Interjú

Gyűjteményhez ad
osztályharc
kollégium
cenzúra
Kádár-korszak
megtorlás
állampárt
besúgó
párttagság
beszolgáltatás
Rákosi-korszak
MHK
1956
Nagy Imre
padlássöprés
oktatás
kommunista diktatúra
beszolgáltatás
állambiztonság
MSZMP

Kidobtak az ország összes középiskolájából - Interjú Szomor Miklóssal

2448 megtekintés

Hossz: 00:44:00
Leírás: Szomor Miklós 1939-ben született Soltvadkerten. Édesapja eltűnt a II. világháborúban. Kisgyerekként megtapasztalta a Rákosi-rendszer parasztellenes politikáját. A kalocsai tanítóképzőben tanul, 56-ban megválasztják a Diáktanács vezetőjének. A helyi lapokban teszi közzé a diákság követeléseit, emiatt a forradalom leverése után kizárják az ország összes középiskolájából. Egy tanára segítségével egy évvel később mégis befejezheti tanulmányait. Innentől főképp tanítóként dolgozik, rengeteg túlmunkát vállal, hogy három gyermekét el tudja tartani. (00:00-01:00) a családi háttér bemutatása; (01:00-06:45) nehéz életkörülmények a Rákosi-korszakban; (06:45-17:45) a kalocsai tanítóképző és a kollégium bemutatása, különösen a kollégium pozitív nevelő hatása, az 53-as politikai enyhülés hatása; (17:45-31:40) az 56-os forradalom Kalocsán, beválasztják a Diáktanácsba, forradalmi hangvételű cikkek írása; (31:40-37:24) fegyelmi eljárás, küzdelem az ítélet megsemmisítése ellen, érettségi, elhelyezkedés; (37:24-43:35) küzdelmes mindennapok pedagógusfizetésből, kompromisszum a rendszerrel.
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Szomor Miklós
Interjúalany lakhelye: Kiskőrös
Interjúalany született: Soltvadkert, 1939
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. március 01.
Felvétel helyszíne: Kiskőrös

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:36:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja egy uradalom intézője volt, Orosházán járt iskolában 1:46 a front érkezése előtt gyakori volt a légiriadó az iskolában, szeptember végén már menekülniük kellett, édesapját ekkor behívták katonának, a család pedig vonattal menekült el 4:44 a vonatot többször bombázás érte, Pápára mentek a nagybátyjához, az édesapja időközben visszaszökik hozzájuk 8:06 nagyon sok bombázást éltek meg, a pápai repteret bombázták, óvóhely nem volt, a környező földekre szaladtak ki 10:19 az oroszok bevonulásakor a templom kriptájában voltak, az orosz katonák kirámolták a környéket, hazautaznak, látta a szétlőtt országot 13:58 Nyírbátorba költöztek, az ottani apácákhoz jártak iskolába, mesél a háború utáni életről, édesapja egy állami vállalatnál volt agronómus 17:09 hittanra is járt, de helyhiány miatt nem vették föl a nyíregyházi gimnáziumba a vallásossága miatt, végül egy debreceni zenegimnáziumba jutott be 20:38 a második év elején bezárják a gimnáziumot, ezért berakták a Csokonai Gimnáziumba, ezért egy csoportban magántanulók lettek, szerencséjükre az iskolájukat ismét elindították 22:17 sikerül felvételt nyernie a debreceni egyetem történelem-földrajz szakára 23:38 az egyetemen belecsöppent 1956-ban a fortyogó politikai légkörbe 24:40 Debrecenben nagy felvonulás volt október 23.-án, lövések hallatszódtak, gyűlésekre nem járt ki, mert nagyon messze voltak a kollégiumnál; november 4.-én dübörögve jöttek be az orosz tankok, de harcok nem voltak 28:18 év végén pótolták be a kéthónapos kimaradást, mesél a terepgyakorlatokról 31:21 évfolyamtársait KISZ-tanácsadóként szórják szét az országban, őt azonban aKISZ-be fel sem veszik 32:49 Debrecenben nem volt állás, egy évig Derecskén tanított, majd egy összevont tanyasi iskolába 34:56 végül Sopronban kapott állást a férjével együtt
Interjúalany: Nagy Mártonné
Felvétel időpontja: 2011. január 19.

Hossz: 00:33:00
Két világháború között: - szülei származása és a kétnyelvűség (00:05) - trianoni döntés hatása a család életére (01:59) - testvérei pályaválasztása, az interjúalany tanulmányai (05:24) II. világháború: - a II. világháború hatása a családra, az interjúalany személyes sorsára: rokonok hadifogsága, a szovjet- és az amerikai hadifogság összehasonlítása (07:24) - légitámadások, óvóhely (16:40) - Ausztriába való menekülés, hazatérés után „B listára” kerül (17:44) II. világháború után: - Almáskamarás – kinevezett tanító, német község (19:35) - svábok kitelepítése, kényszermunka (20:38) - oktatás a II. világháború előtt és után: tantárgyak és felszerelések (21:37, 26:50) - betelepített lakosság mentalitása Almáskamaráson (23:40). - életkörülmények – sorban állás, jegyrendszer, élelmiszerellátás (28:20) - forint bevezetése (29:44) - 1956 – rádión hallgatott emlékek, kollégák sorsa (30:45) - kiutazási engedély kérése a 60-as, 70-es években– nehézségek (32:33).
Interjúalany: Klingler Gyuláné
Felvétel időpontja: 2010. december 15.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan élte meg Kárpátalján a II. világháborút, amelyben édesapját is elvesztette, hogyan sikerült magyarként a Szovjetunióban továbbtanulnia és boldogulnia, és milyenek voltak itt a hétköznapok. Beszél Magyarországra való áttelepüléséről, és arról, hogy hogyan sikerült itt új életet kezdenie. 0:38--milyen volt az élet Beregszászon gyermekkorában, mivel foglalkoztak, iskolái; 2:00--hogyan szórakoztak fiatal korukban, mit sportoltak; 3:35--hogyan harcolt az apja a második világháborúban, hogyan halt meg utána munkatáborban; 5:20--milyen volt a viszonyuk a zsidó emberekhez, milyen emlékeket őriz a zsidók gettóba zárásáról; 7:15--milyen emlékei vannak a II. világháborúról, milyen volt az óvóhely; 10:23--hogyan élte meg Kárpátalja visszacsatolását, milyen volt magyarként a Szovjetunióban élni; 12:15--hogyan érettségizett le Ukrajnában, mit dolgozott az érettségi után; 14:03--hogyan sikerült továbbtanulnia Kijevben; 16:30--milyenek voltak a hétköznapok Beregszászban, milyen volt a jegyrendszer; 18:25--miért számított osztályidegennek, hogyan éltek vallási életet, milyen veszélyei voltak ennek; 21:05--hogyan készültek az ünnepek előtti felvonulásokra, milyenek voltak az ünnepélyek; 22:15--milyen volt a katonai oktatás az iskolában, miért mentették fel a katonai szolgálat alól, mit dolgozott geofizikusként; 23:39--hogyan értesültek az 1956-os eseményekről; 26:50--miért, hogyan jöttek át végül Magyarországra; 33:24--mihez kezdtek az átköltözés után, milyen munkát kapott ő, illetve a felesége; 36:40--milyen szórakozási lehetőségeket találtak itt Magyarországon, hogyan üdültek; 38:00--milyen emlékei vannak a Kádár-korszakról; 39:25--hogyan került ki Mongóliába dolgozni; 40:20--hogyan vett részt a rendszerváltoztatásban, hogyan élte meg a rendszerváltoztatás körüli éveket
Interjúalany: Regös Pál
Felvétel időpontja: 2011. február 26.