Leírás: 0:00 Kóros községből vitték el őket, mikor ő húsz éves volt, mesél az édesapjáról 5:38 1950. június 23.-án rendőrökkel telepítették ki őket, fél órát adtak nekik a pakolásra 9:08 bevagonírozták őket, Pécsig mentek, ahol átvették őket az ávósok, és Lenin-tanyára vitték a kitelepítetteket 13:20 mikor oda kerültek, még nem voltak barakkok, ezért egy birkahodályban helyezték el őket, majd cukorrépaföldeken dolgoztak 21:25 volt olyan társuk, akit a rendőrség veréssel vallatott, de az édesapját büntetésből egy másik táborba küldték 26:02 az alapvető tisztálkodási feltételeket sem biztosították nekik, nagyon szűk helyen aludtak 29:35 a vallásgyakorlásra a későbbiek folyamán volt lehetőség 31:54 a vasárnap is munkanap volt, télen voltak szabadnapok 33:50 híreket és leveleket a későbbiek folyamán kaphattak, a szabadulásról is közvetve értesültek 37:42 a tábori élet apróbb örömeit idézi fel 42:02 számára az volt a legnehezebb, hogy a legszebb fiatalkorát elvették a kitelepítéssel 43:00 1956-ban mehettek először haza, addig más faluban laktak egy kamrában, a házukban akkor a tanácselnök lakott, de az édesapja asztalosműhelyét vissza tudták szerezni, és ott laktak 45:17 ötezer forint kárpótlást kaptak 45:45 a tábori élet a későbbi munkahelyeken jelentett hátrányt