Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
brigádmozgalom
kommunista diktatúra
oktatás
tanyavilág
Kádár-korszak

Élet a termelőszövetkezetben

2225 megtekintés

Hossz: 00:21:00
Témakörök: Beszolgáltatás, Mindennapi élet
Leírás: Az interjúalanyok beszélnek a családjukról, gyerekkorukról, tanulmányaikról (0:29), munkájuk kezdetéről (1:38), a kereseti lehetőségekről, a munkakörülményekről (3:05), megismerkedésükről, házasságukról (7:32), arról, hogy egy tanyára költöztek a házasságkötésük után (10:05). A feleség beszél későbbi munkájáról (11:19), kitérnek a kommunizmushoz való hozzáállásukra (11:48), a szocialista brigádokra (13:02), valamint a háztáji földre (16:50).
Említett időszakok, témák
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Szaszák Mátyás
Interjúalany lakhelye: Csorvás
Interjúalany született: Gerendás, 1938
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2010. október 30.
Felvétel helyszíne: Csorvás
Interjút készítette: Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:21:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet
Az interjúalany 1920-ban született Adonyban. Beszél családjáról, gyermekkoráról. Szülei pékek voltak, később malmuk volt és földműveléssel is foglalkoztak. (01:02) Beszél iskoláiról, a szigorú oktatási rendszerről. 1941-ben érettségizett, kereskedelmi képzettséget szerzett. (05:20) Az érettségi után molnársegéd lett, majd Budapesten kitanulta a molnár szakmát. Utána apjától bérelte a malmot, amelyet 1949-es államosításáig vezetett. Elmondja az államosítás menetét. (09:44) A család sejtette, hogy közeledik az államosítás, ezért a telket szétosztották az apa és a testvérek között. Ettől függetlenül a kommunisták minden földet elvettek. (12:08) Elmondja, hogy 1942-ben hívták be a Magyar Királyi Honvédséghez. Az alapkiképzés után tartalékos tiszti tanfolyamot végzett el, szakaszvezető lett. Elvégezte a hadapródi képzést is, hadapród őrmesteri rendfokozatot kapott. Részt vett lelőtt amerikai pilóták letartóztatásában. (15:40) Frontszolgálatra kérte magát, ő volt a legfiatalabb szakaszparancsnok zászlósi rangban. Ungvár mellé irányították. (18:10) A háború után nehezen tudott elhelyezkedni, mert az államosítás miatt összeveszett a helyi párttitkárral. Adonyban lett vasúti dolgozó. (19:10) Újra beszél a II. világháborús emlékeiről, a románok átállásáról. (21:06) Hazatérhetett a frontról, öccsét megmentette attól, hogy a többi leventével együtt elhurcolják. (21:30)
Interjúalany: Szalontai Károly
Felvétel időpontja: 2011. május 23.
Készítette: Fejér megyei Önkormányzat Szabolcs Vezér Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, Pusztaszabolcs

Hossz: 00:33:00
Tárgy: Mindennapi élet
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, hogyan élte meg a háborút. Édesapja három évig volt hadifogoly, utána a családot kulákoknak nyilvánították. (02:10) Az iskola elvégzése után cselédnek kellett állnia és emellett a földeken dolgoznia. Mindemellett élvezte fiatalkorát. (5:36) A II. világháborúról csak kevés emléke van, de részletesen elmeséli a harcok utáni nélkülözést és körülményeket, testvére elvesztését, édesapja visszatérését a hadifogságból. (11:08) Az interjúalany beszél az iskolarendszerről és diákéveiről. (15:30) Elmeséli a kommunista hatalomátvételt, a Rákosi-korszak mindennapjait, a TSZ-esítést, a beszolgáltatásokat. (19:24) 23 évesen muszáj volt férjhez mennie, mivel kellett a családba a férfi munkaerő. Ennek ellenére boldog házassága volt. Elmondja az 50-es évek végi, 60-as évek elei falusi esküvők menetét. (24:16) Elmeséli a mindennapi falusi életet. (32:02)
Interjúalany: Cseh Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. március 12.
Készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc

Hossz: 00:40:00
Tárgy: Mindennapi élet , szovjet megszállás, rendszerváltoztatás
Az interjúalany beszél családjáról (1:13), iskolás évei alatt végzett munkáiról (4:09), az ötvenes évekbeli kenyérhiányról (10:42), nagyszüleiről (13:30), a második világháborúról (16:11), a feketevágásról és beszolgáltatásról (18:52), az 1956-os kiskunmajsai eseményekről (21:32), a háború utáni munkalehetőségekről, lakásviszonyokról (22:23), a helyi kultúrházról, bálokról (23:22), szülei iskolai végzettségéről (26:38), életkörülményeiről fiatal házasként (27:30), férje, és saját maga későbbi munkájáról (30:37), gyermekéről (32:49), a hit gyakorlásának megnehezítéséről a Kádár-korszakban (33:53), férje katonaságáról (36:35), végül a rendszerváltoztatás hatásairól (38:46).
Interjúalany: Szalai Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. február 08.
Készítette: Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Kiskunmajsa