Interjú

Gyűjteményhez ad
Rákosi-korszak
prágai tavasz
kmk
egyetem
Kádár-korszak
pályaválasztás
újjáépítés
továbbtanulás
földosztás
'50-es évek
katonaság
hétköznapi kommunizmus
1956
egészségügy
Nagy Imre
Mindszenty József
úttörőmozgalom
Szabad Európa Rádió
oktatás

Diákévek diktatúrák idején

2295 megtekintés

Hossz: 00:44:00
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, budapesti és leányfalusi gyökereiről (0:20), majd rátér a háború utáni Budapestre, a megszaporodott foghíjtelkekre és a patkányokra (1:08). Szól osztályfőnökéről is, aki kiváló pedagógus volt, és aki egy akna szétszerelése közben vesztette el a lábát a háború után (3:22). Beszél az úttörőmozgalomról, arról, hogy milyen lelkesen vett benne részt, és arról, hogy az indián örs tevékenysége volt az egyik dolog, ami a régi kultúrák tanulmányozása iránt felkeltette érdeklődését (5:18). Szól arról, hogy egy májgyulladás következtében egy időre abbahagyta az úttörő táborokba járást (8:15), valamint arról, hogy nem volt élelmiszerhiány a boltokban (9:30). Beszél 1956-os élményeiről, arról, milyen szépnek tűntek a lövedékek az égen, és arról, hogy leszidták, amiért tizenegyévesen elment otthonról körbenézni a városban (12:10). Arról is szól, hogy a Szabad Európa Rádió olyan híreket terjesztett, hogy ég a Parlament, pedig nem égett. Mindszenty József beszéde nem tetszett neki, mert a földreform visszafordítását már ennyi politikai tapasztalattal is elítélendőnek tartotta (15:25). Az ő környezetében nem hittek abban, hogy a Nyugat segíteni fog (20:10). Szól arról, mikor kezdték el újra az iskolát, milyen gondokat okozott, hogy az orosz helyett németet tanultak egy ideig, valamint arról, hogy mindig tisztelegnie kellett egy rigorózus tornatanárnak (20:35). Beszél arról, hogy érettségi után nem vették fel, mert a korábbi bizonyítványai nem voltak jók. Így besorozták a hadseregbe, ahol úgy tervezte, latint fog fordítani, de hamarosan rájött, hogy ennyire nem különcködhet a honvédségnél (26:40). Beszél arról, milyen büszke volt, hogy a szolgálat után felvették az ELTE latin-magyar szakára, és arról, hogy másodévben a magyart régészetre cserélte (34:25). Szól arról, milyen visszhangja volt az 1968-as eseményeknek az egyetemen, és arról, hogy a bölcsészkar mindig a legfogékonyabb a politikai változásokra (37:00). Szól az Eötvös Collegiumról, a hátránnyal induló, de nagyon tehetséges fiatalok felkutatásáról, és arról, hogy miképp lett ő is szakkollégista (38:55). Végül arról szól, hogyan lehetett a kései Kádár-koszakban megélni régészként (42:10).
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Redő Ferenc
Interjúalany lakhelye: Leányfalu
Interjúalany született: Budapest, 1945
Interjúalany foglalkozása: régész
Felvétel időpontja: 2010. december 11.
Felvétel helyszíne: Leányfalu

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 01:03:00
Az interjúalany 1930-ban született Kunhegyesen. Beszél családjáról, származásáról. Nagyszülei Horthy Miklós szüleinek voltak szomszédai. (03:04) Délvidék visszatérése után (1941) a család visszaköltözött a Zomborba (Bácska), ahonnan az apa származott és ahol újra állást kapott. Itt éltek 1944 októberéig. Az utolsó vonattal jöttek vissza, amivel a teljes hivatali gárda is. Sok szerbet, akik együttműködtek a magyarokkal, kivégeztek a partizánok. Beszél a Délvidéken kialakult harcokról, a család bajai letelepedéséről. (10:02) Részletesen beszél a cserkészetről, a törvényekről, elvekről. 4. elemiben csatlakozott a cserkészekhez. Zomborban is aktív cserkészmozgalom volt a terület elveszítéséig. (13:32) A világháború végén nehezen zajlott az oktatás, össze kellett vonni az osztályokat, ideiglenes tantermek voltak, mivel az iskolák többségéből hadikórházat alakítottak ki. (16:48) 1948-ban érettségizett. Mivel barátaival együtt nem léptek be egyik kommunista mozgalomba sem és korábban cserkészek voltak, 1951-ben behívták őket munkaszolgálatra. Az interjúalanyt laktanyaépítésre vezényelték. (23:18) A második laktanya építésekor, több hónap után kapott Karácsonykor pár nap szabadságot. Később javult a helyzet, villanyszerelőként társaival már felügyelet nélkül dolgozhatott. Két év után térhetett haza. (28:50) 1951-es behívásáig titokban szervezte a cserkészetet. Munkaszolgálata alatt koncepciós perekkel próbálták teljesen ellehetetleníteni a bajai cserkészeket. A cserkészek a Horthy-korszakban egyszerre kaptak lelki- és (fél)katonai kiképzést is. Kiemeli Teleki Pál cserkésszervező tevékenységét és az 1933-as gödöllői jamboreet. (37:24) 1951-ig a "föld alatt", egyenruha és jelvények nélkül, de sikeresen működött a bajai cserkészcsapat. (38:46) 1953-as leszerelése után az interjúalany vízhordalékmérő vállalatnál helyezkedett el, majd a betonútépítőhöz került. (40:20) Az 1956-os forradalom Mezőkövesden érte. Elindult munkatársaival Budapestre, de egy szovjet katonai hadoszlopba ütköztek. Bezárták őket és készültek a kivégzésükre, amikor elkezdték az oroszok a kivonulást és elengedték a munkásokat. Az interjúalany nem is hitte volna, hogy elbukhat a forradalom. (43:22) A szabadságharc leverése után el akarták fogni, de értesült róla, hogy keresik, menekülnie kellett Jugoszláviába, ahol a szerbek elfogták. Beszél a Jugoszláviában uralkodó körülményekről, folyamatos átszállításairól, dolgoztatásáról. Végül Franciaországba sikerült utaznia. (54:20) Beszél Franciaországi munkájáról, életéről. Elmondja, hogyan ismerkedett meg már kint élő magyarokkal. (58:56) Rövid idő után az NDK-ba került, ahol cipőgyárakban dolgozott, majd több mint 30 éven keresztül teherautósofőrként dolgozott. (01:00:04) Haza nem jöhetett, 1961-ben tudott először apjával Bécsben találkozni. A rendszerváltoztatás után visszakapta magyar állampolgárságát is, azóta mindkét országban lakik. (01:03:34)
Interjúalany: Tárkányi Tibor
Felvétel időpontja: 2011. április 27.

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany bemutatja családját (0:10), majd szól oktatásáról (1:50), és arról, hogy édesapját kulákként, beszolgáltatási vétségek miatt internálták, megsérült, őneki pedig alá kellett írnia, hogy lemond a földekről (3:50). Szól arról, hogyan került megbízhatatlanként katonai munkaszolgálatra, majd hogyan jutott el mégis a fegyveres huszárságig (13:46), sőt, még a politikai foglalkozásokat is ő tartotta (21:10). Mikor megszűnt a huszárság, katonai iskolába került lovásznak (21:55). Mikor az egyik katona elszökött az egyik lóval udvarolni, az összes lovászt a Kilián-laktanyába helyezték (25:00), ahol nagy harc volt az 1956-os fforradalom során (26:00). Végül egy lovasbalesetet mesél el (27:00), az interjút pedig fogalommagyarázat zárja (28:30).
Interjúalany: Záhonyi Mihály
Felvétel időpontja: 2011. február 25.

Hossz: 00:53:00
00:00-00:53 Születési idő, hely, család. 00:54-11:40 Iskolai élet, diák csínyek, idegennyelv tanulás. 11:41-17:53 Levente képzés (katonai képzések).17:54-19:02 Szőnyegbombázás Egerszegen. 19:03-21:08 Háború utáni élet. 21:09-27:46 Deportált zsidók Zalaegerszegen. 27:47-30:03 NDK és NSZK közötti különbség. 30:04-34:17 Sport, müncheni olimpia. 34:18-39:39 '56-os forradalom eseményei Pesten, rádió ostroma. 39:40-40:39 Forradalom utáni megtorlás, téeszesítés (földelvétel). 40:40-42:36 Rákosi és Kádár korszak. 42:37-46:08 Első munkahely, erdészet, autóvásárlás. 46:09:47:43 Első budapesti fizetés. 47:44-50:24 Szórakozási lehetőségek. 50:25-50:13 Lőszergyár. 52:14 Első tévé.
Interjúalany: Bálizs József
Felvétel időpontja: 2011. február 02.