Interjú
Gyűjteményhez ad
Szent Ferenc a példaképem
215 megtekintés
Hossz: 00:25:00
Témakörök:
Mindennapi élet
Leírás:
Az interjúalany 1951-ben született Tiszalökön. Példaképe Szent Ferenc, vallja, hogy szeretettel minden problémát meg lehet oldani. (01:26) Beszél családjáról. Anyai nagyszülei földművelő parasztok voltak. Egyik nagybátyja a Don-kanyarban esett el. (03:28) Beszél a mindennapi falusi életről, munkákról. (06:00) Élete nagy részét városban élte, de mindig megmaradt benne a természet szeretete. Mélyen hisz benne, hogy a természet szeretete a helyes útra vezet. (08:48) Húga óvónő, nagyon jó a viszonyuk. Apjával nem volt szoros a kapcsolata, mivel kisgyermek korában nem ismerte. Leginkább nagyanyjai nevelték. (13:00) Beszél tanárairól, akiktől megismerte a művészetek által okozott örömöket. (17:58) Beszél tanári pályájáról. Sokat foglalkozott cigány gyerekekkel, megtanult örülni a legkisebb eredményeknek is. Később a gyógypedagógia területére került. (20:42) Elmondja emlékeit a tanárképző főiskoláról. (22:36) Életében nagy szerepet játszott a fogyatékkal élő gyerekekkel való foglalkozás. (24:24)
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve:
Dr. Huszti László
Interjúalany lakhelye:
Debrecen
Interjúalany született:
Tiszalök,
1951
Interjúalany foglalkozása:
tanár
Felvétel időpontja:
2011. június 15.
Felvétel helyszíne:
Debrecen
Interjút készítette:
SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
Kapcsolódó interjúk
Interjú Budai Jánossal
Hossz: 00:25:00
0:00 családi háttér, gyermekkor
3:04 a származása miatt középiskolába nem vették föl
5:11 mesél a gyermekkora emlékeiről
7:24 a tanyáról kilakoltatták őket 1952-ben, és csak 1956-ban költözhettek oda vissza
8:41 az orosz katonák beköltöztek hozzájuk a második világháborúban, a gyerekeket szerették, de a harcok alatt nagyon eldurvultak
12:33 a debreceni reformátusokhoz járt gimnáziumba, de csak másfél évig járt oda, abban az időben azonban mindent elvettek tőlük a beszolgáltatás miatt
14:33 1956 után az édesapját becsukják, mert a helyi mozgolódásnak az egyik szervezője volt, a faluban nem volt semmi; a kommunista funkcionáriusok elmenekültek, ezért a helyükre új vezetőket választottak
18:59 Szolnokra költöztek 1959-ben, a házasságuk után, mert megalakult a TSZ, és a földjeiket, gépeiket elvették
Interjúalany: Budai János
Felvétel időpontja: 2011. január 24.
Fiatal nőként a második világháborúban
Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél Horthy-korszakbeli gyermekkoráról, családjáról, elemi iskolás éveiről, vallásosságáról. (05:56) Beszél a II. világháború szörnyűségeiről, a harcokról, a szovjet megszállásról. Az orosz katonáktól nagyon félt, bujdosott előlük. Részletesen elmondja a megszálló szovjetek rémtetteit. Korábban a megszálló német katonák tisztességesen viselkedtek. (17:34) A háború alatt fiatal nőként férfimunkát kellett végeznie, mivel a férfiak többsége a fronton harcolt. (20:22) Négy gyermeke született, egyik fia fiatalon meghalt. Beszél gyermekei életéről, unokáiról, dédunokáiról. (22:54) Számára a Kádár-korszakban a legrosszabb az volt, hogy megpróbálták elvenni az emberektől a vallást és a "vesztes mentalitást" akarták beléjük nevelni. A körülmények ellenére végig vallásos maradt, templomba járt. (30:28) Örül a rendszerváltoztatás pozitív hatásainak. (31:46)
Interjúalany: Csontos Miklósné
Felvétel időpontja: 2011. március 05.
Készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc
Háromszor megúszni az oroszok jármát
Hossz: 00:31:54
Az interjúalany mesél a gyermekkorában végzett napszámosmunkáról, a leventemozgalomról és a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy hogyan sikerült megúsznia, hogy az orosz katonák Szibériába küldjék, illetve, hogy beszervezzék besúgónak. Szól az 1956-os helyi eseményekkel kapcsolatos emlékeiről is.
0:19--születés, gyermekkor, szülei;
2:55--hogyan lett cseléd gyermekkorában, mit dolgozott napszámosként;
6:56--emlékei a Levente Mozgalomról;
9:12--emlékei a II. világháborúról és az orosz katonákról, milyen munkákra akarták beszervezni az oroszok;
26:20--emlékei az 1956-os helyi eseményekről, és unokatestvéréről, aki disszidált;
29:48--véleménye a rendszerváltoztatásról
Interjúalany: Czeller Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. június 30.
