Az interjúalany birtokos család gyermeke, első generációs értelmiségi. Az 1950-es évek közepén Debrecenben volt egyetemista. Történész hallgatóként szembesült a diktatúra propagandája és valósága közötti ellentmondásokkal. 1956-ban a debreceni Forradalmi Bizottmány tagja, sajtóreferense volt. 1956-os szerepe miatt bebörtönözték, kitiltották az ország egyetemeiről. Tíz év után szerezhetett diplomát, de katedrát nem kapott. A rendszerváltoztatás után az MDF jelöltjeként polgármester lett Hajdúböszörményben. Szervezője, vezetője volt az 1971-től nemzetközivé váló Hajdúsági Művésztelepnek, amely elsőként hívta meg a határon túli magyar művészeket. 0:16--születés, család, származás, szülők, gyermekkora; 4:31--egyetemi évei, hogyan érezte meg tanulmányai során a diktatúra hatását; 12:01--az 1956-os forradalom előzményei; 13:18--mit hozott számukra az 1956-os forradalom; 17:16--a forradalom előzményei 1956 nyarán, hogyan jutottak hozzá Hruscsov beszédéhez; 20:10--a debreceni Kossuth-kör szervezése, a diákmozgalmak közötti kapcsolatok; 26:00--hogyan hatott rájuk a szovjet katonaság bevonulása; 27:40--a helyi forradalmi bizottmányok megalapítása; 35:40--hogyan hatottak rá a forradalmat követő megtorlások, miben látja a szocialista berendezkedés legfontosabb problémáit; 38:55--a rendszer bukásának és a rendszerváltoztatásnak az előjelei; 42:16--a rendszerváltoztatás hatása a települések életére, polgármesteri munkája, a Hajdúsági Művésztelep működése

0:00 családi háttér, nagyapja Kanadában próbált szerencsét, édesanyja is ott született, de az első világháború után hazatelepedtek, édesapja egy szegény családból származott, apai nagyapja Doberdónál elesett a harcokban 6:33 a szülei összeházasodtak, a család akarata ellenére, a nagyapjuk sokat mesélt Kanadáról, az öccse később Kanadába vándorolt ki 1956-ban 8:39 a nagy gazdasági világválság miatt édesapjuknak csak alkalmi munkái voltak 11:30 a háborúra való felkészülés miatt egyre több munka lett, így édesapjuk is el tudott helyezkedni asztalosmesterként 14:16 1941-ben kezdett el iskolába, akkor még olyan iskolába, ahol 1-4. osztályig egy tanteremben volt mindenki, később áttértek a délelőtt-délután turnusra 15:30 első osztályban nem volt könyvük, csak a katolikus katekizmus, édesanyja baptista volt, és a nagyapja sem látogatta a katolikus templomokat, így ő sem nagyon szerette a hittant, az első két osztályban meg is buktatták belőle, pótvizsgáznia kellett 20:20 1945 őszén kezdte a felső tagozatot, akkor már nyolc általános volt, falusi iskola volt ugyan, de tanították a német nyelvet, neki az könnyű volt, mert nagyapja és édesanyja sváb volt, németül beszélgettek, 1946-tól oroszt oktattak 22:47 édesapja egy kis színjátszó kört csinált a faluban és környékén 24:47 orosz nyelvből nem volt annyira jó, de sikerült mindig jól levizsgáznia 27:16 megkezdődött Sztálinváros építése, az édesapja ott dolgozott a faépítő-telep vezetőjeként, ő pedig dolgozott a zsebpénzért, mert Székesfehérvárra került kollégiumba, és kohó és-, gépipari technikumba 30:20 Magyarországon akkor még jegyrendszer volt, majd ezt követte a békekölcsön rendszere; őket, mint középiskolásokat küldték ki a házakhoz, hogy békekölcsönt jegyezzenek, részt vettek a pákozdi emlékmű felépítésében 36:10 egy alkalommal megszökött a kollégiumból, és feljött Budapestre, ott megkereste a Fővárosi Tanácsot, elhelyezik egy gimnáziumba, és kollégiumi elhelyezést is kap, a közbeeső az éjszakát a Margitszigeten töltötte, két hetet pedig ismerősöknél töltött 44:51 végül bejut a kollégiumba, a szülei is megtudják, hogy hova ment

Az interjúalany beszél munkáiról (0:37), házasságáról (2:58), édesapjáról (3:41), az 1956-os forradalomról (6:22), a világháborús hétköznapokról (11:00), a jugoszláv határon teljesített katonai szolgálatról (12:01), a háború alatti óvóhelyekről, légiriadókról (20:36), a német és orosz katonákról, a nőkkel szembeni erőszakról (21:49), a helyi zsidók meghurcolásáról (25:17), a Kádár-korszakról (29:06), tanulmányairól (30:23), a háború utáni újjáépítésről (33:39), és postai munkájáról (35:07).