Interjú
Gyűjteményhez ad
Lázadók és újdonságok
2299 megtekintés
Hossz: 00:35:00
Leírás:
Az interjúalany 1964-ben született Móron, de Vértesacsán nőtt fel. Fegyvergyárban majd kormány vendégházakban dolgozott szobaasszonyként. (00:52) A rendszerváltoztatás idején harmadikos gimnazista volt. Az első jelek azok voltak, hogy a tanárok másképp kezdtek tanítani. (01:50) Nagyszüleinél nevelkedett, akik nem engedték, hogy politizáljon és templomba járjon. (03:02) Beszél kisdobos és úttörő élményeiről. Az ideológiai nevelés a középiskolában kezdődött. (04:52) Elmondja, mit hallott a vértesacsai 1956 utáni kemény megtorlásokról. A megfélemlített lakosok ezután nem mertek ellentmondani a hivatalos pártpolitikának. (06:10) Beszél az úttörőavatásokról, programokról. (07:46) A falubeli pártemberek bármit megtehettek, sokak életét tönkretették. Nagyapja is csak egy budapesti ólomgyárban kapott munkát. (11:20) Visszaemlékszik gyermekkori életkörülményeire. (11:46) Beszél a KISZ gyűlésekről, kirándulásokról. Az interjúalanyt nem érdekelte a politika, csak szórakozott a KISZ-ben. (14:44) Beszél arról, hogy diákként milyen munkákat kellett végeznie a mozgalmak keretében. (18:36) A gimnáziumban a tanárok nem ugyanazt az anyagot adták le, amely a könyvben volt. Az oktatásban is érezhető volt, hogy haldoklik a Kádár-rendszer. (21:10) Érettségi után fegyvergyárban dolgozott újítási előadóként, majd a Belügyminisztériumba került. Ezeken a helyeken el volt zárva az újító politikai eszméktől. Később családjával foglalkozott, nem politizált. A '90-es évek közepén figyelt fel a politikai eseményekre. A tüntetéseken azonban sokszor részt vett. (23:10)Beszél a szórakozási lehetőségekről (Zánka, Csillebérc, disco, konceretek). (29:42) Elmondja, hogyan változtak az életkörülmények, mikor jelentek meg a TV-k, rádiók és egyéb "luxuscikkek". (32:56) Beszél a Kádár-korszak zenei életéről, a régi, de Magyarországon újdonságnak ható külföldi zenekarokról. (34:44)
Említett időszakok, témák
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Tisza Margit
Interjúalany lakhelye:
Budapest
Interjúalany született:
Mór,
1964
Interjúalany foglalkozása:
BM, szobaasszony
Felvétel időpontja:
2011. március 15.
Felvétel helyszíne:
Budapest
Interjút készítette:
Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged
Kapcsolódó interjúk
Bayer György életútja
Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél családjáról, nagyszülei kitelepítéséről (0:25), a második világháborúról (4:28), a szülei ’50-es évekbeli emlékeiről (6:07), a kisiskolás korában ért hátrányos megkülönböztetésről (8:15), középiskolás élményeiről (9:30), főiskolás éveiről (10:31), arról, hogy nem volt kisdobos, úttörő, és KISZ-tag (11:37), a hit életében játszott szerepéről (14:12), pályaválasztásáról (16:33), párválasztásáról, családalapításról (19:01), és missziós tevékenységéről (20:51).
Interjúalany: Bayer György
Felvétel időpontja: 2011. február 16.
A kétszeresen besorozott tanár
Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:50), tanulmányairól (3:04), a gazdasági világválság hatásairól a családra (5:56), a mezőgazdasági munkákról (6:50), a gimnáziumi évekről, a tanítóképzőről (7:42), arról, hogy az első bécsi döntéssel visszakerült a faluja (11:14), tanítói oklevele megszerzéséről, és az álláskeresésről (13:16), első katonai behívójáról, és a katonaságnál szerzett élményeiről (15:21), a galíciai frontról (19:13), hadifogság elől való meneküléséről (20:01), és arról, hogy menekülésük után elhelyezték őket egy dohánygyárban (23:08). Beszámol arról, hogy a környéken partizánveszély volt, és a dohánygyár igazgatója segített neki megmenekülni (24:07), menekülése utáni életéről Kassán (27:45), besorozásáról a csehszlovák hadseregbe (29:30), leszereléséről és hazajutásáról (37:40), testvérei második világháborús szerepéről (38:47), a magyar pedagógusok elbocsátásáról, a magyar iskolák bezárásáról (39:34), Magyarországra településéről (40:13), magyarországi munkájáról (41:31).
Interjúalany: Gergely Péter
Felvétel időpontja: 2011. április 06.
Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
Kiss Lászlóné Irénke Néni
Hossz: 00:28:00
Tárgy:
Mindennapi élet
Az interjúalany 1936-ban született Szakolyon (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Nehéz volt az élete, két fia született, mindkettő fiatalon elhunyt. (00:46) Szegény családba született, de boldog életet élt. Beszél gyermekei és férje haláláról. (02:10) Beszél iskoláiról. Mivel nem akart oroszul tanulni, 7. osztály után otthagyta az iskolát. 8 éves korától kezdve dolgozott. A II. világháború után szovjet katonákat szállásoltak el a családnál. Az orosz tisztek is vallásosak voltak, együtt imádkoztak a családdal. Jó volt velük a kapcsolat, ezért nem vittek el minden állatot. (07:56) 1956-ban ment az interjúalany férjhez. Mindketten földművesek voltak, 1962-ben csatlakoztak a TSZ-hez. A Kádár- és Rákosi-korszakban is vallásos életet éltek. (11:22) Az interjúalany beszél testvéreiről, a rokonságról. (13:00) Beszél a mindennapi falusi életről, a munkákról. Szegények voltak, de nagy szeretetben éltek. Mindenki ismerte egymást a faluban. (17:52) Elmondja az orosz megszállás menetét. Az egész falu nagyon félt, a lányokat el kellett bujtatni. (21:10) Újra beszél családjáról, a falusi közösség változásáról. (22:22) A II. világháború után 7 embert vittek el a faluból a Szovjetunióba kényszermunkára. A Rákosi-korszakban nagyon rosszak voltak az életkörülmények. (28:40)
Interjúalany: Kiss Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. január 13.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
