Interjú
Gyűjteményhez ad
A szüleim soha nem beszéltek róla
2593 megtekintés
Hossz: 00:27:00
Leírás:
Az interjúalany mesél az ő és családja Hortobágyra való kitelepítéséről, a tábori mindennapokról, körülményekről és szabadulásáról.
0:17--hogyan vitték el a Hortobágyra a családját és őt, milyenek voltak itt a körülmények;
2.17--mit kellett dolgozniuk a táborban, miért lettek kuláknak nyilvánítva, mit tudtak a többi internáltról, milyen kapcsolatuk volt velük;
5:2--hogyan költöztették át őket egy másik tanyára, milyen volt a tábori őrök viselkedése, hogyan jutottak élelmiszerhez, milyenek voltak a tisztálkodási lehetőségek;
6:52--hogyan telt egy napjuk, hogyan jártak iskolába ebben a táborban;
8:28--milyen ruhákat viselhettek, hogyan tudtak érintkezni a külvilággal, kikkel lehetett ott bartákozni;
11:30--mikor értesültek a szabadulásukról;
12:34--hogyan nézett ki egy átlagos nap a tanyán, milyen munkákban kellett részt vennie;
13:51--hogyan alakult az élete a szabadulásuk után, hol tudott elhelyezkedni;
15:57--hogyan kárpótolták őket a történtekért;
17:19--hogyan tudták gyakorolni a vallást a táborban;
17:59--milyenek voltak a körülmények azon a tanyán, ahová kitelepítették őket a táborból, miért telepítették ki őket;
20:40--mit vittek magukkal a kitelepítésre;
22:30--milyenek a megemlékezések, amelyekre eljárnak, milyen érzés volt visszatérni később
Említett időszakok, témák
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Kovács Jánosné
Interjúalany lakhelye:
Komló
Interjúalany született:
Bolhó,
1939
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2011. március 18.
Felvétel helyszíne:
Pécs
Interjút készítette:
Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Pécs
Kapcsolódó interjúk
Nehéz idő volt
Hossz: 00:34:00
Az interjúalany beszél családjáról, gyermekkoráról, arról, hogyan segített otthon a szüleinek (1:00), majd rátér arra, hogy a negyvenes évek végén rengetegszer feljelentették a férjét, és bár mindig tisztázták, rendszeres látogató volt a rendőr (4:06).
Szól az államosításokról, a megélhetésért folytatott küzdelemről, férje fuvarosi munkáiról (7:50). Beszél arról, hogyan költöztek el és kezdtek gazdálkodni (9:26). Szól arról, hogy biztonságosabb és jobb az életük, mikortól férje lett a TSZ főkönyvelője (11:10), valamint arról, hogy az erdő mellett lakva nagyon féltek (14:38). Szól arról, hogyan kezdték el a vendéglátást és a turisztikát, és hogyan kezdtek el gyarapodni (15:40). Szól a német megszállásról, vendéglőjük lefoglalásáról és a tisztekre való főzésről (18:35). Az oroszok bejövetele az Esterházy birtokon érte őket, ahol a cselédek fogadták be őket. Több lánnyal együtt az oroszok őt is kiválasztották, de elengedték. Később egy-két alkalommal elvitték őket munkára, de mindig hazaengedték (20:30). Szól arról, hogyan fosztották ki a családját, amiért kuláknak nyilvánították (28:20). Öccsét kitették az egyetemről, majd 1956-ban disszidált (29:27). Végül az államosítás szörnyűségeiről és a kárpótlásról szól (31:50).
Interjúalany: Barcza Dezsőné
Felvétel időpontja: 2011. február 26.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
Háromszor megúszni az oroszok jármát
Hossz: 00:31:54
Az interjúalany mesél a gyermekkorában végzett napszámosmunkáról, a leventemozgalomról és a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy hogyan sikerült megúsznia, hogy az orosz katonák Szibériába küldjék, illetve, hogy beszervezzék besúgónak. Szól az 1956-os helyi eseményekkel kapcsolatos emlékeiről is.
0:19--születés, gyermekkor, szülei;
2:55--hogyan lett cseléd gyermekkorában, mit dolgozott napszámosként;
6:56--emlékei a Levente Mozgalomról;
9:12--emlékei a II. világháborúról és az orosz katonákról, milyen munkákra akarták beszervezni az oroszok;
26:20--emlékei az 1956-os helyi eseményekről, és unokatestvéréről, aki disszidált;
29:48--véleménye a rendszerváltoztatásról
Interjúalany: Czeller Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. június 30.
Osztályidegen voltam
Hossz: 00:32:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, az osztályidegensége miatt őt ért hátrányokról és arról, hogy a továbbtanulás révén hogyan próbálta meg elkerülni a katonaságot. Beszámol 1956-tal kapcsolatos élményeiről is, amit gimnazistaként élt meg Sopronban.
2:18--gyermekkor, mit éreztek a korabeli politikai légkörből
5:43--elmélei a háború utáni időkről, a második világháborúról
7:30--iskolái, miért nem veszik fel az egyetemre az osztályidegensége miatt
9:31--szülők foglalkozása, az apja üzeme, a németek kitelepítése, hogyan ússzák meg a kitelepítést
12:00--hogyan próbálják meg elkerülni a katonaságot, hogyan sikerült végül továbbtanulnia
15:42--hogyan őrzik a családban a német hagyományokat
18:5--politikai irányultsága miatt milyen hátrányok érik
19:37--emlékei 1956-ról
25:00--házassága, gyermekei, a családi gyűjtemény kialakulása
Interjúalany: Langer György
Felvétel időpontja: 2011. március 30.
