Interjú

Gyűjteményhez ad
légitámadás
Jugoszlávia
Joszip Broz Tito
szovjet megszállás
privatizáció
II. világháború
szövetkezetek
zsidóság
óvóhely
TSZ
'50-es évek
rendszerváltoztatás
jegyrendszer
bunker
kereskedelem
katonaság
határőrség
gettó

Egy kereskedő a szocializmusban

2430 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Leírás: Az interjúalany beszél a II. világháborúról, a Zagyva-híd felrobbantása után menekülő németekről (0:32). bBeszél arról, hogyan kellett tüzet oltania és halottakat szállítania a bombázások után. Egy-két konkrét esetet is megemlít, amikor sokan meghaltak (4:35). Szól a zsidók elhurcolásáról, saját zsidó főnökéről és az antiszemitizmus érthetetlenségéről (7:20). Szól arról, hogyan indult meg a cserekereskedelem a szovjet megszállás után, és arról, hogyan lett kereskedő (12:03). Szól katonai szolgálatáról (15:50), és arról, hogy egy jugoszláv-magyar határvilongás során mennyi bajtársa veszett oda (18:50). Szól arról, hogy tisztiiskolára akarták küldeni, de inkább a kereskedelmet választotta és a Csemegekereskedelmi Vállatnál kezdett dolgozni, ami a Julius Meinl utódja volt. Szól az ellátásról, a különlegességek, déli gyümölcsök és tőkehús beszerzéséről (19:40). Szól arról, hogy 1956-ban más boltosokkal összefogtak a fosztogatások elkerülése végett, és azért, hogy mindenki nyitva tartson (23:12). Beszél az árakról és arról, hogy kinek volt nagyobb keresete a Kádár-korszakban (24:22). Szól arról, hogy miként töltötte fel az árut naponta (29:00), valamint arról, hogy hogyan szűntek meg a munkalehetőségek és szűnt meg az ipar a 80-as években (33:20). Arról is beszél, hogy miként nyitottak Ulánbátorban vágóhidat, és hogyan látta megrökönyödve, hogy a mongol leányok a birkafaggyút használták dezodor gyanánt. Moszkvában is két üzletük nyílt (35:10). Végül a rendszerváltoztatás következményeiről, a Julius Meinl visszatéréséről beszél (37:15).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Nagy István
Interjúalany lakhelye: Hatvan
Interjúalany született: Hatvan, 1927
Interjúalany foglalkozása: üzletvezető
Felvétel időpontja: 2011. június 15.
Felvétel helyszíne: Hatvan
Interjút készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany a II. világháború előtt a mezőgazdaságban dolgozott. A háború alatt besorozták katonának és Székelyföldre került kiképzésre, ahol a szovjet csapatok bekerítették őket. Csengeren, Poprádon, Sopronon keresztül menekültek előlük, majd végül fogságba estek. Ezt követően két évet töltött hadifogságban a Szovjetunióban. Részletesen mesél az itteni körülményekről, az itt végzett munkákról. 0:21--születés, iskolák, szülei, munkájuk; 2:3--első munkái gyermekként; 7:50--hogyan vonult be 1943-ban, milyen pozíciót tölt be a katonaságban, milyen harcokban vett részt, hogyan estek végül fogságba; 15:00--milyen volt a fogság, milyen különféle fogolytáborokba került; 22:00--hogyan jutott haza a hadifogságból, fogolytársai; 25:10--milyen körülmények voltak a fogolytáborban, mit dolgoztak, mit ettek, hol tisztálkodtak; 36:28--mi történt amikor hazakerült a fogságból, milyen munkákat végzett, hogyan lesz molnár belőle
Interjúalany: Jakab Sándor
Felvétel időpontja: 2011. június 09.

Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél a leventemozgalomról (1:26), majd II. világháborús tapasztalatairól, az orosz katonák elől való menekülésről (2:54). Később rátér a háború utáni évekre, az ötvenes évek mindennapjaira (16:50). Végül a Kádár-korszakot és a rendszerváltoztatást említi (27:32).
Interjúalany: Kovács Mihály
Felvétel időpontja: 2010. július 01.

Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél II.világháborús emlékeiről (0:22), édesapja és húga betegségéről (16:03), édesapja nyugdíjának elvételéről és bátyja többéves börtönbüntetéséről (18:58), a zsidók deportálásáról (20:35), gyerekei hittantanulásának megakadályozásáról (23:40), a háború utáni „cipőproblémákról” (24:40), a Kádár-korszakról, felvonulásokról , szocialista ünnepségekről (26:28), arról, hogy férjét érték hátrányok pártba való belépésének elmaradása miatt (29:46), az egészségügy helyzetéről a Kádár-korszakban (31:03), a korszak szórakozási lehetőségeiről (32:07), a tartós fogyasztási cikkek megjelenéséről a családban (33:23).
Interjúalany: Jobban Gyuláné
Felvétel időpontja: 2011. április 14.