Interjú

Gyűjteményhez ad
internálás
osztályharc
Rákosi-korszak
'50-es évek
Hortobágy
át- és kitelepítések

"Hortobágyról zokog a szél, de csak szenvedésről beszél"

2762 megtekintés

Hossz: 00:48:00
Leírás: 0:00 Kóros községből vitték el őket, mikor ő húsz éves volt, mesél az édesapjáról 5:38 1950. június 23.-án rendőrökkel telepítették ki őket, fél órát adtak nekik a pakolásra 9:08 bevagonírozták őket, Pécsig mentek, ahol átvették őket az ávósok, és Lenin-tanyára vitték a kitelepítetteket 13:20 mikor oda kerültek, még nem voltak barakkok, ezért egy birkahodályban helyezték el őket, majd cukorrépaföldeken dolgoztak 21:25 volt olyan társuk, akit a rendőrség veréssel vallatott, de az édesapját büntetésből egy másik táborba küldték 26:02 az alapvető tisztálkodási feltételeket sem biztosították nekik, nagyon szűk helyen aludtak 29:35 a vallásgyakorlásra a későbbiek folyamán volt lehetőség 31:54 a vasárnap is munkanap volt, télen voltak szabadnapok 33:50 híreket és leveleket a későbbiek folyamán kaphattak, a szabadulásról is közvetve értesültek 37:42 a tábori élet apróbb örömeit idézi fel 42:02 számára az volt a legnehezebb, hogy a legszebb fiatalkorát elvették a kitelepítéssel 43:00 1956-ban mehettek először haza, addig más faluban laktak egy kamrában, a házukban akkor a tanácselnök lakott, de az édesapja asztalosműhelyét vissza tudták szerezni, és ott laktak 45:17 ötezer forint kárpótlást kaptak 45:45 a tábori élet a későbbi munkahelyeken jelentett hátrányt
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Bonyár Jenőné (Debreczeni Julianna)
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Kórós, 1929
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. március 19.
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, az I. világháborúról, például arról, hogy a megszálló románok egyszer rájuk lőttek, mert a tetőről figyelték a bevonlásukat (0:24). Szól arról, hogy a két világháború között végezte iskoláit (7:10), majd ács édesapjának segített és egy repülőgépgyárba került (9:00). Szól az ottani mindennapokról, a repülőgépekről (11:30). Beszél arról, hogyan kezdett Európa háborúba sodródni, hogyan helyezték át többször is (20:15). Elmeséli, hogy Erdély visszavételekor egy fiatal pilóta öngyilkos lett, amikor Romániában ért földet (23:13). Szól a II. világháborúról, a katonai áttelepítésről, a háborús hétköznapokról és a csodafegyver propagandájáról (26:30). Elmeséli, miként esett Németországban hadifogságba, miként találkozott Jénában a feleségével, hogyan költöztek haza és szereztek lakást, miután rájöttek, hogy a sajátjukat már elfoglalták (31:00). Szól arról, hogy a háború után aknaszedőként alkalmazták, mert "nyugatos, horthyista" volt. Később felvették az új hadseregbe, de ott a besúgók miatt állandó rettegésben élt (34:15). Végül az 1951-es tisztogatások során leszerelték (37:50).
Interjúalany: Vanka Imre
Felvétel időpontja: 2011. január 12.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél a gyerekkoráról (0:59), a bombázásokról, második világháborús emlékeiről, a szovjet csapatok megérkezéséről, az óvóhelyről (2:24), 1919-es kommunisták által elkövetett gyömrői gyilkosságokról (10:28), az áldozatok hozzátartozóinak rendszerváltoztatás utáni kártérítéséről, egy emlékmű felállításának tervéről (28:38), a leventeoktatásról (31:55), a katonaságról (34:41), az úttörőmozgalomról, táboroztató tevékenységéről (36:50).
Interjúalany: Borbás Ottó
Felvétel időpontja: 2010. november 25.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél családjáról és a két világháború közötti oktatásról (0:35), majd rátér a népi írókkal való kapcsolatára, fiatalkori baloldali gondolkodására (06:25). Szól az iskola államosításáról (10:22) és arról, hogyan lépett be a Nemzeti Parasztpártba (11:52). Beszél a népi kollégiumok alapításáról (17:36), működéséről (21:28), majd a megszüntetésükkel kapcsolatos vitákról (24:38). Szól a beszolgáltatásokról (26:00), elmesélve, hogyan vett részt ő is bennük (29:25). Beszél a hatvanas évek kulturális fellendüléséről (37:48), és végül a rendszerváltoztatásról (39:20).
Interjúalany: Fercsik Mihály
Felvétel időpontja: 2011. február 18.