Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
Gulág - Málenkij robot
határőrség
államigazgatás
Szovjetúnió
szövetkezetek
kolhoz
éhezés
szovjet megszállás
útlevél

Malenykij robot

2394 megtekintés

Hossz: 00:35:00
Témakörök: GULAG/GUPVI
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, származásáról (0:10), és arról, hogy málenkij robotra vitték a második világháború után. Szól a hidegről, az éhezséről is, valamint arról, hogy magyar származása egyszer megmentette a haláltól. Az orvos meglátta magyar koronás tetoválását, és segített rajta, mert ő is magyar volt (0:50). Elmesél egy esetet, amikor holttesteket kellett pakolnia, s közben egy magyarul tudó orosszal ismerkedett meg (6:10). Beszél arról, hogy mikor szabadult az első táborból, és milyen körülmények között vitték át Piroszkiba (9:20). Itt egy tatár kolhozban kezdett dolgozni, majd később hogyan szerzett munkatapasztalatot és kezdett önállóan dolgozni, pl. hentesként. Ekkor ismerkedett meg feleségével, házasodtak össze, és kezdtek házat építeni (14:50). Szól arról, hogy meghívó kellett volna ahhoz, hogy hazamenjen, ezért el kellett utazniuk Moszkvába a magyar nagykövetségre (20:55). Szól arról, hogy érkeztek meg viszontagságos út után, a bürökrácival küzdve Rodnába (27:15). Végül rátér arra, hogyan érkeztek meg végleg haza (33:50).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
Interjúalany neve: Fekete Ferenc
Interjúalany lakhelye: Lajosmizse
Interjúalany született: Lajosmizse, 1922
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. április 08.
Felvétel helyszíne: Lajosmizse

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:30:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja evangélikus lelkész volt 4:40 Gyömrőre került tanítani, de lelkészgyerekként sokszor érte hátrány a származása miatt 8:35 voltak KISZ-tagok és úttörők, mert a szüleik nem akarták elzárni őket a világtól, voltak a Szovjetunióban építőtáborban 16:00 nem érezték semminek a hiányát 18:44 az úttörőmozgalomban sem az eszmeiséget nézték, hanem a közösségi elfoglaltságot 25:15 mesél arról, hogy édesapja hogyan próbálta meg a parókiát felújítani, és erre forrást teremteni
Interjúalany: Szende Márta
Felvétel időpontja: 2010. december 09.

Hossz: 00:29:00
Tárgy: GULAG/GUPVI
Az interjúalany a II. világháborút követő Szovjetunióba hurcolását meséli el részletesen. Beszél arról, hogyan gyűjtötték össze és vitték el a svábokat (1:37), majd részletezi a munka és a mindennapi élet jellegét a barakkban (5:57). Ezután visszatér a szovjet megszállásra és férje meggyilkolására (11:50). Elmeséli, hogyan lett súlyos beteg a táborban, és hogy szállították el Németországba (16:48). A Magyarországra való visszatérés körülményeivel zárja elbeszélését (24:19).
Interjúalany: Worek Brúnóné
Felvétel időpontja: 2010. november 20.

Hossz: 00:39:00
0:00 családi háttér, emlékszik a német és orosz katonákra, beszél a tanulmányairól, valamint a fiúk és lányok közötti kapcsolatokról az iskolában 6:41 az általános iskola egy háborús időszak után indult el, gyakori volt az éhezés, nem mindenkinek jutott ennivaló 8:53 nagybátyjai közül többen hadifogságban voltak, a legtöbben meghaltak, de voltak a családban, akiknek málenkij robotra kellett menniük 11:21 Nyíregyházára jelentkezik gimnáziumba, egy akkor induló intézménybe veszik fel 13:25 az 1956-os eseményeket középiskolásként élte meg, mesél az osztályfőnökéről, aki a megyei forradalmi bizottság vezetője volt 17:38 az osztályfőnökét elítélik, börtönbe kerül, 1966-ban amnesztiával szabadul, de a tanári pályát nem folytathatta, az osztálytársak közül többeket kirúgtak az ötvenhatos részvétele miatt 21:14 mesél a jóvátétel fizetéséről, és az engedélyhez kötött disznóvágásról 23:56 a forradalmi események előtt édesapját egy kisipari termelőszövetkezetbe akarták bevonni, de 1956 után ezek a dolgok kevésbé voltak szigorúak, a feleségét például nem vették föl középiskolába, mert kuláknak minősítették, 1956-ban viszont már felvették 27:45 az egyetemi jelentkezéssel nem voltak gondjai, a tanári pályát választotta 32:24 mind a szülők, mind a diákok megváltoztak az elmúlt időkben 36:20 a tanári pályán szerzett elismerésekre, jutalmakra emlékezik vissza
Interjúalany: Ákos Zoltán
Felvétel időpontja: 2010. december 14.