Interjú
Gyűjteményhez ad
Egy építész emlékei Miskolcról
2521 megtekintés
Hossz: 00:33:00
Leírás:
Az interjúalany 1929-ben született Harsányban (Borsod-Abaúj-Zemplén megye). 7 éves korában került Miskolcra. Apja vasutas volt, az ő munkája miatt költöztek. Az elemit és a gimnáziumot négy különböző iskolában végezte el, részben a II. világháború miatt. 1940-ben kezdte el a gimnáziumot, erről részletesen beszél. (02:52) 1944 áprilisában már befejeződött a tanév, az interjúalany is a vasúton dolgozott a szünidőben, ezért nem tartozott Miskolcon az első bombázáskor. Mire hazaért, a házról már hiányzott a tető. Beszél a harcokról, a megszálló németek majd szovjetek viselkedéséről, a lakosság helyzetéről. 1944 novemberében fejeződtek be Miskolcon a harcok. (14:54) Beszél a harcok utáni újrakezdésről, az iskola újraindításáról. 1948-ban érettségizett. Felvették a Miskolci Műszaki Egyetemre, de közben az építőiparban helyezkedett el, az egyetemen halasztott. Letette a kőművesvizsgát, majd 20 évig dolgozott a kohóban. A kivitelezésnél dolgozott, így sok helyen (a keleti országokban is) járt építési ajánlatokat tenni, vezető beosztásba került. A miskolci panelek építésében nagy szerepe volt. (23:20) Miskolc fokozatosan elveszítette "nyomortelepeit", az emberek az iparban kezdtek dolgozni és megjelentek a panel lakótelepek. (26:44) Az interjúalany a sorkatonai szolgálata alatt, 1952-ben lépett be az MDP-be, 1956-ban szüntették meg párttagságát, mivel szóban támogatta a forradalmat. Ezután kevesebb fizetést és szakmai elismerést kapott. (33:50)
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve:
Szegedi Gábor
Interjúalany lakhelye:
Miskolc
Interjúalany született:
Harsány,
1929
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2011. május 25.
Felvétel helyszíne:
Interjút készítette:
Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc
Kapcsolódó interjúk
Székely történelmi és magyarságtudattal
Hossz: 00:47:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, családja székely származású, a szülei Erdélyből menekültek el, ő már a csonka országban született, szülei református lelkészek voltak
6:30 ő már Ózdon született a háború után, mesél a gyermekkoráról, Sztálin haláláról, és arról, hogy az édesapjának választania kellett a lelkészi és a tanári pályája között
9:35 Ózdon a munkások kiálltak a forradalom mellett, de voltak lincselések is
14:18 édesapját az iskolában megválasztották a munkástanács elnökének
16:15 a megtorlások alatt édesapját nem börtönözték be, de áthelyezték a város másik végére
19:00 unokanővérét Romániában letartóztatták, mert megemlékezett a magyar forradalomról
20:05 a felvételinél voltak gondjai a testvéreinek, és neki is
23:44 Kazincbarcikán tanult tovább, ami egy frissen épült szocialista város volt
26:15 a fiúkat elvitték katonának egy évre az egyetem elkezdése előtt, ahol át akarták nevelni, és megtörni őket
28:57 az egyetem ezek után felszabadulás volt, akkor ismerkedett meg a feleségével, mesél a gyermekeiről
31:24 az egyetem elvégzése után Veszprémbe kerültek egy kutatóintézetbe
36:41 a politikának nem volt közvetlen befolyása a munkájára
39:00 édesapja a második világháborút megszenvedte Erdélyben
42:49 a rendszerváltoztatás nagyon foglalkoztatta, gyűjtötte a szamizdat irodalmat, eleinte nem különült el a szemében a liberális és a nemzeti vonal
Interjúalany: Péterfi Lajos
Felvétel időpontja: 2011. május 15.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
Kiss Lászlóné Irénke Néni
Hossz: 00:28:00
Tárgy:
Mindennapi élet
Az interjúalany 1936-ban született Szakolyon (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Nehéz volt az élete, két fia született, mindkettő fiatalon elhunyt. (00:46) Szegény családba született, de boldog életet élt. Beszél gyermekei és férje haláláról. (02:10) Beszél iskoláiról. Mivel nem akart oroszul tanulni, 7. osztály után otthagyta az iskolát. 8 éves korától kezdve dolgozott. A II. világháború után szovjet katonákat szállásoltak el a családnál. Az orosz tisztek is vallásosak voltak, együtt imádkoztak a családdal. Jó volt velük a kapcsolat, ezért nem vittek el minden állatot. (07:56) 1956-ban ment az interjúalany férjhez. Mindketten földművesek voltak, 1962-ben csatlakoztak a TSZ-hez. A Kádár- és Rákosi-korszakban is vallásos életet éltek. (11:22) Az interjúalany beszél testvéreiről, a rokonságról. (13:00) Beszél a mindennapi falusi életről, a munkákról. Szegények voltak, de nagy szeretetben éltek. Mindenki ismerte egymást a faluban. (17:52) Elmondja az orosz megszállás menetét. Az egész falu nagyon félt, a lányokat el kellett bujtatni. (21:10) Újra beszél családjáról, a falusi közösség változásáról. (22:22) A II. világháború után 7 embert vittek el a faluból a Szovjetunióba kényszermunkára. A Rákosi-korszakban nagyon rosszak voltak az életkörülmények. (28:40)
Interjúalany: Kiss Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. január 13.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
Érettségizett kisasszonyok Árkus-tanyán
Hossz: 00:33:00
Az interjúalany a hortobágyi Árkus-tanyára való elhurcolásukról beszél. Először a Rákosi-rendszer jellegzetességeit említi (0:16), majd az elhurcolás körülményeit (1:14), különös tekintettel a házkutatásra (5:49). Beszél a marhavagonban utazás borzalmairól (7:14), majd a megérkezésről és az ottani munkákról (8:49). Kitér a körülmények valamelyes enyhülésére 1953-ban (15:08) és a lelki terrorra (17:00). Végül a szabadulásról (23:17) és az azt követő, megbélyegzett életről beszél (27:40).
Interjúalany: Schultz Lászlóné, (Dezső Márta)
Felvétel időpontja: 2010. október 08.
