kellett nélkülözniük. (36:20) A családnak sikerült talpra állnia és étkezdét nyitnia. Ő irodai munkát vállalt, élelmiszerjegyeket adott ki. (39:10) A kommunista hatalomátvételt félelmek közepette élték meg. Minden idegentől féltek, mert attól kellett tartaniuk, hogy bármilyen apróságért feljelenthetik őket. (41:26) Az 1956-os eseményekben nem vett részt. A forradalomról a rádióból értesült, de nem voltak pontos információi. Beszél mindennapjairól a Kádár-korszakban. (45:26)
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
Interjúalany neve: Horváth Katalin
Interjúalany lakhelye: Kecskemét
Interjúalany született: Kiskunfélegyháza, 1924
Interjúalany foglalkozása: könyvelő
Felvétel időpontja: 2011. március 26.
Felvétel helyszíne: Szabadszállás

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany beszél születéséről, gyermekkorráról, arról, hogyan kezdett fiatalon a salgótarjáni bányában dolgozni (0:05). Szól arról, hogy elvitték a katonának a Don-kanyarhoz, majd egy gránátrobbanás miatt légnyomással került a kijevi kórházba, és 1945-ig nem nagyon tudott beszélni (3:50). Elmeséli, hogy az oroszlányi bányában dolgozott 1947-től, ahol 1955-ben egy szörnyű baleset következtében amputálni kellett a lábát (5:50). Visszatérve a háborúhoz, mesél a Don-kanyarnál a sebesültek ellátásáról (10:55), majd arról, hogy nem tudtak az áttörésről időben, és arról, hogyan sebesült meg (13:10). A feleségével hivatalosan is tudatták, hogy eltűnt (16:30). Elmeséli, hogyan meséltek az öreg bányászok a bányamanóról, minek következtében a sötétben egy másik bányászt fejbevágott (17:00). Elmeséli, hogy 49-ben beomlott a bánya, 52 óráig voltak elzárva a világtól, a barátjának pedig ezidő alatt megőszült a haja (18:15). Szól a Don-kanyarnál a bunkerépítésről, a hidegről és az ellátásról (21:00). Szól családja sorsának további alakulásáról és arról, milyen körülmények között lett cukorbeteg (24:40).
Interjúalany: Tóth János
Felvétel időpontja: 2011. június 20.

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany összefoglalja szakmai pályáját, életének főbb állomásait (0:54), beszél a második világháborús emlékeiről (4:14), a szovjet megszállásról, menekülésükről (11:16), hazatéréséről (15:28), a Rákosi-korszakról, békekölcsönről, a pénz értékéről (17:21), majd visszatér szökésére (22:38), kitér az 1956-os eseményekre (27:31), a Kádár-korszakra (29:06).
Interjúalany: Göőz Ignác
Felvétel időpontja: 2011. május 30.

Hossz: 00:41:00
0:00 Budapesten született, fiatalabb éveiben versenyszerűen sportolt, és modellezett, édesapja fodrászmester volt, édesanyja pedig házmester 2:44 a ferencvárosi pályaudvar bombázásánál érték az első bombák, mesél az oroszok bejöveteléről, a fiatal nőket elvitték 6:12 a háború után az oroszok kényszer-lakásfoglalásokat csináltak, a nagyobb lakásokba beköltöznek az orosz katonák 8:36 a háború alatt, és háború után a felhalmozott élelmet fogyasztották, pl. lencsét, babot, krumplit, később pedig cserével keresték meg az élelmet, a háború után pedig nyulakat tenyésztettek, és azokat ették, a jegyrendszer miatt az élelmezés akadozott 10:24 a zsidóüldözések során édesapjának sok vendégét elvitték, de mindenki vissza tudott jönni 12:24 édesapja fodrászüzletében megfordultak mind a németek, mind az oroszok 17:20 visszaemlékezik a háború utáni évekre, különösen az éhínségre és az államosításokra, a családjában történt B-listázásra, a békekölcsönre 24:45 a munkásoknak túlzott normákat írtak elő, így zsigerelték ki az embereket, nem lehetett pl. kapni zsírt, az életkörülmények, és a politikai berendezkedés váltotta ki 1956-ot 28:35 1956 októberében katona volt, de az alakulat feloszlott, Gyálra ment, ahol a rendfenntartás végett megalakították a nemzetőrséget, pár nappal később tér haza, látta az Üllői úton lévő holttesteket 31:00 Maléter Pált nem szereti, mert katonaként lövetett a tömegbe 32:30 1956. okt. 6.-án sebesült meg, de addigra az erős aknatűz, és a légi bombázás megtörte az ellenállást, mesél a Corvin közi eseményekről 36:33 a forradalom valóságos mészárlás volt a túlerő miatt, az ellenállást mutató helyeket szétlőtték, később a hatvanas években az épületek árkádosítása is azért történt, hogy ne legyen ott ellenállás 38:15 őt is elkapják, a karácsonyt és az újévet is börtönben töltötte, 1963-ban szabadult amnesztiával
Interjúalany: Weinhardt Vilmos
Felvétel időpontja: 2011. március 17.