Interjú

Gyűjteményhez ad
egészségügy
államosítás
fogság

Gyógyszerészsorsok (Dr. Gesztessy Mária)

3314 megtekintés

Hossz: 00:20:00
Témakörök: '50-es évek
Leírás: 00:00-03:50 Tanulmányok 03:51-06:40 Államosítás, leltározási munka 06:41-10:22 Mindennapok az iskolában 10:23-13:40 Elhelyezkedés 13:41-18:30 Államosítás utáni élet 18:31-30:20 Fogság 30:21-37:02 Új munka, új élet
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: dr. Gesztessy Mária
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Pécs, 19
Interjúalany foglalkozása: gyógyszerész
Felvétel időpontja: 2010. december 13.
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:32:00
Tárgy: '50-es évek, Ipar
A riportalany beszél gyermekkoráról (1:23-ig), a II. világháború életére gyakorolt hatásáról (3:20-ig). Szól arról, hogy 1949-től rendőrként dolgozott 1955-ig, bemutatja, hogy a karrierje hogyan ívelt felfelé, majd tört ketté (11:56-ig). Leszerelése után a szovjet felügyelet alatt álló mecseki uránbányánál kezdett dolgozni. Szól a korai időszak munkakörülményeiről (19:35-ig). Beszél az uránbányászok életkörülményeiről és a munkájukról az 1960-as és 1970-es években (22:59-ig). Mesél arról, hogy az iparosodás miként alakította át a lakóhelyét (25:16-ig). Szól a biztonsági- és munkakörülmények változásáról (31:00-ig). Végezetül megemlíti, miként gondol vissza a rendszerváltoztatásra (31:50-ig).
Interjúalany: Károlyi István
Felvétel időpontja: 2011. április 15.

Hossz: 00:42:00
0:00 családi háttér, édesapja mészáros volt, édesanyja földbirtokos családból származott; egyik testvérét a származása miatt kitették az egyetemről 1:36 a házukat államosították, a saját lakásukban lettek bérlők egy szoba-konyhában, a nagyapját 1952-ben kitették az utcára; ő elment egyetemre a háború után, de 1950-ben kulákká minősítették, ezért a legmagasabb tandíjat kellett fizetnie 3:03 Komáromban majd Tatabányán lett gyógyszerész, 1957 januárjában levették róla a kulákbélyeget 5:03 mesél az államosítás körülményeiről 6:55 nem vághattak disznót, beszolgáltatást kellett teljesíteniük, édesapját kötelezték arra, hogy állami vállalatnál dolgozzon, kötelezően legalább 20 km-rel távolabb 9:15 ekkoriban alakították a TSZ-t, sok embert megnyomorítva 11:29 másodévtől a legmagasabb tandíjat kellett fizetnie, mert kulák volt 17:15 az egyetemi felvételije sem volt egyszerű 19:34 mint kulák nem kapott menzajegyet, ezért a református menzára járt 21:25 a honvédelmi vizsgákról mesél 23:02 jegyrendszer volt érvényben, mesél az árakról 30:01 kapott kárpótlási jegyet a föld és a ház után 31:03 egyetemistaként az államosított patikákat leltározták 33:10 másodéves koráig nem vonult fel, de utána kötelező volt 37:05 1956-ban átdolgozták a forradalmat, de látták a pestieket nyugatra menekülni 38:24 a Kádár-rendszer nem hozott nekik lényeges változást, szorgalmasan dolgoztak
Interjúalany: Janovszky Istvánné
Felvétel időpontja: 2010. december 14.

Hossz: 00:29:00
A katolikus pap interjúalany 1924-ben született Budapesten. Szegénységben telt el gyermekkora, mégis boldog volt. 1930-ban kezdte el az elemi iskolát Kispesten. Sok Erdélyből menekült diáktársa, tanára volt. Beszél az iskolai oktatás körülményeiről. (03:50) Elmondja, hogyan látta Budapest ipari fejlődését a Horthy-korszakban, nagyon sok volt a külföldi befektető, gyáros, szakmunkás. (06:42) Elmondja családjának történetét, nagyszülei hogyan kerültek Magyarországra Alsó-Ausztriából. A környékbeli lakosok többsége is német anyanyelvű volt. (12:18) 1974-ben járt először Nyugaton (Franciaországban), ott látott ahhoz hasonló emberséges társadalmi viszonyokat, mint a 20-as, 30-as évek Magyarországán. (15:16) Beszél a Horthy-korszakbeli és a mai életkörülmények közötti különbségekről. (19:32) Elemi iskola után tovább lehetett lépni polgári iskolába, tanítóképzőbe vagy képesítőbe. Az akkori rendszert jónak tartja, bár a lányoknak nehezebb volt továbbtanulnia. A mai koedukált iskolákat rossznak tartja, mivel szerinte a két nem között így elvesznek a különbségek. (22:36) Elmondja, hogy gyermekkorának közbiztonsága sokkal jobb volt a mainál. Nehezebbek voltak az életkörülmények, de biztonságos volt az élet. 1937-ig komolyan meg kellett húzni a nadrágszíjat, de boldogak voltak az emberek, lelkükben voltak gazdagok. (28:58)
Interjúalany: PÁLOS FRIGYES
Felvétel időpontja: 2011. január 28.