Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
bányászat
deportálás
katonaság
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Szovjetúnió
szovjet megszállás
láger
kollektivizálás

Minket, magyarokat is vittek

2270 megtekintés

Hossz: 00:37:00
Témakörök: GULAG/GUPVI
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogy milyen előzmények után deportálták a szovjetek (0:10), milyen lakhelye volt a lágerben (4:03), milyen volt az élelmezés (5:22). Elmondja, hogy harmadik nap a bányába vitték ki dolgozni (6:05), később a kőbányába (8:09), majd egy másik lágerbe vitték őket, ahol könnyebb munkákat végzett (10:43). Beszél arról, hogy mire volt elég a lágerben kapott fizetés (14:05), hogyan jutott végül haza (24:00), hogyan kezdte újra az életet (28:19). Elmondja, hogy katonának is behívták (29:46), majd mezőgazdasági munkával foglalkozott (31:13), később kollektivizálták a földeket (31:45). Elmeséli, hogy előfordult, hogy macskát vagy kutyát ettek a lágerben (32:50), végül beszél a testvérei sorsáról (33:58).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Schlakter István
Interjúalany lakhelye: Kálmánd
Interjúalany született: Kálmánd, 1927
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. június 27.
Felvétel helyszíne: Kálmánd

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:51:00
00:00 -01:50 Család 00:51-03:14 Gyerekkor 03:15 - 06:31 Második világháború 06:32- 14:25 Általános iskola 14:26- 15:36 Munkalehetőség 15:37 -23:26 Katonaság 23:27 -29:33 Budapesti élet 29:34- 32:51 Tanulás munka mellett 32:52 – 46:04 Életkörülmények, kultúra 46:05 – 49:55 Kádár-korszak 49:56 – 50:58 Rendszerváltoztatás 50:58 - 51:42 Nyugdíjas évek
Interjúalany: Göncz Elemér
Felvétel időpontja: 2011. június 24.

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél a gyerekkoráról (1:02), tanulmányairól, pályakezdéséről (3:33), a Csurgón végzett tanítói munkájáról a 80-as években (10:43), az elmaradt rendszerváltoztatásról (20:54), arról, hogy pap nagybátyját elhurcolta az ÁVH (25:12).
Interjúalany: Hirka Monika
Felvétel időpontja: 2010. november 16.

Hossz: 00:36:00
Fuchs József, 81 éves, nyugdíjas, orosz szakos tanár egy szegény sváb családba született Szendehelyen. Édesanyja belépett a Volksbundba, ezért a szovjet csapatok elől Németországba menekültek. Ott érte a háború vége, tanúja volt az amerikai megszállásnak. Innen önként hazatértek, de ezt megbánta, és a kitelepített svábokkal illegálisan visszaszökött Németországba. Ott próbált dolgozni, majd miután az anyagi helyzete némiképp stabilizálódott, hazajött, hogy testvéreit segíthesse. Bekapcsolódott a háború utáni "cserekereskedelembe". 03:30-ig a család bemutatása; 03:30-06:00 német toborzás a svábok körében; 06:00-08:30 szlovák-magyar viszony; 08:30-09:00 édesanyja belép a Volksbundba; 09:00-09:50 menekülés; 09:50-12:50 élet Németországban; 12:50-18:40 amerikai megszállás; 18:40-22:20 az orosz nyelv tanítása; 22:20-25:46 hazatérés Németországból; 25:46-26:35 visszaszökés Németországba a kitelepítettekkel; 26:35-31:48 munkahelyek; 31:48-34:30 hazatérés, vizsgálóbizottság; 34:30-36:13 cserekereskedelem.
Interjúalany: Fuchs József
Felvétel időpontja: 2010. december 08.