Interjú

Gyűjteményhez ad
Felvidék
Csehszlovákia
lakósságcsere
kollégium
I. világháború
szovjet megszállás
megtorlás
Trianon
pályaválasztás
továbbtanulás
disszidálás
'50-es évek
Rákosi-korszak
hétköznapi kommunizmus
1956
államosítás
úttörőmozgalom
sport
kivándorlás

Emlékeim 56-ról és a kommunizmus hétköznapjairól

2210 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Témakörök: Mindennapi élet
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, arról, hogyan utasították ki anyai nagyszüleit a Felvidékről az I. világháború után, majd másfél évig vagonban laktak Miskolctapolcán. A harmincas évek végén visszaköltöztek (0:28). A II. világháború után ismét kitelepítették őket, úgy kellett fehér lepedőben hazaszökniük, hogy a hóban ne vegyék őket észre, hogy a dolgaik egy részét összeszedjék (3:55). Édesapja családjáról, és édesanyjával kötött nem sikerült házasságáról is szól, valamint nagybátyja fiáról, akit szintén édesanyja nevelt (6:30). Beszél ottani gyermekkoráról, a szomszédokról, a játékokról (9:00). Szól arról, miként költöztek Budapestre, mert a nagybátyja felügyelni akart a gyermekére, és már nagyon megalapozta az egzisztenciáját (12:08). Szól 1956-os emlékeiről, ahogy a lövöldözések miatt a pincébe költöztek. A felnőttek néha fel-felmentek és látták a pusztítást és a halottakat. A lakásba is feljártak, hogy befőttet vigyenek le a pincébe (14:14). Keresztapja részt vett a felkelésben, és később disszidált is. A család december közepére visszament Miskolcra (19:52). Szól az oktatás folytatásáról, tanárairól (13:10), valamint az iskolában a vallásos és a kommunista nevelés harcáról, illetve arról, hogy politikáról nem beszéltek otthon soha (28:00). Beszél az iskola sportéletéről, a kirándulásokról, énekkarról (28:00). Beszél arról, hogy került fel Budapestre vendéglátóipari technikumba (32:15), és elmeséli, hogyan fogadták Gomulkát a Ferihegyen, illetve, hogy a lányok sírtak a kollégiumban, amikor hallották Kennedy halálhírét (34:15). Visszatért Miskolcra és a Zrínyi Ilona Gimnáziumba kezdett járni (35:00). Szól a hatvanas évek mindennapi életéről is, ahogy körbeadták az egyetlen farmert az osztályban, vagy ahogy vietnámi estet szerveztek (36:45).
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Bodnár Imréné
Interjúalany lakhelye: Miskolc
Interjúalany született: Miskolc, 1949
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. február 11.
Felvétel helyszíne:
Interjút készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany 1936-ban született Szakolyon (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Nehéz volt az élete, két fia született, mindkettő fiatalon elhunyt. (00:46) Szegény családba született, de boldog életet élt. Beszél gyermekei és férje haláláról. (02:10) Beszél iskoláiról. Mivel nem akart oroszul tanulni, 7. osztály után otthagyta az iskolát. 8 éves korától kezdve dolgozott. A II. világháború után szovjet katonákat szállásoltak el a családnál. Az orosz tisztek is vallásosak voltak, együtt imádkoztak a családdal. Jó volt velük a kapcsolat, ezért nem vittek el minden állatot. (07:56) 1956-ban ment az interjúalany férjhez. Mindketten földművesek voltak, 1962-ben csatlakoztak a TSZ-hez. A Kádár- és Rákosi-korszakban is vallásos életet éltek. (11:22) Az interjúalany beszél testvéreiről, a rokonságról. (13:00) Beszél a mindennapi falusi életről, a munkákról. Szegények voltak, de nagy szeretetben éltek. Mindenki ismerte egymást a faluban. (17:52) Elmondja az orosz megszállás menetét. Az egész falu nagyon félt, a lányokat el kellett bujtatni. (21:10) Újra beszél családjáról, a falusi közösség változásáról. (22:22) A II. világháború után 7 embert vittek el a faluból a Szovjetunióba kényszermunkára. A Rákosi-korszakban nagyon rosszak voltak az életkörülmények. (28:40)
Interjúalany: Kiss Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. január 13.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél családjáról, édesapja megélhetéséről és nagybátyja szocialista érzelmeiről (0:10). Beszél a magyarok délvidéki bevonulásáról, a csetnikek (4:55), majd a partizánok elleni harcokról, illetve az újvidéki razziáról (7:55). Szól arról, hogy esett áldozatául a partizánok elleni razziának egy rokona (11:28), majd arról, hogy 1944-ben Magyarországra jöttek, és később már nem tudtak visszamenni a megtorlás miatt (12:37). Szól arról, hogy az otthon maradottak hogyan szenvedtek a szerbek bosszújától (17:12). Beszél egy német titkosszolgálati tiszttel (22:23), illetve az ideiglenes németpárti lengyel kormány (28:16) tagjaival való ismeretségéről. Végül iskolaéveiről, a különböző nyelvek tanulásáról szól (32:40), illetve a kommunizmus mibenlétét elemzi (38:38).
Interjúalany: Dr. Kiss Gábor
Felvétel időpontja: 2010. október 11.

Hossz: 00:39:00
00:00 A család rövid bemutatása 01:16 Tanulmányok 02:12 Az édesapa bemutatása 04:11 Polgári életforma 05:15 a balatonfűzfői gyár jellemzése a II. világháború idején, majd az internált édesapa sorsa 14:51 A Pápai Református Kollégium mindennapjairól 20:06 Érettségi utáni tanulmányok, osztályidegenség 24:18 1956-os élmények 28:17 Az Operaháznál töltött időkről, az aczéli kultúrpolitikáról 32:01 A vitorlázó olimpiai kerettagságról
Interjúalany: Somody György
Felvétel időpontja: 2011. május 05.