Interjú
Gyűjteményhez ad
Az élet falun
2671 megtekintés
Hossz: 00:42:00
Leírás:
Az interjúalany 1948-ban született Pátkán (Fejér megye). Beszél családjáról, gyermekkoráról. (01:26) A családnak volt kisebb saját földje. Az apa nem volt hajlandó belépni az '50-es években a TSZ-be, ezért gyári munkás lett és "kisebbik rosszként" belépett a "Pártba". Végül, hogy megtarthassák a földet az anyának mégis be kellett lépnie a TSZ-be, majd kiléptek, de később újra belépésre kényszerítették őket. Az apa nem bírta a folyamatos zaklatásokat, öngyilkos lett. Az interjúalanyt így a nagyszülei nevelték. (03:16) Az interjúalany az általános iskola elvégzése után a Videotonnál dolgozott lakatossegédként. (04:02) Beszél a Rákosi-korszak beszolgáltatásairól, a család viszontagságos életéről. Az állatorvos segítségével sikerült egy tehénborjút maguknál tartaniuk, ennek a húsa mentette meg őket az éhezéstől. (09:04) A Videoton után bányánál dolgozott karbantartó lakatosként. Tovább akart tanulni, de a döntéshozó bizottságok ezt nem engedélyezték, csak hegesztőtanfolyamot végezhetett. (10:46) 1971-ben kezdett el TSZ-ben dolgozni, ugyanekkor vették fel a gépipari technikumba és meg is házasodott. Hogy rendesen megkapja a fizetését, be kellett lépnie a pártba. (13:02) Gyermekeit a rendszer keretei között próbálta tisztességesen felnevelni. (14:56) Elvégezte a Marxista-Leninista esti egyetemet, de csak azért, mert így plusz 15 nap szabadságot kapott, amely idő alatt tudta építeni saját házát. Sosem volt kommunista, de egy-két dolgot elhitt, így amikor kiderültek a Kádár-rendszer hazugságai, jóval nagyobbat csalódott. (16:42) Beszél a technikumról, ottani történelemtanára mondta először el a XX. századi valós történelmet. (17:32) Beszél a mindennapokról, gyerekei iskoláztatásáról, szavazásokról. Az interjúalany volt választási bizottsági elnök, ellenőrző bizottsági elnök és majdnem tanácselnök is, de nem vállalta a Hazafias Népfront jelölését. (23:50) Beszél a TSZ-ben végzett munkáiról. 1993-ban mondott fel, mert a főnökei meghamisították a dokumentumokat, hogy több pénzt kaphassanak. (32:02) Járt többször külföldön, a rendszerváltoztatás előtt is (elsősorban a TSZ keretein belül). Beszél szakmai utazásairól és nyaralásairól. Járt Vorosilovgrádban, elmondja az ottani életkörülményeket. (41:56)
Említett időszakok, témák
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve:
Ozsváth László
Interjúalany lakhelye:
Pátka
Interjúalany született:
Pátka,
1948
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2011. február 05.
Felvétel helyszíne:
Pátka
Kapcsolódó interjúk
Ádám Vencel életútja
Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél katonaéveiről a II. világháborúban (2:31), külön rátérve a légitámadásokra (11:28), és a németországi zsidók helyzetére (13:47). Hosszan mesél egy bírósági ügyéről, letartóztatásáról, ami jól jellemzi az ötvenes évek világát (21:25). Később a rendszerváltoztatás óta eltelt éveket jellemzi (35:18).
Interjúalany: Ádám Vencel
Felvétel időpontja: 2010. június 30.
Sorsfordító zene
Hossz: 00:51:00
A riportalany felidézi gyermekkorát. Szól a család származásáról, életkörülményeiről és arról, hogy 1944-ben elvesztette édesanyját (9:12-ig). Beszél a II. világháborús élményeiről (11:52-ig). Gyermekkora további részét árvaházban töltötte a három legkisebb testvérével együtt. Az általános iskolában kezdett el zenével foglalkozni, rövidesen a gyulai zeneiskolában tanult (18:15-ig). Sikeresen felvételezett a jó nevű, Gulyás György vezette békéstarhosi zenei szakközépiskolába. Egy év után az iskolát Rákosi bezáratta, a diákok szétszéledtek az országban. A riportalany előbb Békéscsabán, majd Debrecenben végezte középfokú tanulmányait (25:33-ig). Beszél a Zeneakadémiai éveiről (27:08-ig). Az 1956-os forradalmat még középiskolás diákként élte meg Debrecenben (32:30-ig). Szól arról, hogy negyedéves egyetemistaként kezdett el Pécsett tanítani az Antal György vezette pécsi zenei szakközépiskolában (34:45-ig). Elmondja milyennek látta Pécs kulturális életét az 1960-as években (35:29-ig). Felidézi a Mecsek Fúvósötös létrehozásának körülményeit (37:44-ig). Beszél arról, hogy a Mecsek Fúvósötös 40 éves fennállása alatt az ország egyik vezető kamaraegyüttese volt. Szól a külföldi szereplésekről (41:43-ig). A külföldi utak alatt előfordult, hogy megfigyelték az együttest, ugyanakkor a hatalom nem szólt bele abba, hogy milyen művészi tevékenységet folytatnak (44:36-ig). Az 1963-ban végleg letelepedett Pécsett, hamarosan a Művészeti Szakközépiskola zenei igazgatóhelyettese lett, emellett a város elismert művészévé vált (48:44-ig). Végezetül elmondja, hogy nyugdíjba vonulása után is aktív zenetanár maradt, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának oktatója (50:17-ig).
Interjúalany: Paláncz Tamás
Felvétel időpontja: 2011. április 14.
Délvidéki exodus
Hossz: 00:45:00
0:00 A riportalany elmondja, hogy a jugoszláviai Zomborban született. Édesapja géplakatosként dolgozott a vasútnál, majd bevonult az I. világháborúba. Beszél az édesapa munkájáról és háborús emlékeiről. 4:03 A háború után az apa hazatért, de nem akart esküt tenni a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságra és így csak alkalmi munkákat tudott vállalni. Elmondja, hogy miként élte meg a család az anyaországtól való elszakadást. 7:18 Szól arról, hogy miként változott az életük a magyar csapatok bevonulása után. 9:55 Hangsúlyosan beszél arról, hogy a család az orosz csapatok bevonulása előtt elmenekült Zomborból. 1944 novemberében értek Pécsre, ahol elhurcolt zsidók lakásaiban helyezték el a menekülteket. A front közeledtével továbbutaztak Körmendre. 14:50 Körmenden több bombázást éltek túl, majd a MÁV alkalmazottakkal nyugatra indultak, de Szlovéniában elakadt a szerelvény. Partizán fogságba estek és gyalog tértek haza. 28:25 Pécsett telepedtek le, de nem maradt semmijük, az édesapát B-listázták, ezért a gyerekeknek szakmát kellett tanulni. Szól arról, hogy egy koncentrációs tábort megjárt zsidó kárpitosnál lett inas. 33:20 Az ’50-es években titkolnia kellett származását. 1954-ben sikerült kiváltania az ipart és Pécs-Vasason nyitott műhelyt, ahol a szénbányászok voltak a legfontosabb megrendelői. Szól arról, hogy az 1960-as évek végén a növekvő adóterhek miatt vállalatnál helyezkedett el. 42:00 Végezetül a nyugdíjba vonulása előtt ellátott munkahelyi funkcióiról szól.
Interjúalany: Pécskay Imre
Felvétel időpontja: 2011. március 04.
