Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
TSZ
oktatás
1956
hétköznapi kommunizmus
'50-es évek
ünnepek
Kádár-korszak

Ballószögi hétköznapok

2255 megtekintés

Hossz: 00:35:00
Leírás: Az interjúalany 1947-ben született Kecskeméten. Ballószögön nőtt fel édesanyjával. Elmondja diákéveinek élményeit. A diákok anyagilag is támogatták egymást. Kitanulta a gépírónő szakmát. (05:20) Fűrészüzemben dolgozott, közben családot alapított. Gyermekét később csak úgy vették fel az óvodába, hogy ő dajkaságot vállalt 3 évre. Ezután kezdett el gépírónőként dolgozni, majd maszek lett. (08:14) Beszél a fiatalok szórakozási lehetőségeiről, a hagyományokról. (16:46) Az 1956-os forradalom alatt apját meg akarták lincselni, mivel korábban a kommunisták és a TSZ mellett agitált. A családfő úgy maradhatott életben, hogy ismerte a forradalmárokat. (18:30) Visszaemlékszik gyermekkorának karácsonyaira, az iskolai ünnepélyekre. (22:44) Az iskolai szünetekben dolgoznia kellett a ház körül. Nyaralási lehetőség nem volt. (25:30) Beszél az esküvői hagyományokról, az összetartást segítő eseményekről. (27:52) 11 éves korától (édesanyja helyett) dolgozott a TSZ-ben iskola mellett. Elmondja milyen volt a munkája, milyen volt az iskola. (30:18) Beszél arról, milyen nehezen fogadták a gazdák a TSZ-esítést. Viszonylag kevés volt az erőszak, mivel az emberek féltek a hatóságoktól. A legtöbb embert nem zárták börtönbe, hanem nagyon megverték. (32:22) Elmondja, hogy nézett ki egy átlagos háztartás a Kádár-korszakban. (35:52)
Említett időszakok, témák
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Csereklyei Lászlóné
Interjúalany lakhelye: Tiszaalpár
Interjúalany született: Kecskemét, 1947
Interjúalany foglalkozása: italbolti eladó
Felvétel időpontja: 2010. december 10.
Felvétel helyszíne: Kiskunfélegyháza

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél arról, hogy édesapja és nagyapja is hadifogságban volt a második világháború alatt (1:10), arról, hogy több családtag is meghalt egy bombatámadás következtében (3:08). Beszél a háborút követő újrakezdés nehézségeiről (5:02), a Kádár-korszakbeli téeszesítésről (11:18), első munkáiról, tanulmányairól (16:47), házasságáról, a fiatal házasok életkörülményeiről, férje munkájáról, a hétköznapokról (17:59).
Interjúalany: Böck László Tihamérné
Felvétel időpontja: 2011. január 29.

Hossz: 00:21:00
Az interjúalany 1951-ben született Debrecenben, azóta is itt él. Beszél családjáról, gyermekkoráról. (04:06) Az egész családja vallásos volt, természetes volt számára, hogy a katolikus hit a mindennapi élet része. Előbb tudta a mise latin szövegét, minthogy írt, olvasott volna. (06:50) A Kádár-korszakban a lakosság elfogadta és tisztelte a vallásos családot, de egyetemet végzett apjának hite miatt fizikai munkát kellett végeznie. (07:54) Az interjúalanyt nem különböztették meg hátrányosan a gimnáziumban, ekkor már kántor is volt. Az egyetem matematika szakára azonban már nem vették fel helyhiányra hivatkozva, így a mostani Műszaki Főiskolára került. (10:04) Gyerekkora óta ministrált. Közben zongorázni tanult, kántorképzőbe járt. Hozzájárult ahhoz, hogy temploma orgonához jusson. (14:08) Életében a legfontosabbnak a hűséget tartja vallásához, családjához. Ebben a szellemben neveli gyermekeit is. (16:42) Zongorázni csak magántanárnál tanult, de már több, mint 40 éve kántor. Munkája az Isten és a templomi közösség szolgálata. (19:26) Sok vallásos jellegű konferencián vett részt, amely a családról, házasságról szólt. Véleménye szerint a házasság intézményét kellene megerősíteni, ez stabillá tenné az egész családot. (21:04)
Interjúalany: Géczy István
Felvétel időpontja: 2010. december 14.

Hossz: 00:30:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:14), oktatásáról, a fegyelemről és a tanulmányokról (4:00). Szól arról, hogy miként ment 16 évesen férjhez, hogyan ismerkedett meg férjével és hogyan kérte meg a kezét (6:10). Szól a lakodalomról, ételekről (10:50), és az ajándékozási szokásokról (16:50). Beszél gyermekeiről (18:28), majd a II. világháborúval kapcsolatos emlékeire tér vissza (20:00). Megemlíti, hogy 1956-ban a rádión hallgatták az eseményeket és látták a tankokat vonulni (22:16). Szól arról, hogy miként alakult meg a hatvanas években a TSZ (26:52).
Interjúalany: Záprel Tamásné Ilona
Felvétel időpontja: 2010. október 18.