0:00 bemutatkozás, osztályidegen volt, nem tették lehetővé számára a továbbtanulást, villanyszerelő segédmunkásként helyezkedett el 4:17 családi háttér 9:30 a levéltári kutatásokat nem akadályozták, azt szabadon csinálhatta a Kádár-rendszerben 10:21 a háborús időket idézi fel, de szerencséjükre a front hamar áthaladt rajtuk 11:38 háromszor küldték el különböző középiskolákból 16:11 besorozták katonának, de csak munkaszolgálatra, ahol három évet töltött, bányában dolgoztak ezen idő alatt 20:28 Maléter Pál volt a főparancsnoka, nem találkozott vele sokszor, felidézi a vele kapcsolatos emlékeit 24:07 1956-ban még levezényelték őket a bányába október 25.-én, de akkor már nem nagyon dolgozott senki, a tüntetőkre is lövetett volna a parancsnok, de nem teljesítették a parancsát; a pécsi egyetemisták elfoglalták a laktanyát, 29:00 mikor bekövetkezett az invázió, mindenkit hazaküldtek, ő is akkor került haza 34:09 a munkahelyi szabadságokról beszél, a munkahelye révén járt külföldön is 39:12 a hetvenes évek közepéig megfigyelték, de utána ezek a dolgok eltűntek az életéből 39:35 a rendszerváltoztatás után két évvel megszűnt a munkahelye 43:25 a szocialista rendszerben ugyan nem volt munkanélküliség, de az emberi szabadság durva megsértésére alapult

Az interjúalany szülei földművesek voltak, ő maga is tanyasi iskolába járt. Gyerekkorára és a pusztai életre emlékezik vissza(0:08).Édesapja 18 évesen vonult be az első világháborúba, szerencsésen túl is élte a harcokat(7:10).Férje a második világháborúban fogságba esett, először Romániában, majd a Szovjetunióban raboskodott. Az ő háborús történetéről mesél(9:28).Antal Jánosné arról mesél, hogyan kérte meg a férje a kezét, s hogy a házasságnak akkoriban milyen feltételei voltak akkoriban(17:29).A Horthy-korszakban rendezett anyagi körülmények között éltek, ezzel kapcsolatban a szűkebb családi kör történetéről is beszél(18:57).Az édesapja a helyszínen élte át Budapest ostromát. Édespja és saját háborús élményeiről beszél(21:25).Az interjúalany a gyerekkori földműves munkáiról mesél(23:58).A szovjet megszállással kapcsolatban elmeséli, amikor először találkozott vörös katonával. Beszámol a fosztogatásokról és az erőszakoskodásokról(25:15).1949-ben kilakoltatták a családot a tanyájukról és egy lakást kaptak helyette. Az új körülményeket eleveníti fel(34:02).Ezt a videot nem lehet tájmkódolni...

0:00 családi háttér 0:42 egy gazdasági iskolában laktak Derecskén, sokszor volt légiriadó, a német katonák is ott voltak elszállásolva, ezért őket is kivitték a riadó alatt a határban 2:01 a férje Szolnokon volt légvédelmi katona, néha-néha hazajárt, de mikor bevonultak az oroszok, így közel egy évig távol voltak egymástól, később hazaköltözött 8:03 két orosz katona tört be hozzájuk, mikor az orosz katonák bevonultak, egy nőt el is vittek magukkal, ő egy gödörben bújt el 11:20 először vissza akartak menekülni a faluba a katonák elől, de végül a malomban húzódtak meg 19:24 a debreceni bombázás után a város egy csatatérre hasonlított 26:30 a háború után sikerült hamar munkát találni, és a családjukból senki nem halt meg a háborúban 28:23 a malomban bőséggel volt liszt, így tudtak élelmet szerezni és főzni 31:00 mesél arról, hogy elvették a házukat, szanálás miatt 34:52 1956-ra emlékezik vissza 37:36 a Kádár-korszakban jobban lehetett élni, mint a Rákosi-rendszerben, volt például gyes, a Rákosi-korszak kulákokat érő zaklatásáról és a téeszesítésről is mesél