Interjú
Gyűjteményhez ad
Nincs bocsánat
3084 megtekintés
Hossz: 00:40:00
Leírás:
Az interjúalany családjának kitelepítését eleveníti fel. Beszél arról, hogyan jöttek el értük és milyen körülmények fogadták őket (0:59). Beszél az ott folyó brutális bánásmódról (11:28), majd a tábori életről és az átnevelésről (15:25). Említi a munkaversenyeket és a besúgók rendszerét (20:10). Szól az 1953-as szabadulásról, az élet újrakezdéséről is (22:44), majd az 1956-os forradalom hatásairól és arról, hogy múltjuk hogyan kísérte végig későbbi éveiket is (26:50). Végül ezen események történelemben elfoglalt helyét és a megbocsátás kérdését érinti (38:00).
Említett időszakok, témák
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Sáfár Imre
Interjúalany lakhelye:
Pécs
Interjúalany született:
Csokonyavisonta,
1935
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2010. október 06.
Felvétel helyszíne:
Pécs
Interjút készítette:
Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Pécs
Kapcsolódó interjúk
Nigériai kiküldetés
Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél II. világháborús élményeiről, amit Szombathely közelében élt meg (3:15). Később rátér diákéveire, házasságára (12:37). Később beszél az 1956-os forradalomról (16:33). Férjét megbízták Nigéria térképének elkészítésével. E célból tett utazásukról, az ottani tapasztalatokról hosszan beszél (19:27).
Interjúalany: Nagy Lajosné Márta
Felvétel időpontja: 2010. november 02.
A forradalom költője
Hossz: 00:39:00
0:00 családi háttér
1:21 1952-ben kezdett el verseket írni, mesél az első benyomásairól
9:02 a forradalom okait fejtegeti
11:04 1956-ban a műegyetemistákkal vonult fel a Bem-szoborhoz
13:35 a válasz nélkül maradt követelések hatására vonultak a többi helyszínre, követelték Nagy Imrét a kormányba, mert ő egy mérsékeltebb kommunista volt
19:35 a Parlament előtt a tömegben várták Nagy Imrét, ő felkapaszkodott egy páncélkocsira, ahonnan felolvasta a verseit
25:04 Nagy Imre megjelent, elvtársakként szólította meg a tömeget, amely tiltakozott ellene
26:45 ezt követően vonultak a rádió épületéhez, ő azonban lezártnak tekintette a napot
30:50 az emigrálásának okairól beszél, nyugati újságírók menekítik ki
38:56 végül Svájcba került
Interjúalany: Pesti József
Felvétel időpontja: 2011. április 15.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
A történelem keretet és kelepcét ad az életnek
Hossz: 00:49:00
0:00 családi háttér, egy sváb molnárcsaládból származik
5:38 ő 1930-ban született, édesapja azonban kivételesen nem molnárlányt vett el
7:49 svábok voltak, az anyanyelve német volt, az iskolában tanult meg magyarul
9:36 1940-ben a soproni bencés gimnáziumban folytatta tanulmányait, egészen a német megszállásig, akkor hazaküldték őket
11:35 addig nem érezték a háborút, békésebbek voltak a mindennapok, a német megszállás után azonban elkezdődtek a deportálások, bár volt Volksbund az ő környékükön is, az egyházak viszont ellenezték a működését
17:22 ő a „Hűséggel a hazához” nevű egyházi szervezésű mozgalomnak volt a tagja 1944-ben; a híreket nem újságból vagy rádiókból szerezték, hanem a hozzájuk járó kuncsaftok mindig elmondták a híreiket
19:20 karácsonykor meg újévkor mindig voltak náluk csellengő orosz katonák, áthaladt a fejük fölött a front, a háború után pedig elindult a pártélet
23:28 csatlakozott a Bulányi György szervezésével alakult csoportok egyikéhez, emiatt bebörtönzik hat hónapra
28:01 miután a vezetőiket letartóztatták, ő is várta, hogy beviszik, mert aktív szervező tag volt
33:14 először államellenes összeesküvés szervezésével és vezetésével vádolták meg 1956-ban, de a börtönben szinte azonnal érezni lehetett az SZKP XX. Kongresszusának hatását
Interjúalany: Dr. Marx Gyula
Felvétel időpontja: 2011. november 25.
Készítette: Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg
