Az interjúalany beszél a családjáról és gyerekkori csínytevéseiről (1:11), szakmai képzettségéről, munkáiról (4:26), édesapja I.világháborús részvételéről, hadifogságáról (5:58), hazatéréséről (15:53), saját II.világháborús emlékeiről (17:30), a Don-kanyarbeli eseményekről, ahol többek között a bátyja is meghalt (24:44). Mesél a háború utáni újrakezdésről, a hatalmas inflációról és a forint bevezetéséről (26:52), a beszolgáltatásokról, jegyrendszerről (29:10), az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeiről (31:48), MADISZ-tagságáról (33:40), a 70-es évekről (35:47), tanulmányairól (37:00), a falu történetéről írt könyvéről, a falu többszöri leégéséről (37:35), szocialista rendezvényekről, ünnepségekről (43:48), fényképészi tevékenységéről (45:47).

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, származásáról (0:06), majd rátér oktatására, különös tekintettel a négy nyelv oktatására és a nyelvoktatás hiányosságaira (1:40). Szól a háború utáni ujjáépítésről, az orosz katonák pusztításának eltüntetéséről (6:58). Szól arról, hogy kiszökött Bécsbe filozófiát és nyelvészetet tanulni (9:35), majd arról, hogy idegösszeroppanást kapott és emiatt hazaszökött az akkor már leereszkedett vasfüggönyön keresztül (11:28). Megemlíti a szerzetesrendek feloszlatását (14:15), majd beszél arról, hogy miként felvételizett magyar-német szakra, és arról hogy költő akart lenni, de már az egyetemen rájött, hogy a kommunista rendszerben ez kizárt (15:05). Elmeséli, hogy két értesítőt kapott, az egyikben felvették, a másikban nem, s ez utóbbit elégette. Elmondja, hogy 1951-ben tisztogatások voltak az egyetemen, és őt is majdnem kitették, mert kiderült, hogy élt Ausztriában (18:15). Szól az egyetemi magyar oktatás ideologikus és korlátolt jellegéről (22:35), majd első munkájáról a Kandóban (25:15). Szól arról, hogy az egyetemi előadásokon is felállva kellett tapsolni, ha Rákosi neve elhangzott (28:14), majd szól családalapításáról és arról, hogyan éltek meg pedagógusi fizetéséből (29:40). Az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeit is elmeséli: látta, ahogy katakombák után kutatnak a Köztársaság téren, illetve lemondatták a Kandó igazgatóját. Szól arról, hogy a felesége éppen ezekben a napokban szülte harmadik gyermeküket, illetve arról, hogy orosz nyelvű röpcédulákat terjesztett a szovjet katonák körében (34:15). Beszél a tanítás újraindulásáról és elmeséli, hogyan segített egy diákjának megkeresni a biológiai apját (39:26). Végül arról szól, hogy miként jelentették fel rendszerellenes oktatási tevékenysége miatt, hogyan távolították el és került a Hungária Vegyiüzembe mérgező anyagot pakolni (41:45).

0:00 családi háttér, szülei földművesek voltak Csehszlovákiában, a pozsonyi magyar reálgimnáziumban tanult tovább 5:20 beszél a korabeli csehszlovák politikai életről, a pozsonyi várból látták azt, amikor Ausztriába bevonultak a németek 7:14 mesél a Benes-dekrétumokról, és a korabeli csehszlovák politikai vezetésről 9:42 katonaéveit már akkor kezdte el, amikor Magyarország visszakapta a területeit, ezért érettségi után 1941 októberében bevonult a Magyar Honvédségbe 12:04 utászkiképzést kaptak, ő tiszti iskolába került 16:02 1944-ben került ki a frontra 17:42 visszaemlékezik a győri bombázásokra 21:25 felidézi a fronton szerzett tapasztalatait 30:51 egy éjjel a Garam mellett lepték meg a partizánok a csapatát 43:10 Kassára tért vissza a fogságból, ott értesül a magyarok várható kitelepítéséről 45:44 az 1956-os események idején már bíró volt, elmeséli a vele történteket