Interjú
Gyűjteményhez ad
Kidobtak az ország összes középiskolájából - Interjú Szomor Miklóssal
2462 megtekintés
Hossz: 00:44:00
Leírás:
Szomor Miklós 1939-ben született Soltvadkerten. Édesapja eltűnt a II. világháborúban. Kisgyerekként megtapasztalta a Rákosi-rendszer parasztellenes politikáját. A kalocsai tanítóképzőben tanul, 56-ban megválasztják a Diáktanács vezetőjének. A helyi lapokban teszi közzé a diákság követeléseit, emiatt a forradalom leverése után kizárják az ország összes középiskolájából. Egy tanára segítségével egy évvel később mégis befejezheti tanulmányait. Innentől főképp tanítóként dolgozik, rengeteg túlmunkát vállal, hogy három gyermekét el tudja tartani.
(00:00-01:00) a családi háttér bemutatása; (01:00-06:45) nehéz életkörülmények a Rákosi-korszakban; (06:45-17:45) a kalocsai tanítóképző és a kollégium bemutatása, különösen a kollégium pozitív nevelő hatása, az 53-as politikai enyhülés hatása; (17:45-31:40) az 56-os forradalom Kalocsán, beválasztják a Diáktanácsba, forradalmi hangvételű cikkek írása; (31:40-37:24) fegyelmi eljárás, küzdelem az ítélet megsemmisítése ellen, érettségi, elhelyezkedés; (37:24-43:35) küzdelmes mindennapok pedagógusfizetésből, kompromisszum a rendszerrel.
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
- Az újjáépítésről és a földosztásról
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Szomor Miklós
Interjúalany lakhelye:
Kiskőrös
Interjúalany született:
Soltvadkert,
1939
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2011. március 01.
Felvétel helyszíne:
Kiskőrös
Kapcsolódó interjúk
Maszek voltam a Kádár-korszakban
Hossz: 00:26:00
00.05 - Szülők, iskola
05:32 - Katonaság, kopaszra nyírások
08:52 - 1956-os forradalom
09:52 - November 4., leszerelés, esküvő kijárási tilalom alatt
13:10 - Munka
14:52 - Életkörülmények
19:50 - Üveges
23:06 - Rákosi-korszak, a makói kereskedők, így édesapja börtönbe zárása
25:12 - Rendszerváltoztatás, az oroszok távozása pozitív, a munkanélküliség és a KMK-rendszer megszűnése negatív hatású volt
Interjúalany: Kardos Zoltán István
Felvétel időpontja: 2011. április 13.
Készítette: József Attila Gimnázium, Makó
Kitárul a világ egy tanyasi fiú előtt
Hossz: 00:37:00
Az interjúalany röviden megemlíti, hogy apját 1944-ben behívták katonának (0:02), beszél a tanyasi életkörülményekről (0:47), a szovjet megszállásról, a katonák viselkedéséről (2:50), nagyapjához költözéséről (6:09), saját lakás vásárlásáról, a beszolgáltatásokról (7:34), a tanyasi iskoláról (8:26), a kanászéletről (röviden említi a második világháborút követő inflációt) (10:56), majd édesanyja, és saját későbbi munkáinak felsorolásával folytatja (14:49): kitér a "gyógynövényes" munkára (16:37), a fonalgyárban végzett tevékenységére (22:09), több termelőszövetkezet összevonásával kapcsolatos munkájára (24:24), majd a hely sportélet sajátosságait taglalja (25:50). Beszámol a falu fejlődésének főbb mozzanatairól (29:38), a gyapottermelés megindulásáról (30:14), végül arról, hogy milyen pozitív hozadéka van annak, hogy szocialista mintafaluvá választották ki Székkutast (33:44).
Interjúalany: Tóth Lajos
Felvétel időpontja: 2011. február 13.
Református lelkész gyerekeként, református esperesként a múltról
Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról (1:05), tanulmányairól (2:46), kisdobos, úttörő múltjáról, további iskolai emlékeiről, zenei, színjátszó tevékenységéről (4:22), arról, hogy egy május 1. alkalmával műsorvezető volt (19:18). Beszámol a családi háttere miatt őt ért hátrányos megkülönböztetésről (23:00), 1956-os emlékeiről, a nagysápi eseményekről, édesapja elhurcolásáról (25:16), a forradalom leverése utáni megtorlásról (28:24), az ’50-es évek padlássöpréseiről, kulákokról (32:05), szülei gyerekkori emlékeiről (33:05), valamint édesapja második világháborús emlékeiről (35:46).
Interjúalany: Bátki Miklós
Felvétel időpontja: 2011. február 07.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
