Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
bányászat
deportálás
katonaság
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Szovjetúnió
szovjet megszállás
láger
kollektivizálás

Minket, magyarokat is vittek

2230 megtekintés

Hossz: 00:37:00
Témakörök: GULAG/GUPVI
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogy milyen előzmények után deportálták a szovjetek (0:10), milyen lakhelye volt a lágerben (4:03), milyen volt az élelmezés (5:22). Elmondja, hogy harmadik nap a bányába vitték ki dolgozni (6:05), később a kőbányába (8:09), majd egy másik lágerbe vitték őket, ahol könnyebb munkákat végzett (10:43). Beszél arról, hogy mire volt elég a lágerben kapott fizetés (14:05), hogyan jutott végül haza (24:00), hogyan kezdte újra az életet (28:19). Elmondja, hogy katonának is behívták (29:46), majd mezőgazdasági munkával foglalkozott (31:13), később kollektivizálták a földeket (31:45). Elmeséli, hogy előfordult, hogy macskát vagy kutyát ettek a lágerben (32:50), végül beszél a testvérei sorsáról (33:58).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Schlakter István
Interjúalany lakhelye: Kálmánd
Interjúalany született: Kálmánd, 1927
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. június 27.
Felvétel helyszíne: Kálmánd

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:49:00
Dr. Bertha Árpád 0:00 családi háttér, édesapja lelkész majd földműves volt, édesanyja háztartásbeli 3:22 egyetemi emlékei, kis kitérő után Budapestre vették föl 9:10 úttörő emlékeiről mesél 10:32 később a tanácsnál dolgozik, majd ismét tanít 17:25 felmerült, hogy az evangélikus egyház visszakaphatja az iskoláit, a Fasori Evangélikus Gimnázium mintájára 20:00 elvállalja az újrainduló iskola igazgatói posztot, mesél az újrakezdés idejéről, (25:42 még a taxisblokád is közbeszólt egy budapesti látogatáskor), és számos, annak kapcsán felmerülő kérdésről 35:58 néhány tanár elment a váltás után, de a nagy többség maradt; az elvárás az iskolával szemben az eredményesség volt 44:30 az elsős diákok felekezet szerinti hittanra jártak, a hitoktatás megszervezése hitoktatók hiányában nem volt egyszerű
Interjúalany: dr. Bertha Árpád
Felvétel időpontja: 2011. január 14.

Hossz: 00:26:00
0:00 gyermekkor, családi háttér, látja a Jugoszláviába bevonuló német csapatokat 2:29 1944-ben Marcaliig nyomultak előre a szovjet csapatok, sokáig a környéken maradt a front, hozzájuk egy német csapatot telepítettek be, az ő falujuk is kapott a bombázásból 5:14 1945 húsvétján jelentek meg az első orosz katonák, a frontkatonák nem maradtak sokat, hanem egy szállítóegység telepedett be a faluba, és mindent elvittek, amit tudtak 8:04 édesapját 1942-ben besorozták, mesél az apja katonaélményeiről, édesapja látta Horthy István utolsó légi útját, a szovjetek doni áttörése elől gyalog jött haza 15:14 amíg édesapja távol volt, addig neki és a nagyapjának kellett ellátni a környező földekkel járó munkát 19:04 már 1946-tól kötelező volt a beszolgáltatás 20:59 a TSZ-t mindenki kétkedve fogadta a hatvanas években, mert ’56 után volt egy könnyebb időszak a gazdálkodók számára, be kellett állni a TSZ-be, ami eleinte nehéz volt, de később jobban működött 23:15 ő is dolgozik a TSZ-nek 23:37 a TSZ megszűnése után egy kisebb szövetkezet alakult, pártoló tagként maradt az új szövetkezetben
Interjúalany: Tóth-Mihály Árpád
Felvétel időpontja: 2011. március 10.

Hossz: 00:28:00
0:00 1956. október 23.-án véletlenül volt Budapesten, a nagymamáját kísérte Győrbe, mikor vissza akartak térni Pesterzsébetről a központba, már tömegek voltak az utcán, és hírek jártak a műszaki egyetemisták tüntetéséről 2:17 délután elmentek moziba, de az előadás alatt már lövéseket hallottak, szóltak nekik, hogy lőnek a rádiónál, ezután általános zűrzavar kezdődött, nekik a forradalom hétköznapjai abból álltak, hogy kenyérért, krumpliért álltak sorba 5:25 november harmadikán egy miskolci vonattal hazautazott, mert a felnőttek féltették, másnap hajnalban hallotta Nagy Imre beszédét, ezt követően még nem tudott minden nap dolgozni, de később a helyzet konszolidálódott 11:18 1956 előtt nem tanulhatott tovább, mert az édesapja kulák volt, de sikerült végül gyógyszerész-technikusi tanfolyamot végzett 19:49 orvos-írnok lett később, felidézi ezt az időszakot 21:10 a nyolcvanas években végezte ez az általános egészségügyi szakiskolát 23:59 a honvédséghez került ezek után egészségügyesként
Interjúalany: Tóth Tiborné
Felvétel időpontja: 2010. december 10.