Leírás: Az interjúalany beszél a felvidéki magyarság két világháború közötti nehéz helyzetéről (0:25), a második világháborús mindennapokról (4:29), Pozsony bombázásáról (5:31), arról, hogy édesapját a Szovjetunióba hurcolták az oroszok (6:57), a család többi részének pedig el kellett hagynia a Tátrát (7:19), az interjúalany ekkor döntötte el, hogy Pestre költözik (7:44), akit 1946-ban a család is követett (9:43). Mesél arról, hogy minden hadifogolyvonathoz kimentek a Nyugati pályaudvarra, és egyik nap megjelent az édesapja is (10:32). Az interjúalany beszámol arról, hogyan lett zenész (11:42), arról, hogyan telepítették ki Pestről 1951-ben Kálkápolnára, ahol keményen kellett dolgoznia (13:24). Visszatért a szüleihez, majd megkapta a katonai behívóját, de sikerült elintézni, hogy ne kellejen bevonulnia, ugyanis felvették egyetemre ének-zene és szlovák szakra (16:40). Elmeséli, hogy egy kultúrház igazgatója lett (20:30), hogyan segített a Magyar Íjász Szövetség megalapításában (21:52). Beszél az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (24:18), arról, hogy öccse is részt vett a harcokban, majd kivándorolt az USA-ba (29:34). Elmondja, hogyan került a Magyar Rádióhoz, majd rádiós pályafutását részletezi (30:14). Kitér az eMeRTon-díj megalapítására, a beatzene támogatására, a párttal kapcsolatos konfliktusaira (39:56).