Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
párttitkár
Kádár-korszak
Hit Gyülekezete

Jó döntések után jön az áldás

2659 megtekintés

Hossz: 00:30:12
Témakörök: egyházak
Leírás: Az interjúalany édesapja rendőr volt a Rákosi-korszakban, mégis ragaszkodott a templomi esküvőhöz. Vallásos háttere miatt az interjúalany is templomba járó fiatal lett, de az iskoláiban nem szenvedett emiatt hátrányt, mert neve előtt mindig ott volt az „F”, miszerint fizikai munkások gyermeke. Ez nagy előnyt jelentett az egyetemi felvételi kérelem elbírálásakor is. Fiatalon ment férjhez; férje meggyőződéses kommunista volt, katonatisztként egy egyetemi tanszéken tanított. Amikor az interjúalany elsőszülött lányukat hittanra kezdte járatni, férje elöljárói a válást javasolták, de ő kitartott a felesége mellett, s leszerelt. Az interjúalany a rendszerváltoztatás időszakában került kapcsolatba a Hit Gyülekezetével, aminek tagja is lett. 0:3--születése, milyen volt a családja viszonya a valláshoz, milyen vallásos neveltetésben részesült; 3:31--milyen nehézségei voltak akkoriban a hívő embereknek, amikor a hitüket akarták gyakorolni; 7:8--milyen hátrány éri az interjúalanyt a vallásossága miatt és hogyan távolodott el a vallásos élettől; 8:40--házassága, milyen gondjai adódtak abból, hogy szerette volna megkeresztelni a gyermekeit; 19:38--hogyan találkozott a Hit Gyülekezetével; 26:9--mit szólt a családja a megtéréséhez
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Oroszné Kosik Gabriella
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1955
Interjúalany foglalkozása: konduktor-gyógypedagógus
Felvétel időpontja: 2011. január 19.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél arról, hogyan fogadta 18 évesen a második világháború kitörését (0:11), majd arról, hogyan élt túl éppenhogy egy légitámadást (1:50). Szól arról, hogy bemérőként hogyan segítette a tüzérség munkáját (5:10), valamint arról, hogyan vitték Budapestre, és hogyan kezdődött meg a főváros ostroma, és miként esett orosz hadifogságba (8:08). Szól kifosztásáról, a szovjet katonák viselkedéséről (12:52). Visszatér Budapest ostromára, a kitörési kísérlet tragédiájára (17:04). Szól arról, hogyan vitték ki a Kaukázusba hadifogolyként (19:15), és arról, hogy milyen kevés élelem mellett mennyit kellett dolgozni (21:50). Beszél arról, hogy mikortól tudott kapcsolatot teremteni családjával, akikkel kölcsönösen halottnak hitték egymást (23:20). Beszél hazatéréséről 1947 nyarán, a kommunistákra való kötelező leszavazásról (27:05), majd arról, hogy mivel foglalkozott hazatérése után (30:50). Végül családjuk kulákká nyilvánításáról, a szövetkezetesítésről, valamint a hit és a kommunizmus összeférhetetlenségéről szól (31:55).
Interjúalany: Horváth Molnár István
Felvétel időpontja: 2011. április 02.

Hossz: 00:34:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:29), szüleiről, gyerekkoráról (3:56), tanulmányairól (6:12), a II.világháborúról, a helyi zsidók deportálásáról (9:35), a Rákosi-korszak terrorjáról, arról, hogy nem vették fel sehova gimnáziumba (11:23). Érinti az 1956-os forradalmat, a hatvanas évek légkörét (13:08), tudományos pályájáról (15:02), kutatásairól (18:25), oktatói tevékenységéről, külföldi útjairól (23:36), publikációiról (26:50), legjelentősebb munkáiról (28:30), kitüntetéseiről (29:45).
Interjúalany: Öllős Géza
Felvétel időpontja: 2011. április 20.

Hossz: 00:31:23
Az interjúalany mesél a Horthy-korszak iskolájáról, az itt zajló vallási nevelésről, majd elmondja, hogy SAS-behívója kézhezvétele után milyen viszontagságos módon került ki Dániába, majd onnan hogyan került haza. Végül szól a háború utáni újjákezdés nehézségeiről is. 0:25--születés, család, iskolái; 2:17--a gimnáziumban hogyan zajlott a vallási nevelés; 5:30--hogyan változott az osztály létszáma 1941-ben, a hadapródiskola beindulásával; 6:11--hogyan teszik le az érettségit a II. világháború alatt; 8:11--milyen feladatokat végzett miután megkapta a SAS-behívóját; 12:1--hogyan jutottak el Ausztriába, majd innen Dániában; 14:19--hogyan jutottak el egy német táborba, és milyen szolgálatot kellett itt teljesítenie; 17:52--hogyan jutott el az Atlanti-falig és hogyan érintette őket a háború vége; 19:37--milyen volt a különböző fogolytáborokban, ahová zárták őket; 25:0--hazatérése a fogságból, milyen körülmények között kezdik újra az életet itthon a háború után
Interjúalany: Dr. Mohay András
Felvétel időpontja: 2011. február 09.