Interjú

Gyűjteményhez ad
'50-es évek
tanyavilág
II. világháború

Élet a tanyán

2643 megtekintés

Hossz: 33:00
Leírás: Az iskola mellett már dolgozott, cirokseprűket válogatott(2:08).Később napfelketétől naplementéig summásként dolgozott, télen-nyáron mezőgazdasági jellegű munkákat végezett(3:10).A munkák nagyon nehezek voltak, de igyekeztek jól végezni(5:47). 1943-ban amikor a fizetését vette föl, összeveszett a munkáltatóival, de végül rendeződtek az események(6:24) A summás és a napszámos között annyi a különbség, hogy a summás a fizetés mellett enni-inni kap, míg a napszámos csak a fizetését kapja(9:10).Végül a fizetéssel kapcsolatos problémák miatt kihívták a csendőröket, de végülis feleslegesen, mert az ügy hamar rendeződött(10:19). Bár kemény fizikai munkákat kellett végeznie, de az "uraságok" mindig biztosítottak munkalehetőséget a szegényebbek számára(13:51) Veres Józsefné 1920 augusztus 19.-én született, Mezőtúron(15:31). A második világháborúban a férjét behívták katonának, valamint megjegyzi, hogy cipőjüket hátrahagyva kellett bújkálni az orosz és a szovjet oldalon álló magyar katonák erőszakoskodásai elől(16:13). A bombázások alatt szőlősökben és kukoricatáblákban bujkáltak(17:44). A háború eseményeiről egy bolti rádióból értesültek, persze titokban. Újság is volt, de a szegényebbek nem nagyon olvasták(20:00). A háború után egy "olajütőben" dolgozott, ahol a napraforgómagokból olajat préseltek(23:10). A beszolgáltatás alkalmával ha levágtak egy disznót, akkor a zsírját be kellett szolgáltatni, cserébe nem kaptak semmit(24:40). 1963 halt meg a férje, hogy ne legyen egyedül már akkor vásárolt egy televíziót(26:43). A háború előtt Héder Andor és testvére Héder Péter hatalmas uradalmában dolgozott(27:10). Akkoriban még traktor nélkül, ökörrel és lóval szántottak, természetes trágyával javították a talaj minőségét(28:51). A kisparasztok rendelkeztek földbirtokkal, amellett, hogy az uradalomban dolgoztak(29:26). Az egész család együtt dolgozott, a gyermekektől kezdve a nagyszülőkig - Veres Józsefné szerint ez jó hatással volt a család életére. Akkoriban a szórakozási lehetőségek is szigorúbbak voltak(30:43).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Veres Józsefné
Interjúalany lakhelye: Szolnok
Interjúalany született: Szolnok, 1928
Interjúalany foglalkozása: betanított munkás, háztartásbeli
Felvétel időpontja: 2010. december 10.
Felvétel helyszíne: Szolnok

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél tanulmányairól, az iskolai politizálásról (0:33), a család politikai beállítottságáról, háborúhoz való hozzáállásáról (3:22), a visszacsatolt területekről és a leventeképzésről (7:14), a debreceni bombázásokról a második világháború alatt, valamint további háborús emlékeiről (9:10), a német megszállásról (14:39), arról, hogy az orvostanhallgatókat - köztük az interjúalanyt is- Németországba szállították a háború alatt (15:44). Mesél az 1956-os emlékeiről, a szovjet és magyar sérültek ellátásáról (17:41). Beszámol arról, hogy 1970-ben kénytelen volt elhagyni Magyarországot a politikai nyomás miatt (24:52), végül kitér németországi munkájára, tevékenységére (26:54).
Interjúalany: dr. Sztankay Csaba
Felvétel időpontja: 2010. október 21.

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél gazdálkodó-kereskedő szüleiről, akik a Hangyaszövetkezet boltját vezették (0:25), majd rátér oktatására a református iskolában és a polgáriban (3:20). Szól arról, miként lett a kisbíró helyettese a faluban, ahol pl. az ún. Jurcsek- rendszer végrehajtatásában is segítenie kellett (5:35). Egyszer megkérték, hogy doboljon ki egy házeladást, amivel a rokonok nem értettek egyet. Nem tudta, hogy mit csináljon, ezért csak az eladó háza előtt dobolta ki, a falu többi részén nem (8:15). Később a szociális titkárt helyettesítette, már mint rendes közalkalmazott (13:00), de később neki is be kellett vonulnia, ahol először a határra vezényelték, majd kihajtották őket a bajorországi Aschaffenburgba (18:00). Amerikai katonák támadták azt a kaszárnyát, amiben laktak, és előttük tették le a fegyvert (23:35). Franciaországban szállították őket egyik helyről a másikra, míg egy tábor befogadta őket, ahol egy évig maradt (26:00). 1946 márciusában tért haza, áprilisban pedig az igazoló bizottság előtt kellett bizonyítania, hogy nem háborús bűnös. Visszakapta közigazgatási állását és VB-titkár lett (29:40). 1958 végén felmondta állását és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei előadó lett nyugdíjazásáig (32:40).
Interjúalany: Pankucsi Balázs
Felvétel időpontja: 2010. november 27.

Hossz: 00:35:00
Az interjúalany beszél családi hátteréről, kisgyerekként átélt második világháborús emlékeiről (0:18), tengerésztiszt édesapjáról, annak Horthy Miklóssal kapcsolatos emlékeiről (2:06), jegyrendszerről, beszolgáltatásokról, padlássöprésről (5:28), a fűtőanyagról (6:53), deportálásokról, szerzetesrendek feloszlatásáról, a ferencesek elhurcolásáról, édesapja B-listázásáról (7:43), munkahelyi viszontagságairól, az erőszakos TSZ-szervezésről (10:12), tanulmányairól, testvéreiről (11:09), az 1956-os eseményekről, és az azt követő megtorlásról (15:03), TSZ-ekről, a magyar mezőgazdaság tönkretételéről (22:56).
Interjúalany: Várfalvi Mária
Felvétel időpontja: 2010. december 20.