Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
Néphadsereg
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Wehrmacht
1956
rendszerváltoztatás
Rákosi-korszak
hadifogság
Kádár-korszak
II. világháború

Katonai pályán

2386 megtekintés

Hossz: 00:22:00
Leírás: Az interjúalany 1920-ban született Hajdúszováton (Hajdú-Bihar megye). Szülőfalujában kezdte tanulmányait, majd önként jelentkezett a Magyar Királyi Honvédségbe. (03:02) A II. világháború végén szovjet hadifogságba esett, Miskolcra vitték, önként jelentkezett az akkor alakuló Magyar Honvédségbe. Aki nem jelentkezett, azokat hadifogolyként a Szovjetunióba vitték. (08:32) Felszerelték és Jászberénybe, majd Hatvanba szállították. Harcba akarták küldeni a visszavonuló német csapatok ellen, de mire a frontra ért volna, befejeződött a háború. (11:30) Miután leszerelt, bérelt földön gazdálkodott. A Néphadseregben már nem akart szolgálni, mivel ott már nem voltak "úriemberek". (12:22) Beszél a Rákosi-diktatúráról, hogyan vették el az emberektől a földeket. Véleménye szerint rossz volt a rendszerváltoztatás utáni kárpótlás. (14:24) Az interjúalany 1962-ben költözött Székesfehérvárra családjával. (14:48) Az 1956-os események alatt Miskolcon lakott, ekkor még katona volt, őrszolgálatot teljesített. Véleménye szerint '56 ellenforradalom volt. (17:14) A Kádár-korszakban nyugodtan, jól élt, nem politizált. (19:00) Véleménye szerint a Vörös Hadsereg nem megszálló haderőként volt jelen az országban, ő jóban volt sok orosz katonával, megvendégelték egymást. (20:54) A rendszerváltoztatástól semmit sem várt. (22:12)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
Interjúalany neve: Király Béla
Interjúalany lakhelye: Székesfehérvár
Interjúalany született: Hajdúszovát, 1920
Interjúalany foglalkozása: főtörzszászlós
Felvétel időpontja: 2010. december 08.
Felvétel helyszíne: Székesfehérvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél családjáról, nagyapja első világháborús emlékeiről (0:22), majd édesapja és édesanyja megismerkedéséről, apjának második világháborús emlékeiről (5:20). Rátér a hatvanas évek oktatására (12:00), a szövetkezetekre, majd a kommunista mozgalmakról és a vallási életről beszél (18:40). Végül a KISZ-tagságról, annak a továbbtanulásban játszott szerepéről, és a Szegedi Egyetemre való felvételijéről mesél (28:26).
Interjúalany: Dr. Árpás Károly
Felvétel időpontja: 2010. november 27.

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról (0:53), szüleiről, életkörülményeikről (2:04), II.világháborúval kapcsolatos emlékeiről (4:18), a leventemozgalomról és arról, hogy korengedélyes katonák szerettek volna lenni, de lebeszélték őket (11:56). Mesél a szovjet megszállásról (14:08), a TSZ-ekről, a fizetésről, melyet terményben kaptak (20:30), a háború alatti beszolgáltatásról (22:08), a kulákokkal szembeni terrorról, és a családját ért atrocitásról (24:08), egy „köpönyegforgató” ismerőséről (32:20), majd ismét kitér a TSZ-ekre (35:15), és megemlíti, hogy az 1956-os forradalomról csak hallottak (40:17).
Interjúalany: Vincze János
Felvétel időpontja: 2011. február 12.

Hossz: 00:24:15
Vajda István 1935-ben született az Alföldön, a Viharsarokban. Édesapja a Blaskovits-uradalom gépésze volt, a fiú azonban már Szegeden vegyészmérnöknek tanult, ahonnan 1954-ben a Salgótarjáni Szénbányákhoz került dolgozni. Az interjú két részre tagolódik Az első rész a második világháború Battonya-Csanádpalota térségében 1944 őszén zajló harcainak elbeszélése. A második rész az Alföld paraszti világáról ad leírást. Az interjú első felében Vajda István elmeséli édesapja eltűnését a Don-kanyarban, beszámol arról a három évről, amikor nap mint nap kiment bátyjával az érkező vonatok elé, hogy a hazatérő hadifoglyoktól apja után érdeklődjék. Beszél 1944 őszének harcairól, a Vörös Hadsereg és a magyar-német erők hetekig tartó küzdelmeiről. Kitér az oroszok és a németek civil lakossággal szembeni viselkedésére, a halott katonák temetésére. A második tematikai egység a paraszti élet leírása, mely során a gépesített nagybirtok és a tradicionális kisparaszti gazdálkodás kerül szembe egymással. Betekintést nyerhetünk az uradalmi cselédek, illetve a napszámosok mindennapjaiba, munkájába, illetve szórakozásába is. 0:14--születés, gyermekkor, szülők; 1:18--hogyan került ki apja a frontra és hogyan tűnt el a Don-kanyarban; 3:30--az orosz csapatok bevonulása, hogyan élték meg a környéken dúló harcokat; 6:42--a világháborút követő időszak, a foglyok hazatérése; 8:11--a szovjet katonák viselkedése; 10:55--a háborút követő újrakezdés, gyermekként végzett napszámosmunka, a továbbtanulás; 13:56--milyenek voltak ebben az időszakban a mezőgazdasági munkák, illetve a falusi élet; 22:38--a korabeli szórakozási lehetőségek falun
Interjúalany: Vajda István
Felvétel időpontja: 2010. december 16.