Interjú

Gyűjteményhez ad
hadifogság
zsidóság
II. világháború

Bejártam Európát a második világháborúban

3619 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Leírás: 4-21 perc: Ludovika Akadémia, kiképzés a második világháborúban, bunkerásás Székesfehérvár és a Balaton mellett, bevetések és küldetések, tűzharcok és életveszély, orosz tankok és fegyverek, 21-32 perc: Németországi szolgálat (Drezda, Rajna-völgy, Büdesheim), utazás, bombázások, Franciaországi szolgálat (150 km-re Párizstól), zsidók 32-33. perc: Zsidók, zsidó karaván 33-38. perc: Hazaút és hazaérkezés
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
Interjúalany neve: Orosz Miklós
Interjúalany lakhelye: Vásárosnamény
Interjúalany született: Kisvarsány, 1923
Interjúalany foglalkozása: katona
Felvétel időpontja: 2010. december 04.
Felvétel helyszíne: Vásárosnamény

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:48:00
Ungvári Ferenc négy kistestvérével árván maradt 1944-re, személyesen tapasztalta meg az orosz megszállást Hajdúhadházán és Debrecenben. Árvaházba kerül, ahonnan nevelőszülőkhöz helyezik előbb Nagykőrösre, majd Kelenvölgyre. 1947-től Tatabányára kerül bátyja családjához, és ott kezd a bányában dolgozni. Az ötvenes években bányászként dolgozott. (00:00-03:50) család, szülők elvesztése; (03:50-14:00) az orosz megszállás; (14:00-24:00) árvaház - Nagykőrös - Kelenvölgy - Tatabánya; (24:00-44:40) bányászélet az ötvenes években, Tatabánya, Balinka (életkörülmények, munkaverseny, politikai helyzet, az ÁVH jelenléte); (44:40-47:24) családalapítás Kiskőrösön, KTSZ
Interjúalany: Ungvári Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. január 24.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról, arról, hogyan lett végülis katolikus vallású, és hogyan ment át a katolikus iskolába. 1945-ben Ausztriába menekült, majd 1946-1952 között az orvosi egyetemre járt. Végzés után gyerekgyógyász akart lenni, de szülésznőnek kényszerítették (0:00). Beszél házasságáról és gyermekeiről, a családi életről (4:55). Beszlé gyermekkorának szép világáról, a Horthy-korszakról, az akkori polgári világról. A család és a társadalom életében sokkal nagyobb szerepet játszott a szeretet (8:40). Szól arról, hogy a hitéletet hogyan próbálta lerombolni a Rákosi-rendszer, például hogyan néztek szét az ő lakásukban is feszületet keresve (11:15). Visszatér családjának harmonikus viszonyára a két világháború között (13:25), majd elmeséli, hogy egy véletlen döntése hogyan mentette meg a biztos haláltól, amikor a várost bombázták (19:15). Szól a Rákosi-rendszer erőszakszervezeteiről (22:20), majd arról, hogy a rendszerváltoztatás során elmaradt a számonkérés (24:22). Beszél arról, hogy tizenkét éve rákbeteg, arról, hogy az Úristen segítségével megnyugvással tudja fogadni, valamint szól a fiatalokhoz a kereszténység fontosságáról (26:20). Rátér arra, hogy édesapja katonai szolgálatot teljesített a II. világháborúban, és a nyugatra hátrálás során a családját is magával vitte Ausztriába (30:15). Végül az 1956-os debreceni eseményekről szól, például arról, hogy a megszálló orosz parancsnokok feleségei a klinikán szültek, valamint arról, hogy a forradalom napjaiban a rektor tanítási szünetet rendelt el (34:38).
Interjúalany: Dr. Báló Györgyné Dr. Rozgonyi Cecília
Felvétel időpontja: 2011. június 02.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany azzal kezdi, hogy katonai pályára lépése világosan következett számára, édesapja is megjárta mindkét világháborút. A Horthy koszakban páncélostiszt lett (0:06). A második világháborúban Németországban az angolok ellen harcolt, ekkor más gyalogosan. Valamint katonai iskoláiról mesél (2:01). Bemutatja a marosvásárhelyi hadapródiskola fegyvernemeit, valamint a többi magyarországi tisztképző iskoláról is szót ejt (5:07). A háború után a rendőrség figyelte, több társa is megjárta Recsket, de ő maga nem volt annyira szem előtt, nem zaklatták. Az interjúalany elmeséli, hogy több bajtársa is megjárta a Gulagot (7:47). Páncélostisztté való avatása után az első páncélosezredhez került. A hadapródiskolából kikerülő bajtársai Budapest környéki harcairól, kitüntéseiről mesél(10:17). A marosvásárhelyi katonai iskola mindennapjait mutatja be (12:13). Szól a kiképzés keménységéről, és hozzáteszi, enélkül nem lehetett volna az apródokból igazi tisztet faragni (18:56). A második világháború eseményeiről a marosvásárhelyi iskolában tájékoztatták őket (20:10). 1944 novemberében avatták fel, majd januárban kikerült Németországba. Itt átképezték őket német fegyverekre(23:20). 1945 áprilisában vetették be őket a nyugati fronton, de a nagyobb ütközetekből kimaradt. Páncélos léttükre az egységnek nem volt tankja, nem kaptak utánpótlást, így nem is tudtak eredményesen harcolni (24:32). Szól az átképzést tartó német frontkatonákról is (26:41). Angol hadifogságba került, ahol ápolóként kellett dolgoznia (28:00). 1945 szeptemberében wolfsburgi fogolytáborba került, ahol október végéig volt (31:40). A nyugati szövetségesek ellen soha nem volt kedve harcolni, sokkal inkább az oroszok ellen. Ezzel kapcsolatban elmeséli, miként mentették meg egy amerikai bombázó legénységét (33:56). Mindössze 20 cigarettáért egy német vasutas a bécsi gyorsvonatra kapcsolta a magyar hadifoglyok szerelvényeit. De Münchenben leszállították őket és a pockingi hadifogolytáborba kerültek, majd végül Győrbe szöktek (36:23). Innen Komáromba szállították őket, itt igazolniuk kellett azt, hogy nem voltak az SS tagjai vagy nyilasok (38:33). 1946-ban állományba vette az új magyar honvédség, néhány hónap múlva azonban B-listázás miatt elbocsátották (40:06). Szól elhelyezkedéséről rádióműszerészként és műegyetemi képzéséről (41:00). Mivel megbízhatatlannak számított, az egyetem elvégzése után Komlóra került a bányavállalathoz (43.23).
Interjúalany: Vécsey László
Felvétel időpontja: 2011. május 25.