00:30 - család, gyerekkor, szülők foglalkozása; 05:55 - milyen emlékei vannak iskolás éveiről, melyeket Battonyán és Makón töltött (Battonya, Makó); 07:27 - főiskolás évei, a sport szerepe életében; 14:05 - milyen munkahelyei voltak eddig; 18:30 - milyen lehetőségei voltak a szórakozásra, üdülésre; 20:50 - milyenek voltak a korabeli építőtáborok; 21:30 - milyen elvárásokkal kellett megküzdenie az előző rendszerben betöltött vezető pozíciójában; 23:15 - hogyan működött a Múzeum baráti kör; 23:45 - milyen emlékei vannak az 1956-os forradalomról; 30:00 - hogyan hatott életére a rendszerváltoztatás;

A riportalany középparaszti családból származik (0:05). A második világháborúban tanyájukon megfordultak a németek és az oroszok is (1:58). Szól az ötvenes évek mezőgazdasági terrorjáról és életkörülményeiről (5:13), majd elmeséli, hogyan vett részt gimnazistaként a hajdúböszörményi felvonuláson 1956-ban (8:26). Szól a megtorlásról és a disszidálásról, valamint 1956 hatásáról az iskolai életre (13:00). Beszél arról, hogy a középiskolai és a felsőoktatási felvételinél hogyan bántak az osztályidegenekkel (17:28). Az NDK-ban tett látogatásairól, az ottani élethelyzetről, a német megosztottságról is beszél (25:15). Végül a tanári hivatásról, a mozgalmi életről, az érettségiztetésről, a hétköznapi szocializmusról szól (30:30).

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, származásáról (0:06), majd rátér oktatására, különös tekintettel a négy nyelv oktatására és a nyelvoktatás hiányosságaira (1:40). Szól a háború utáni ujjáépítésről, az orosz katonák pusztításának eltüntetéséről (6:58). Szól arról, hogy kiszökött Bécsbe filozófiát és nyelvészetet tanulni (9:35), majd arról, hogy idegösszeroppanást kapott és emiatt hazaszökött az akkor már leereszkedett vasfüggönyön keresztül (11:28). Megemlíti a szerzetesrendek feloszlatását (14:15), majd beszél arról, hogy miként felvételizett magyar-német szakra, és arról hogy költő akart lenni, de már az egyetemen rájött, hogy a kommunista rendszerben ez kizárt (15:05). Elmeséli, hogy két értesítőt kapott, az egyikben felvették, a másikban nem, s ez utóbbit elégette. Elmondja, hogy 1951-ben tisztogatások voltak az egyetemen, és őt is majdnem kitették, mert kiderült, hogy élt Ausztriában (18:15). Szól az egyetemi magyar oktatás ideologikus és korlátolt jellegéről (22:35), majd első munkájáról a Kandóban (25:15). Szól arról, hogy az egyetemi előadásokon is felállva kellett tapsolni, ha Rákosi neve elhangzott (28:14), majd szól családalapításáról és arról, hogyan éltek meg pedagógusi fizetéséből (29:40). Az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeit is elmeséli: látta, ahogy katakombák után kutatnak a Köztársaság téren, illetve lemondatták a Kandó igazgatóját. Szól arról, hogy a felesége éppen ezekben a napokban szülte harmadik gyermeküket, illetve arról, hogy orosz nyelvű röpcédulákat terjesztett a szovjet katonák körében (34:15). Beszél a tanítás újraindulásáról és elmeséli, hogyan segített egy diákjának megkeresni a biológiai apját (39:26). Végül arról szól, hogy miként jelentették fel rendszerellenes oktatási tevékenysége miatt, hogyan távolították el és került a Hungária Vegyiüzembe mérgező anyagot pakolni (41:45).