Az interjúalany beszél családjáról, II. világháborús emlékeikről (0:14). Rátér az 1950-es évek terrorjának jellemzésére (5:45), és elmeséli, hogyan próbálták beléptetni a pártba (10:00). Röviden párhuzamot von az NDK-val (12:47), majd az 1956-os forradalomról és a disszidálási hullámról beszél (14:12). Beszél a Kádár-korszak egyházpolitikájáról (20:52), a határőrizetről (23:16), a polgárosodásról (28:24). Végül a rendszerváltoztatást elemzi (30:46).

Az interjúalany beszél családja származásáról (0:08), majd Budapest ostromáról, és arról, hogy előre megálmodta, hogy édesanyja meg fog halni az ostrom során (1:18). Beszél oktatásáról, édesapja eltávolításáról, az undorról, amit a Rákosi-rendszer váltott ki benne, és arról, hogy a munkások is gyűlölték Rákosit (4:11). Szól arról, miként került a jogi egyetemre, ahol a legtöbb barátja zsidó volt, és egyetértettek a rendszer elítélésében. Később az SZDSZ jellegében bekövetkezett változások miatt e barátainak többségével megszakadt a kapcsolata (08:05). Beszél arról, hogy miért csatlakozott a forradalomhoz (11:50), majd arról, hogy milyen tevékenységet folytatott (13:55). Szól a szovjet intervencióról és a forradalmi események folytatásáról, a Márciusban Újra Kezdjük mozgalomról (16:08). Beszél a megszállt Budapest nyomasztó légköréről, az emigráció gondolatáról és letartóztatásának körülményeiről (20:08). Szól arról, miként próbálták meg beszervezni a vizsgálati fogságban (22:40), majd cellatársairól (26:54). Beszél arról, hogy 24 nap után elengedték, és arról, hogy másodszori elvitele előtt mit csinált (28:50). Elmeséli második letartóztatása körülményeit, az ellene felhozott abszurd vádakat, és azt, hogy mindent tagadott, csak azt "ismerte el", hogy 1956 ellenforradalom volt. Később ezt is visszavonta (31:30). Innentől más irányt vett a nyomozás, nem valószerűtlen vádakat akartak rábizonyítani, hanem tényleg ki akarták deríteni, hogy mit csinált a forradalomban. Közben a Fő utcából a Markó utcába, majd Vácra, végül Márianosztrára került (39:30). Beszél másodfokú tárgyalásáról, melynek során mindegyik vádlott enyhébb ítéletet kapott, az indoklás szerint mert "fiatalságuk és műveltségük" magyarázza tetteiket (44:13). Végül a Kádár-korszak bezártságáról szól, és arról, hogy a társadalom sötét alkut kötött Kádár Jánossal, aminek a mai helyzet az egyenes következménye (46:32).

Az interjúalany beszél családjáról, szegény hátteréről (0:25), majd rátér az orvosi egyetemen szerzett tapasztalataira. Sokat kellett tanulnia, de szeretett is tanulni (1:15). Beszél az 1956-os forradalom próbatételéről, és arról, mekkora riadalmat keltettek az orosz katonák (6:00). Egyetlen évfolyamtársa fogott fegyvert, de lebeszélték róla, mert ők az élet védelméért dolgoztak. Az avasi kilátót is látta, hogy kiégett egy orosz bombatámadástól (7:40). Sok lemondásal járt a diploma megszerzése, sokat kellett tanulni, és például nem folytatta eredményes futball-pályafutását, de megérte (10:50). Beszél pályakezdéséről és családalapításáról, valamint szól szeretett feleségéről, aki ráhagyta, hogy elhunyta után tartsa össze a családot (12:28). Szól arról, micsoda megkönnyebbülés volt a Kádár-korszak a Rákosi-rendszerhez képest. Beszél Kádár személyiségéről, ami alapvetően jó lett volna, ám a kommunizmus korrumpálta. Értetlenségét fejezi ki, hogy a poszt-kommunista elit tagjai, Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc miniszterelnökök lehettek (15:35). Beszél a Kádár-kor gazdaságáról, a jó életszínvonalról, de ennek áráról, az 1982-től kezdődő eladósodásról is (20:00). Szól Németh Miklós pozitív szerepéről a kommunizmus utolsó éveiben, valamint a rendszerváltoztatás csalódásairól, és az azt követő évek anomáliáiról, például az egészségügyben is (22:50).