Az interjúalany beszél gyermekkoráról és oktatásáról a Debreceni Református Kollégiumban (0:25). Feleleveníti II. világháborús emlékeit, a debreceni tankcsatát, illetve az orosz katonák erőszakoskodását (3:30). Külön szól arról, hogy kétszer is el akarták vinni málenkij robotra, de végül megmenekült (06:20). Visszatér iskoláira (9:04), kiemelve a szakérettségisek szerepét (10:30). Tanárként Debrecenben (12:26), majd Sopronban helyezkedett el, s utóbbival kapcsolatban szól még a "kuruc-labanc" kulturális különbségről is (14:35). Beszél az általa szervezett és országossá növekedett fizikaversenyekről (17:25), majd arról, hogy mennyiben volt hátrány a kommunizmus ideje alatt egyházi iskolában tanítani (19:13). Szól arról, hogy miként maradhatott meg egy-két egyházi iskola az államosítások ellenére is (20:50). Végül a családalapításról, boldogulásukról és a családjáról szól (24:03).

Székesfehérváron született 1938-ban(0:25).A világháború alatt gyermek volt, de jól emlékszik pl német megszállásra is. Erről mesél(0:50).Ekkor pedig a Székesfehérvár elfoglalásáról, bombázásáról és szovjet megszállásáról beszél(3:52).Az interjúalany a háborús pusztításokról számol be(8:41).A nagyapja által épített óvóhelyet majdnem megsemmisítette egy orosz repülőgép. Ezzel kapcsolatosan újabb személyes élményeket mesél el Székesfehérvár ostromairól(10:43).Az interjúalany a iskoláséveiről is előad néhány történetet(15:03).Édesapja megjárta a keleti frontot, bár a harcokban nem nagyon vett részt(16:30).A háború után a város szinte teljesen lepusztult képet mutatott(17:44).Az interjúalany az '50-es évek mindennapjairól, az államosításról, a kulákokról mesél(19:19).Stermeczky Jenő beszámol a középiskolai és egyetemi képzéséről(21:40). Mivel műszaki egyetemista volt 1956-ban részt vett a diáktüntetésekben, stb. Erről hallhatunk pár történetet(22:56).A Sztálin szobor ledöntésekor és feldarabolásakor is jelen volt(34:25).Az egyetem elvégzése után tervezőmérnök lett. Ekkor került kapcsolatba a Kommunista párttal, igyekezte elkerülni, hogy be kelljen lépnie(35:57).

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, oktatásáról, arról, hogy a német megszállás alatt hadikórház lett az iskolából, valamint arról, hogy az újrakezdés után a latin és nyugati nyelvek helyén oroszt tanultak (0:40). Szól arról, hogy a színművészetin vagy a bölcsészkaron szeretett volna továbbtanulni, de végül mégis a honvédség tisztképzőjét választotta, ahol híradós lett (7:20). Beszél arról, hogy 1956. október 23-án az ezredét Budapestre vezényelték, de ő kimenős volt, és nem találták, úgyhogy másnap meglepve tapasztalta, hogy nincs a laktanyában szinte senki (13:40). Szól arról, hogy az októberi forradalom során a posta katonai irányításának átvételével bízták meg, és arról, hogy milyen feladatokat láttak el (17:30). Szól a leszereléséről, és arról, hogy kezdetben nem volt munkája, később azonban a ruhakereskedelemben kezdett dolgozni (22:00), majd később az ezt felügyelő állami vállalat ellenőrzési osztályvezetője lett, a rendszerváltoztatás után pedig Kft-t alapított (27:00). Szól az 1950-es évek sportéletéről, az atlétikáról és a futballról. Magán futballklubot alapítottak, ami később a vasutasokkal együtt aszód második számú csapata lett (28:35). Végül arról szól, hogy a külföldi csapatoknak való szurkolás a totó megjelenésével kezdődött Magyyarországon (40:48).